Korábbi cikkek

Az alkalmi munka díjának növekedése

A rövid, néhány napig tartó munkák, feladatok esetén a munkáltatók, munkavállalók szívesen alkalmazzák az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségét. Ez a megoldás azért is jó, mert az egyszerűsített foglalkoztatási forma jelentősen csökkenti a munkáltatót érintő adminisztrációs terheket, és anyagilag is előnyösebb.

Adócsomag 2021: ezek a szabályok már nyártól élnek

A tavasz folyamán számos – törvényi és kormányrendeleti szintű – adózást érintő módosítás került kihirdetésre. Az adócsomag változásai különböző időpontokban léptek-lépnek hatályba: a változások egy része már 2021-ben alkalmazandó, más részük 2022. január 1-jétől, de van olyan módosítás is, amely ennél is később. Cikksorozatunkban az alkalmazás időpontja szerint vesszük sorra a legfontosabb változásokat. Elsőként a nyári adóváltozásokat tekintjük át.

Reprezentáció és üzleti ajándék szocho mentessége

A koronavírus-világjárványt követő gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló új kormányrendelet számos könnyítést tesz lehetővé a nehéz helyzetbe került vállalkozások számára. A jogszabály által érintett új lehetőségek (fizetési halasztás, részletfizetés) egy részére talán számítani lehetett, meglepetésként hatott viszont a reprezentáció és az üzleti ajándék szociális hozzájárulási adó mentességének bevezetése.

Adótraffipax: segítség a váratlan adóellenőrzésekkel szemben

Könnyen elbizonytalanodik az a cégvezető, aki életében először kap értesítést NAV- ellenőrzésről, nem is beszélve azokról, amelyeknél nem jelentkezik be előzetesen a hatóság, mint például a számla- nyugtaadási kötelezettség vagy a foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzése. Pedig az ellenőrzésekre könnyen felkészülhetünk, ráadásul a NAV is segítséget nyújt ebben az Adótraffipax szolgáltatás segítségével.

Emelték a jegybanki alapkamatot: 0,9 százalék

Nem kevesebb, mint öt év után változtattak a jegybanki alapkamaton: annak mértéke 0,6%-ról 0,9%-ra nőtt. Az alapkamat mértékének módosítása adószabályokat is érint, hiszen az adózás rendjéről szóló törvény a jegybanki alapkamat mértékéhez kötött szankciókat is tartalmaz. Ilyen szankciónak minősül a késedelmi kamat, a késedelmi pótlék és az önellenőrzési pótlék.

A szociális hozzájárulási adó csökkentésének részletei

A tavaszi adócsomag egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért újdonsága, hogy 2022. július 1. napjától a szociális hozzájárulás mértéke 15,5 százalékról 15 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan kivezetésre kerül (megszűnik) a szakképzési hozzájárulás és egy újfajta kedvezmény vehető igénybe a szociális hozzájárulási adóból. Mutatjuk a részleteket!

Így hosszabbítható a fertőzés alapján járó védettségi igazolvány

A számos lehetőségre feljogosító védettségi igazolvány kiváltására két esetben, fertőzés és oltottság alapján van lehetőség: ha az adott személy felgyógyult a koronavírus-megbetegedésből, illetve a koronavírus ellen beoltották. A fertőzésre tekintettel kiadott igazolvány hosszabbításának részleteit tudhatjuk meg egy közelmúltban megjelent jogszabályból.

4 napos munkahét elszámolása

Számos kérdés merülhet fel abban az esetben, ha havibéres üzemi dolgozók a heti 40 óra munkaidejüket, a vezetőség döntése alapján, 4 nap alatt dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig napi 10 órában, míg a péntek pihenőnap. Nézzük sorba a válaszokat!

Adókedvezmények és fizetési könnyítés a veszélyhelyzettel összefüggésben

Számos adónemet érint a koronavírus-világjárványt követő gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló új kormányrendelet. Többek között megemelik a Szép Kártyára fizethető összegeket, kérelmezhető adófizetési halasztás és elengedés, emellett 2021-es évre nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani, megfizetni az arra egyébként kötelezetteknek.

Egészségügyi szolgáltatási járulék érvényes diákigazolvány mellett

A hallgatók körében közismert, hogy veszélyhelyzetre tekintettel meghosszabbodott a diákigazolványok érvényessége. Kérdésként merült fel ugyanakkor, hogy ha a hallgatói jogviszony megszűnik, a diákigazolványok további érvényességére lehet-e hivatkozni, vagy attól függetlenül fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Kedvezményes adómérték az üzemi étkeztetésben

Az üzemi és munkahelyi étkeztetést is végző vendéglátóipari egységek besorolása elsősorban aszerint történik, hogy kinek nyújtanak szolgáltatást, szerződéses kapcsolatban állnak-e a munkáltatóval, és a vendéglátó egység honnan közelíthető meg. A zárt-, nyitott- és vegyes vendéglátóipari egység besorolás meghatározza az adókulcs mértékét és a kedvezményes adómérték lehetőségét is.

Kell-e a piacozónak pénztárgépet használnia?

A piacozó pénztárgép-használati kötelezettségének megítélésében döntő jelentőségű elem, hogy az értékesítés alkalmi rendezvényeken vagy állandó értékesítési helyen valósul meg. A NAV külön tájékoztatóban összegzi a különbségeket.

A munkaügyi bírságon túl: a kötelezés és az egyebek

A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, ezt a jogszabályt követte a március 10-én megjelent rendelet, melynek szabályai szerint a bírság kiszabása mellett a hatóság a jogszabálysértés megállapítása esetén közigazgatási szankció alkalmazása mellett közigazgatási intézkedést tehet.

Jön az Üvegkapu az építőiparban

Az építőipar „kifehérítésének” legújabb kormányzati eszköze, az Üvegkapunak nevezett informatikai rendszer. A munkavállalók tartózkodását, adatait minden korábbinál összetettebb módon számon tartó nyilvántartás létrehozása a szakma véleménye szerint időszerű volt, ugyanakkor számos adatvédelmi aggályt is felvet.

Munkahelyi megfigyelő szoftverek – az orwell-i jövő?

Akár home office-ban akár vállalati irodában dolgozunk, a munkáltató jogosult megfigyelni alkalmazottait, melyhez többféle technikai eszközt használhat, a szoftveres megfigyeléstől a kameráig. Eközben a munkavállalóról személyes adatok keletkezhetnek, melyeket a GDPR szerint kell kezelni. A megfigyelés egyes munkakörökben megkerülhetetlen, az ellenőrzés akár hatékony is lehet, eltúlzott alkalmazása ugyanakkor a produktivitás csökkenését eredményezheti.

Alkotmánybírósági döntés a munkaidőkeretéről

Országgyűlési képviselők indítványozták a munka törvénykönyve módosításának alaptörvény-ellenességét. Az Alkotmánybíróság 2021. április 27. napján döntött a kérdésben, emellett – külön indítvány hiányában – megállapította a törvény egy további szakaszával összefüggésben is a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet.

Jövőre csökken a szociális hozzájárulási adó

A Varga Mihály pénzügyminiszter által májusban benyújtott törvényjavaslat „az egyes adótörvények módosításáról” több lényeges változtatást is tartalmaz a következő évre. A 2022-es évet érintő változások közül is kiemelkedik a szochó mértékének fél százalékos csökkentése.

Új lehetőségek nyílnak a kistermelők számára

Agrárminiszteri rendeletben szabályozták újra az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezésével kapcsolatos előírásokat. A több szabályozási területet (kiskereskedelem, állatvédelem, kistermelők helyzete) is érintő jogszabály bővíti a kistermelők piacra jutási lehetőségeit és tovább csökkenti az ilyen vállalkozások adminisztrációs terheit.

Vállalkozók TB jogviszonyának megítélése

A vállalkozók társadalombiztosítási jogviszonyát – ideértve, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő kizárólag az Szja törvény szerinti egyéni vállalkozókat is – számtalan jogszabály rendezi, a gyakorlatban ugyanakkor számtalan bizonytalanság is felmerül a kérdéssel kapcsolatban.

Elszámolható munkaeszköz-e a szemüveg?

A munkavállalók, kevés kivételtől eltekintve, a számítógép előtti munkavégzést nem tudják elkerülni, a monitor használata pedig a munkavállalóra káros hatással járhat. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy milyen formában lehet elszámolni a munkavégzéshez szükséges szemüveglencse árát, illetve milyen feltételeknek szükséges még megfelelni ahhoz, hogy adómentesen el lehessen számolni?

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása 2021-től

Idén több ponton is módosultak a rehabilitációs, rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenység, és a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályok. Hatályon kívül helyezték a keresőtevékenységet korlátozó szabályt és bővült a rehabilitációs hozzájárulás kapcsán figyelembe vehető, megváltozott munkaképességű személyek köre.

Így múlik el a home office

Az elmúlt egy év jól ismert, pandémiás viszonyai miatt előtérbe került „otthoni munka” újraértékelését tartalmazza a közelmúltban megjelent kormányrendelet. 2021. május 10. napjától már nem ajánlja a Kormány a „home office” alkalmazását a vállalkozások számára.

Az új munkaügyi ellenőrzés szankciói

A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, majd március 10-én megjelent a régóta várt részletszabályokat tartalmazó rendelet is. A hatósági ellenőrzés által alkalmazható szankciókat összesen két törvény és az új rendelet tartalmazza, így talán segíthet, ha összefoglalva is áttekintjük a lehetséges jogkövetkezményeket.

Mikor kell tb-kifizetőhelyet létesíteni?

Társadalombiztosítási kifizetőhelyet akkor kötelező létrehozni, ha a foglalkoztató által biztosítottak száma tartósan elérte vagy meghaladta a 100 főt. A bejelentés és nyilvántartásba vétel legfontosabb szabályait foglaljuk össze.

Amikor a TAJ számunk érvénytelen

A közelmúlt gyakran tárgyalt, társadalombiztosítással összefüggő témája lett a türelmi idő megszűnése, a legtöbbször munkanélküli és még az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot sem fizető állampolgárokkal szemben. Ilyenkor érvénytelenné válik a TAJ szám, a megoldást pedig a havi 8000 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése jelentheti, melyre a NAV lakóhely szerinti területi szerveinél köthető meg megállapodást.

Májusra is igényelhető az ágazati bértámogatás

A kormány ismét meghosszabbítja a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára biztosított ágazati bértámogatást. A támogatásra március előtt is jogosult szektorok cégei májusra is kérhetik a munkahelyek megtartását szolgáló állami segítséget – jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Szigorodnak a rendezett munkaügyi kapcsolat feltételei

2021. március 11-én változtak a munkaügyi kapcsolat rendezettségéhez szükséges feltételek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a foglalkoztatás minden szempontból szabályosnak legyen tekinthető. A módosítás legfontosabb eleme, hogy már az egyszeri, végleges határozattal megállapított adózói mulasztás is kizárja a munkaügyi kapcsolatot rendezettségét, vagyis alkalmazotti be nem jelentés esetén az adózó már az első alkalommal felkerül a mulasztók listájára.

Foglalkoztatói vélelem és bizonyítási teher a munkaügyi ellenőrzés során

A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, majd március 10-én megjelent a régóta várt részletszabályokat tartalmazó rendelet is. Ez utóbbi tartalmazza a bizonyítási teher szabályait, továbbá a foglalkoztatási vélelemmel kapcsolatos eljárási szabályokat.

Miért éri meg továbbra is a SZÉP kártya?

2021. június 30-ig még szociális hozzájárulási adó, illetve szakképzési hozzájárulás mentesen adható a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) juttatás. A foglalkoztatóknak mindenképpen érdemes megfontolnia ezt a lehetőséget, tekintettel arra is, hogy 2021. április 25-től a kártyára utalt összegek felhasználása is szabadabbá vált.

SZÉP kártya használata járvány idején

Érdekes helyzetet teremtett a jogalkotó azzal, hogy – bár a veszélyhelyzeti korlátozások hónapok óta élnek – nem korlátozta a díjfelszámítást a SZÉP-kártyákon felhalmozódott és a korlátozások miatt nehezen felhasználható lejárt egyenlegekre.

Kérheti-e a munkáltató a védettségi igazolványt?

A Kormány még 2021 februárjában alkotott rendeletet az úgynevezett védettségi igazolványról, amely igazolja, hogy az adott személy felgyógyult a koronavírus-megbetegedésből, illetve a koronavírus ellen beoltották. Mivel az igazolvány használatáról és munkavégzéssel összefüggő követelményéről csak részleges információk állnak rendelkezésre, a NAIH közelmúltban publikált tájékoztatója fontos támpontot nyújt az eligazodásban.

Ellenőrzés után felügyelet

A munkaügyi ellenőrzés rendszerét jelentősen megváltoztató, 2021. március 1-jével életbe lépő új törvény mellett csaknem fél tucat jogszabály érintett a hatósági ellenőrzés megváltozott rendszerének átalakulásában. A komplex joganyag áttekintéséhez most újabb segítséget adunk.

A méltányossági táppénz megállapítása

Az egészségbiztosítás rendszerében igénybe vehető pénzbeli ellátásoknak olyan egyértelműen meghatározott jogosultsági feltételei vannak, amelyektől eltérni nem lehet. A táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj tekintetében ugyanakkor a jogszabály lehetőséget biztosít a méltányosság gyakorlására, valamint egyszeri segély megállapítására.

Mi számít keresőtevékenységnek és mikor?

A keresőtevékenység folytatása számos társadalombiztosítási, családtámogatási és szociális ellátás esetében akadálya a jogosultságnak, illetve a folyósítás csak bizonyos korlátok között megengedett. A foglalkoztatók számára nem könnyű feladat a szabályok pontos alkalmazása, annál is inkább, mivel az egyes jogszabályok alkalmazásában a keresőtevékenység fogalma nem azonos.

Mit vizsgálhat márciustól a foglalkozásfelügyeleti hatóság?

A munkaügyi ellenőrzés 2021. március 1-jével életbe lépő változása ugyan csak egy törvény hatályba lépését jelentette, a hatósági ellenőrzés megváltozott rendszerének áttekintéséhez azonban csaknem fél tucat jogszabályt kell ismernünk és áttekintenünk. Ezúttal az ellenőrzés főbb vizsgálódási köreit tekintjük át és elemezzük.

Áprilisra is meghosszabbított adózási könnyítések és bértámogatás

A járványhelyzet által leginkább sújtott ágazatokat, már hónapok óta támogatja a kormány adózási könnyítéssel és a bérterhek egy részének átvállalásával. A válság sajnos egyelőre nem enyhül, ezért a gazdaságvédelmi intézkedéseket 2021. április hónapra is kiterjesztették. Az emlékeztető után mutatjuk az új fejleményeket!

A home office egy éve

A 2012-ben elfogadott Munka Törvénykönyve (Mt.) összesen két és fél paragrafust szentelt a távmunkavégzésnek, melyet a köznyelv (megtévesztő módon) csak home office-nak nevez. A jogalkotók nyilvánvalóan nem láthatták előre, hogy 9 évvel később mekkora tömegeket fog érinteni ez a foglalkoztatási forma. Csak átmenetileg van velünk a távmunka vagy a foglalkoztatás tipikus formájaként fog a jövőben állandósulni?

Így indulhat újra az élet áprilistól

A Kormány legújabb rendeletével április 8-ig meghosszabbította a szigorított védelmi intézkedések hatályát, ezzel egyidejűleg azonban döntött a lehetséges újranyitás első intézkedéseiről is. A feloldás első lépéseinek megtételére a kettőmillió-ötszázezredik COVID-vakcina beadása után nyílik lehetőség.

Új szankciók a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárásában

A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, számos lényeges kérdés rendezése azonban váratott magára. Március 10-én megjelentek a régóta várt részletszabályok. Jön a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása és a rendezetlen munkaügyi kapcsolatok listája, emellett a munkaügyi bírságnak is két típusát különböztethetjük meg a jövőben. Mutatjuk a részleteket!

A négygyerekes adókedvezmény (NÉTAK) apró betűs szabályai

Még 2019-ben került bejelentésre az az új adójogi szabály, miszerint a négy vagy több gyermekes anyákat életük végéig adómentesség illetné meg. Azóta már tudjuk, hogy az élethosszig tartó mentesség csak adott esetben járhat, valamint, hogy a jogosultság megállapítása már jóval körülményesebb feladat.

A munkaerő-kölcsönzést érintően változik a fordított áfa

Áprilistól változik az Áfa törvény a munkaerő-kölcsönzést érintő fordított áfa szabályok vonatkozásában. A módosításra európai uniós jogharmonizációs kötelezettség miatt került sor, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság nem támogatta Magyarország kérelmét, amelyben a munkaerő-kölcsönzés szektorban általánosan alkalmazott fordított áfa további fenntartását kértük.

Ingyen hitel: kamatmentes újraindítási gyorskölcsön vállalkozásoknak

A világjárvány kis- és középvállalkozásokra gyakorolt jól ismert, megrendítő hatását kívánja részben orvosolni az „ingyenhitel” néven ismertté vált kamatmentes újraindítási gyorskölcsön. A hitelt 10 millió forint értékben, kamatmentesen lehet felvenni úgy, hogy csak 3 év múlva kell elkezdeni a törlesztést.

Megszűnik a 20 éves szabály: változások az őstermelők társadalombiztosítási szabályaiban

A mezőgazdasági őstermelőket érintő társadalombiztosítási szabályváltozások újdonsága, hogy megszűnik a „20 éves szabály”. Január 1-étől már nem feltétele a biztosítási kötelezettségének, hogy az érintett őstermelőt tevékenységének kezdő napjáig szerzett szolgálati ideje és a nyugdíjkorhatáráig hátralévő idő kitegye a 20 évet. A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó további társadalombiztosítási kötelezettségeket, és az őket megillető társadalombiztosítási ellátások szabályait is összefoglaljuk röviden.

Nem minden katásnak jár a mentesítés

A világjárvány és a bezárások miatt a katások egy részének nem kell megfizetnie a március havi katát. A kata mentesítésre vonatkozó rendelet szerint a március hónapra szóló tételes kata adót – ami április 12-én esedékes – nem kell megfizetnie annak a katásnak, aki 2021. február hónapban a kata törvény alá tartozott és a jogszabályban meghatározott tevékenységet folytatja.

Járványügyi szigorítások újabb egy hónapra

Tovább szigorítják a járványügyi intézkedéseket a járványhelyzet súlyosbodására tekintettel. Az üzletek és a szolgáltatások március 8-tól március 22-ig tartanak bezárva, az óvodákban és általános iskolákban április 7-ig szünetel a jelenléti oktatás. A jogszabály ugyanakkor a korábbi zárlatnál szélesebb körben enged kivételeket.

Újabb ágazatok az adófizetési kedvezmények és bértámogatások körében

2021. március 8-tól léptek életbe a koronavírus elleni védelmi intézkedések további, remélhetőleg csupán ideiglenes szigorításai. A módosítások újabb üzletek és szolgáltatások kényszerű bezárásáról és szüneteltetéséről rendelkeznek. A szigorításokkal párhuzamosan bevezetett könnyítések ugyanakkor 2021. március hónapra további vállalkozásokra terjesztik ki a 2020 novemberében bevezetett közteher-csökkentést és bértámogatást, jelentős segítséget nyújtva ezzel a bezárással érintett gazdasági ágazatok szereplőinek.

Meghosszabbodik a veszélyhelyzeti bértámogatás

Meghosszabbodik a tavaly ősszel kihirdetett veszélyhelyzet miatt gazdaságvédelmi célból elrendelt, majd bővített bértámogatási program. A hosszabbítás egyelőre március hónapra érvényes.

A minimálbér alkalmazása az egészségbiztosítási ellátások megállapításakor

A minimálbér és a garantált bérminimum összege az idei évben – 2021. február 1-jei hatállyal – januárban került megállapításra. Ez a helyzet a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások megállapítása során is számos kérdést vetett fel. A Magyar Államkincstár – az egységes jogalkalmazás érdekében – tájékoztatót tett közzé a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére.

Február 22-ig alkalmazhatók a távmunka veszélyhelyzeti szabályai

A Kormány a biztonságosabb munkavégzés és a munkahelyi egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében meghosszabbította a távmunka szabályainak veszélyhelyzeti alkalmazását is.

Már nem vonatkozik a járulékfizetési alsó határ a CSED-en lévőkre

A társadalombiztosítási törvény 2021. január 1-jétől hatályos módosítása alapján visszamenőleges hatállyal alkalmazható az a szabály, mely szerint nem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést a munkaviszonyban álló és csecsemőgondozási díjban részesülő biztosított esetében.

Visszamenőlegesen változik a szakképzési hozzájárulási kötelezettség

A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályokat 2021. január 1-jétől a szakképzési törvény 104-108. §-ai tartalmazzák. A gyakorlati alkalmazás során bizonytalanságok merültek fel, így a Kormány módosította a szakképzési hozzájárulásra kötelezettre és a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

BREXIT után: A brit EU Kártya sorsa

A Magyarországon élő/tartózkodó brit állampolgárok egészségügyi ellátásra való jogosultságával kapcsolatban tájékoztatta a NEAK az egészségügyi szolgáltatókat, hogy a brit állampolgárok változatlan feltételekkel vehetnek igénybe egészségügyi szolgáltatást az Európai Unió tagállamaiban a megállapodás hatályba lépését megelőző átmeneti (ideiglenes alkalmazási) időben is.

A szálláshely szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségének határideje

A szálláshely szolgáltatók 2021. január 31-ig kötelesek adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a jegyző felé a fogadott vendégek számáról és a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák számáról.

Nem jött létre megállapodás az idei minimálbérről

Tekintve, hogy 2020. december 31-éig a munkaadói és munkavállalói oldal képviseletei nem tudtak megállapodni a minimálbér 2021. évi mértékéről, így az új évben egyelőre nem változtak a minimálbér és a garantált bérminimum összegei. De milyen hatással van ez a gyakorlatra?

További fél évig kedvezményes a SZÉP Kártya

Marad az adócsökkentés a Széchenyi Pihenő Kártyánál 2021. június 30-ig, így továbbra is csak 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd fizetni a SZÉP Kártyára utalt összegek után.

Emelkedik a csecsemőgondozási díj összege

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely a csecsemőgondozási díj mértékét 70 százalékról 100 százalékra emeli. A díj mértékének emelésével a Kormány a gyermekvállalás előtt dolgozó édesanyákat, illetve egyéb jogosultakat támogatja abban, hogy a szülési szabadság alatt a jövedelmük ne csökkenjen, a korábbi nettó keresetüknél magasabb összegű ellátást kapjanak kézhez.

Elektronikus úton is továbbítható a táppénzes papír

A Kormány 2020. december 24-én megjelent rendelete alapján a keresőképtelenség igazolását az orvos elektronikus úton, e-mailben is továbbíthatja a beteg részére. Az orvosi igazolást pedig a beteg is elektronikus úton továbbíthatja a munkáltatója részére, amelyet a munkáltató köteles ebben a formában is fogadni és igazolni. A kormányrendelet módosítása 2021. február 8-ig lesz érvényben.

Lejárt a diákigazolvány? – Járulékfizetésre figyelmeztet a NAV

2020. december 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak a diáknak, akinek a diákigazolványa október végén lejárt és nem tanul tovább, illetve nem helyezkedett el, és orvosi ellátásra más jogcímen sem jogosult – hívta fel az érintettek figyelmét a NAV.

Mikor kötelező a munkáltatónak módosítania a munkaszerződést?

A Munka Törvénykönyve főszabályként rögzíti, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem közös megegyezésen alapul a módosítás, hanem a törvény kötelezi a munkáltatót a munkaszerződés módosítására.

Elhalasztották az orvosok jogviszonyváltását

A november végén megjelent legújabb kormányrendelet több sürgető határidőt is módosított az orvosok és ápolók jogviszonyváltozásával összefüggésben. Az új időpont 2021. március 1., az érintettek tájékoztatását pedig november vége helyett az országos kórház-főigazgató által előírtak szerint kell majd elvégezni.

Tájékoztatás a távmunkavégzésnél biztosítandó munkakörülményekről

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya közzétette tájékoztatását az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzés során biztosítandó munkakörülményekről.

Rugalmasabbá válnak a távmunka szabályai a veszélyhelyzet idején

A Magyar Közlöny 2020. november 11-i számában megjelent a Kormány rendelete, amely a távmunkával kapcsolatos munkajogi, munkavédelmi és adózási szabályok eltérő alkalmazására ad lehetőséget.

Elindult az ágazati bértámogatási program

A veszélyhelyzettel leginkább érintett vállalkozások utólagosan folyósított bértámogatást igényelhetnek, ha a jogszabályi feltételek teljesülnek.

Kijárási tilalom idején kötelező a munkáltatói igazolás

A Kormány legújabb védelmi intézkedése szerint november 11-étől este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet igazolni szükséges. Az igazolás tartalmi követelményeit a Kormány közzétette.

Biztosítási kötelezettséget nem eredményező jogviszonyok

A társadalombiztosítási rendszerben a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Vannak azonban olyan jogviszonyok, amelyek nem eredményeznek biztosítási kötelezettséget. Lássuk, melyek ezek a jogviszonyok!

A BREXIT hatása a személyi jövedelemadó, járulékok és társasági adó terén

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból (BREXIT). A kilépést követő, 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak után új korszak kezdődik. Mi várható jövőre a személyi jövedelemadó, járulékok és társasági adó terén?

Gyakori hibák az őstermelő biztosítási jogviszonyának bejelentésekor

Az adóhatóság nemrégiben felhívta a mezőgazdasági őstermelők figyelmét azokra a leggyakoribb hibákra, amelyeket az őstermelők a biztosítási jogviszonyuk bejelentése során a leggyakrabban vétenek.

A minimum járulékalap és a kisvállalati adó alapja

Az új társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-jétől munkaviszony esetén is bevezette a minimum járulékalapot. A kiva szerint adózó vállalkozásoknál a személyi jellegű kifizetések képeznek adóalapot. Az új szabályozásra tekintettel kérdésként merült fel, hogy mi minősül személyi jellegű kifizetésnek? A tényleges vagy a minimum járulékalap? A válasz közvetlenül az adóhatóságtól érkezett.

Szolgálati járandóságból öregségi nyugdíj

Az új Tbj. júliusi hatályba lépését követően is gyakran merül fel kérdésként, hogy mentesülnek-e a biztosítási kötelezettség alól a szolgálati járandóságban részesülők? Ügyfelünk kérdésére dr. Futó Gábor TB szakértő adott választ.

Biztosítás szakképzési munkaszerződés alapján

Az új szakképzési törvény jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos diákok foglalkoztatásában. Az eddigi tanulószerződést a szakképzési munkaszerződés váltja fel, és változnak a hozzá kapcsolódó adó- és járulékszabályok is.

Érvényesíthető-e szocho kedvezmény a minimum adóalap után?

Munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a járulékalappal, így ha az egyéni járulékot a minimálbér 30 százalékának alapulvételével kell megállapítani, akkor értelemszerűen ez lesz a szociális hozzájárulási adó alapja is. De mi a helyzet a szocho kedvezmények alapjával?

A táppénz és munkabér kérdései karantén miatti távollét esetén

A vírus gyors ütemű terjedése miatt egyre több munkáltatót érinthet dolgozója karantén miatti távolléte. A legegyszerűbb forgatókönyv szerint, ha a munkavállaló betegsége miatt nem tud munkát végezni, keresőképtelen, így betegsége fennállásának idejére táppénzre jogosult. A lehetőségek köre azonban ezzel még korántsem zárult le.

Hogyan járjunk el, ha a munkavállalónak egyidejűleg több munkaviszonya áll fenn?

Akár a stabil megélhetés biztosításának céljából, akár csupán keresetének kiegészítése érdekében, de gyakran előfordul, hogy a munkavállaló már meglévő munkaviszonya fenntartása mellett újabb munkát vállal. Ilyen helyzetben vannak olyan körülmények, melyekre a munkavállalónak, illetve a munkáltatóknak érdemes figyelemmel lenniük.

Térítési díj egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodásnál és érvénytelen TAJ szám esetén

Az egészségügyi szolgáltatásra 2020. július 1-jét követően előzetes, fizetőköteles orvosi vizsgálat alapján lehet csak megállapodást kötni. Ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy tartozása meghaladja ezen járulékfizetés 6 havi összegét, akkor a tartozó személy az egészségügyi szolgáltatásért köteles lesz díjat fizetni.

A keresőképtelenség igazolása többes jogviszony esetén

Nem egyszer fordul elő, hogy valaki egyidejűleg több helyen is dolgozik, és mindegyik jogviszonyában keresőképtelen lesz. Az ilyen helyzetben felmerülő legfontosabb kérdés a keresőképtelenség igazolása, mivel az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget is külön-külön kell mindegyik jogviszonyban megállapítani. Mutatjuk a részletszabályokat!

Nem minden esetben jár a táppénz karantén után

A járvány elleni védekezés érdekében a beutazási korlátozásokkal összefüggésben újabb szigorításra került sor. Mostantól nem minősül keresőképtelennek az, akinél a járvány szempontjából kockázatos, tehát sárga vagy piros besorolású országból való hazatérése után Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el.

Jár-e táppénz a külföldi nyaralást követően elrendelt hatósági házi karantén alatt?

Vannak, akik az idei nyaralásukat is külföldön töltik. Ha olyan országba mennek el nyaralni, amelyik fertőzöttség kapcsán sárga vagy piros besorolás alá esik, akkor hazatérve hatósági házi karanténba kell vonulniuk. Tisztázatlan volt, hogy az így karanténba vonult személyek keresőképtelennek minősülnek-e, és kaphatnak-e táppénzt. Ezt a kérdést azonban tisztázta a 2020. augusztus 13-án hatályba lépett szabály, amelyről az alábbiakban adunk részletes tájékoztatást.

Az utolsó munkában töltött nap

Az elmúlt fél év egészségügyi és gazdasági válsága szomorú aktualitással hozta napirendre a munkaviszony megszüntetésének kérdését. A felmondások jogszerűsége természetesen ebben az időszakban is elemi követelmény. Figyelni kell a felmondási idővel kapcsolatos szabályok betartására, ismerni szükséges a felmondási idő hosszával, kezdetével kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá biztosítani kell a munkavállaló részére a felmentési időt.

A felszolgálási díj és a borravaló szabályozása 2020. július 1-jétől

A felszolgálási díj és a borravaló járulékkötelezettségét jelentősen módosította a 2020. július 1-jén hatályba lépett új Tbj. Ennek apropóján cikkünk összefoglalja a felszolgálási díjra és a borravalóra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, az adó- és járulékkötelezettség szabályait.

Félúton a régi és új tb-törvény között

A július 1-étől hatályos új Tb-törvény több ponton is felveti az átmenet lehetőségét a régi és új szabályozás vonatkozásában. Ilyen lehet például, amikor díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a biztosítási jogviszony elbírálására utólag kerül sor. Rövid cikkünk ismerteti, hogy milyen esetekben kell még az átmeneti szabályokat alkalmazni.

Arányos szolgálati idő a főállású kisadózóknál

A társadalombiztosítási törvény fontos szabálya, hogy a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő, valamint a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának módja. Az arányos szolgálati idő számítását a főállású kisadózó nyugdíjának kiszámítása során is alkalmazni kell. Nézzük, mit jelent ez a számok tükrében július 1-jétől!

Jár-e a rendes szabadság a nyári munkát végző diákoknak?

A nyári szünidőben nagyon sok diák vállal rövidebb-hosszabb ideig munkát annak érdekében, hogy a nyaraláshoz – nem ritkán a tanulmányok folytatásához – szükséges anyagiakat megszerezze. A diákok munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén a Munka Törvénykönyvének szabályait is alkalmazni kell. Gyakori kérdés, hogy jár-e a rendes szabadság a nyári munkát végző diákoknak?

Elindult a Nyári diákmunka 2020. program

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2020. évben is meghirdette a Nyári diákmunka 2020. elnevezésű munkaerőpiaci programot, amely már diákkorban elő kívánja segíteni a fiatalok munkához jutását. A programban a munkáltatók bértámogatást igényelhetnek a 16 és 25 év közötti nappali tagozaton tanuló diákok foglalkoztatásához, azzal, hogy a bértámogatáson felül megtérítésre kerül a szociális hozzájárulási adó is.

A nyugdíjas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége az új Tbj. alapján

A 2020. július 1-jén hatályba lépett új Társadalombiztosítási törvény jelentős változást hoz a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét illetően. Ki minősül nyugdíjasnak az új tb-törvény alapján?

Ön kijelentette már a NAV-nál a nyugdíjas biztosítottakat?

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem – foglalkoztatási formától függetlenül – minden munkát végző saját jogú nyugdíjas mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.

Itt a társadalombiztosítási járulék

2020. július 1-jével négy járulékfajta olvad egybe, létrehozva egy 18,5 %-os, társadalombiztosítási járuléknak nevezett új közterhet. Emellett 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó, és minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség. A változás a családokat is érinti, ugyanis kedvezőbbé válik a gyermekek után járó családi kedvezmény.

Fontos változás az utazási költségtérítések elszámolásában

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatóban hívta fel a figyelmet arra, hogy 2020. július 1-jétől csak akkor lehet elszámolni az utazási költségtérítéshez szükséges számlákat, ha azon szerepel a munkáltató adószáma vagy a csoportazonosító száma, így akik a BKK jegyautomatáiból szoktak számlát kérni, azoknak most érdemes lehet új QR-kódot igényelniük.

Keresőképtelenségi igazolások a veszélyhelyzet után

A veszélyhelyzet megszűnését követő naptól a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolásokat a korábbi gyakorlat szerint legalább kéthetenként ki kell kiállítani.

Felmondási védelem csoportos létszámleépítés esetén

A koronavírus terjedése következtében kialakult helyzetben számos vállalkozásnál elkerülhetetlenné vált a csoportos létszámcsökkentés. Gyakori kérdés, hogy a csoportos létszámcsökkentés esetében miként kell figyelembe venni a felmondási védelemre vonatkozó szabályokat, illetve jár-e végkielégítés a csoportos létszámcsökkentéssel érintett munkavállalóknak.

A munkahelyteremtő bértámogatás

A Kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében elindította a munkahelyteremtő bérköltség támogatását, amelynek részletes feltételeit nem egy jogszabály, hanem a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján megjelentetett Hirdetmény, illetőleg az ahhoz fűzött további dokumentumok tartalmazzák. Cikkünkből megismerhetik a támogatás kereteit, lényeges szabályait.

A csoportos létszámcsökkentés szabályai

A koronavírus terjedése következtében kialakult helyzet számos vállalkozást hozott nehéz helyzetbe. Sajnos lesznek olyan vállalkozások, amelyeknél elkerülhetetlen lesz a munkavállalói létszám csökkentése. Amennyiben a létszámcsökkentés megfelel a Munka Törvénykönyve szerinti feltételeknek, akkor a létszámcsökkentés munkajogilag csoportos létszámcsökkentésnek minősül.

Mi történik a bértámogatással, ha változik a csökkentett munkaidős foglalkoztatásban a munkaidő?

Előfordulhat, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás bértámogatásának megítélését követően a munkavállaló munkaideje – akár pozitív, akár negatív irányban – változik. A kérdés, hogy érinti-e a munkaidő utólagos változása a bértámogatás igénybe vételét?

Az év végéig kitolódik a kedvezményes SZÉP Kártya juttatás

A Kormány döntése alapján 2020. április 22-től megemelkedett a SZÉP Kártyára béren kívüli juttatásként adható juttatás összeghatára, valamint a rekreációs keretösszeg. Minden munkáltatónak érdemes átgondolnia ezt a juttatási lehetőséget, mert a SZÉP Kártyára béren kívüli juttatásként adott összeg eredetileg június 30-ig mentesült a szociális hozzájárulási adó alól. Ez a határidő egy újabb rendelkezés folytán december 31-ig meghosszabbításra került.

Adózási könnyítés a munkahelyi gyermekfelügyelethez

A veszélyhelyzet ideje alatt minden munkáltató munkahelyi gyermekfelügyeletet biztosíthat a nála dolgozó munkavállalók gyermekei részére. A munkahelyi gyermekfelügyelet a Kormány intézkedése folytán adózási támogatásban is részesül. Cikkünkből megtudhatja, hogy milyen egyéb szabályok betartása mellett szervezhető meg a munkahelyi gyermekfelügyelet.

Hosszabb időtartamban alkalmazható a munkavállaló alkalmi és idénymunkára

A Kormány rendeleti intézkedése folytán rugalmasabbá váltak a mezőgazdasági ágazatban az egyszerűsített foglalkoztatás keretében megvalósuló munkavállalás szabályai.

Amit az egyéni fejlesztési időről tudni lehet, ha a munkaadó bértámogatást igényel

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának igénylésekor a munkavállalónak és a munkaadónak ún. egyéni fejlesztési időről is meg kell állapodnia, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. E feltétel hiányában a megállapodás nem kötelezettség, hanem lehetőség. A leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy mi az az egyéni fejlesztési idő?

Gyakorlati útmutató a csökkentett munkaidős foglalkoztatás bértámogatásának igényléséhez

A Kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében támogatást nyújt a munkáltató számára, ha a munkavállaló munkahelyének megőrzése céljából csökkentett munkaidőt alkalmaznak. A támogatási kérelem eredetileg 2020. április 16-ától nyújtható be. A támogatás feltételei 2020. április 29. napjától módosultak, az igénylés feltételei kedvezőbbé váltak. Összeállítottuk – ellenőrzési listákkal kiegészítve – azt a gyakorlati útmutatót, amely segítséget nyújt a támogatásra való jogosultság megállapítása, valamint a támogatási kérelem kitöltése, illetve benyújtása során.

Módosultak a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályai

A gazdasági élet szereplőitől érkezett visszajelzések alapján, azokat mérlegelve a Kormány módosította a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályait, amellyel kedvezőbbé váltak a támogatás igénylésének feltételei, valamint azok a vállalások, amelyeket a támogatás érvényesítését követően akár a munkaadónak, akár a munkavállalónak teljesítenie kell.

Adózási könnyítések a veszélyeztetett ágazatokban

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 2020. március 24. napjától jelentős adó- és járulékfizetési könnyítéseket vezetett be a veszélyeztetett ágazatokban működő vállalkozások részére. Cikkünk mai napi hatállyal összefoglalja, hogy mely vállalkozások, milyen kedvezményeket érvényesíthetnek.

Mit fizet a munkavállaló, ha fizetés nélküli szabadságon van?

A koronavírus terjedése következtében kialakult helyzetben számos munkavállaló fizetés nélküli szabadságra kényszerült. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt – néhány kivételtől eltekintve – szünetel a biztosítási jogviszony, melynek következtében kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés ellenében jogosult a munkavállaló az egészségügyi szolgáltatásokra, feltéve, hogy arra más jogcímen nem jogosult.

Folytatólagosan jár a GYES és a GYET a veszélyhelyzet fennállása alatt

A Kormány 2020. március 23. napján kihirdetett rendelete meghosszabbította a gyermekgondozást segítő ellátásra és gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot a veszélyhelyzet megszűnéséig.

Újabb tevékenységek kerültek be a kedvezményezetti körbe

A Kormány 2020. március 23-án kiadott rendeletében tételesen meghatározta azokat a tevékenységeket, amelyek jelentős adó- és járulékkedvezményre jogosítanak a márciustól júniusig terjedő időszakban. A Kormány 2020. március 26-án további tevékenységekre terjesztette ki kedvezményeket.

Hogyan jár továbbra is a GYED a veszélyhelyzet alatt?

A Kormány 2020. március 23. napján kihirdetett rendelete meghosszabbította a gyermekgondozási díjra való jogosultságot a veszélyhelyzet megszűnéséig.

A legújabb gazdaságvédelmi intézkedések

A Kormány 2020. március 23-án újabb gazdaságvédelmi intézkedésekről döntött, amelyekkel igyekszik tovább enyhíteni a koronavírus járvány mindenkire kiható következményeit. Cikkünk ezeket az intézkedéseket ismerteti.

Azonnali gazdasági intézkedések a koronavírus hatásainak enyhítése érdekében

A Kormány 2020. március 18-án kihirdetett, és 2020. március 19-én hatályba léptetett Kormányrendeletében azonnali gazdasági intézkedésekről döntött a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. Cikkünk összefoglalja az azonnali döntéseket.

Táppénz-információs összefoglaló a koronavírus fertőzéssel kapcsolatban

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkészített egy információs összefoglalót a koronavírussal kapcsolatos keresőképtelenségről, illetve a megállapítható táppénzről.

Amikor a munkavállaló karantén alá kerül

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni és munkát végezni. A koronavírus miatti helyzet azonban ezen a téren is megváltoztatja az alapvető szabályokat és mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán befolyásolhatja a fő kötelezettségek teljesítését.

Hová lettek a szakképző iskolai tanulók?

A Tbj. 2019. december 31. napjáig hatályos rendelkezése szerint a biztosítás kiterjedt a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra. A rendelkezés 2020. január 1-jével hatályon kívül lett helyezve. Felmerül a kérdés: Hová lettek a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók?

Megszűnik a nyugdíjasok kereseti korlátja, az éves keretösszeg

Az új társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-jén történő hatályba lépésével egyidejűleg jelentős változás következik be a nyugdíjasok járulékfizetési kötelezettségével összefüggésben, ugyanis eltörlésre kerül a kereseti korlát. Cikkünkből megtudhatja, hogy érint-e minden nyugdíjast ez a változás.

Jogosult-e a vállalkozó nagymama a gyedre?

Kérdésként merült fel, hogy jogosult-e nagyszülői gyermekgondozási díjra az a nagymama, aki havi 50.000 forintos tételes adót fizető kata adóalany, és egyben egy kft. tulajdonosaként az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el. Lássuk a választ!

Jogszerű-e a próbanap?

A napi gyakorlatban sokszor találkozunk a „próbanap” kifejezéssel, a munkáltatók munkaerő-kiválasztási folyamatában gyakran szerepel, mint kiválasztási kritérium. Ha a jelentkező a próbanapot sikeresen teljesíti, akkor elnyerheti az állást. De gyakran felmerül a kérdés: jogszerű-e a próbanap?

Meghosszabbodott a részmunkaidő igényelhetősége a kisgyermekes szülők részére

A kisgyermekes munkavállalók 2015 óta kérhetik a munkáltatót, hogy teljes munkaidő helyett részmunkaidőben foglalkoztassák őket. A Munka Törvénykönyve 2020. január 1-jétől meghosszabbította azt az időtartamot, ameddig ezzel a joggal élhetnek a munkavállalók.

A tanulószerződéses diákok foglalkoztatása 2020. január 1-jétől

A 2020. január 1-jén hatályba lépett új szakképzési törvény jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos diákok foglalkoztatásában. Az eddigi tanulószerződést ugyanis szakképzési munkaszerződés váltja fel, és változnak a hozzá kapcsolódó adó- és járulékszabályok is. Mire kell figyelni, ha szakmai gyakorlatos diákot foglalkoztat?

Minimálbér, garantált bérminimum 2020.

A 2019-es év utolsó előtti napján kihirdetésre került a Magyar Közlönyben a 2020. január 1-től alkalmazandó minimálbér és garantált bérminimum összege.

A munkabér kifizetésére vonatkozó védelmi szabályok

A munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések köre a munkajog egyik fontos pillére, hiszen nem mindegy, hogy a munkabér milyen határidőben, milyen módon kerül kifizetésre a munkavállaló részére.

A szabadság kiadására vonatkozó szabályok

A szabadság mértékére és kiadására is eltérő megoldásokat alkalmaznak világszerte, de a szabadságkiadási gyakorlat munkáltatónként is eltérő lehet. Gyakran előfordul, hogy pont egy szigorú főnököt fog ki a munkavállaló, aki ragaszkodik ahhoz, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait alkalmazva, munkavállalója kizárólag évi hét napról rendelkezhessen szabadon. A másik oldalon pedig léteznek olyan munkáltatók is, akik engedik azt, hogy munkavállalójuk kedve szerint beoszthassa a szabadságát egész évben.

A rögzített öregségi nyugdíj

A társadalombiztosítási szabályok ösztönözni szeretnék, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésekor se menjünk feltétlenül nyugdíjba, hanem, ha egészségünk engedi, és erre lehetőségünk van, akkor a nyugdíj igénybevétele nélkül inkább továbbra is maradjunk munkában. Ez a törekvés régebben nem járt túl nagy sikerrel, szinte mindenki igyekezett – persze, ha a jogosultsági feltételeknek megfelelt – nyugdíjba menni.

Jön az elektronikus keresetkimutatás

A közelmúltban jelent meg az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló rendelet, amely több vonatkozásban is módosítja az adóeljárási szabályokat. Ezen módosítások közül az egyik legjelentősebb az elektronikus keresetkimutatás kérelmezésének lehetősége.

A társas vállalkozó járulékkötelezettsége külföldi tanulmányok folytatása alatt

Gyakran előfordul, hogy a társas vállalkozó egyidejűleg külföldi tanulmányokat folytat. Bizonyos esetekben ez azt eredményezi, hogy a társas vállalkozó többes jogviszonyban álló társas vállalkozónak minősül, és ennek megfelelően kell teljesíteni a járulékkötelezettséget. A külföldi tanulmányok azonban nem minden esetben eredményeznek többes jogviszonyt.

A fizetés nélküli szabadság a társadalombiztosítás szempontjából

A Munka Törvénykönyve jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy bizonyos élethelyzetekben fizetés nélküli szabadságon legyen, illetve a munkáltatóval történő közös megegyezés alapján bármikor lehetőség van ilyen „extra” szabadság igénybe vételére. A fizetés nélküli szabadság – néhány kivételtől eltekintve – kihat a munkavállaló társadalombiztosítási helyzetére, és egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget eredményez.

A védett korú munkavállalóra vonatkozó szabályok

A munkavállalók a nyugdíjazást megelőző években gyakran aggódnak, hogy életkorukra figyelemmel védi-e őket jobban a munkajogi szabályozás. Ugyanakkor a munkáltatók a nyugdíjazás előtt álló munkavállalók tekintetében azon aggódnak, hogy megszüntethetik-e egyáltalán ezen munkavállalók munkaviszonyát. Cikkünk mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról ismerteti a védett korú munkavállalókkal kapcsolatos munkajogi szabályozást.

Az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék adó- és járulékkötelezettsége

A társadalombiztosítási szabályok lehetővé teszik, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemélytől más személy vagy szervezet átvállalhassa. Az átvállaláshoz szükséges a magánszemély hozzájárulása, illetve az állami adóhatóság jóváhagyása. Gyakori kérdésként merül fel, hogy adó- és járulékmentes-e az átvállalt járulék?

A társas vállalkozó járulékkötelezettsége a hallgatói jogviszony szünetelése alatt

Gyakran előfordul, hogy a társas vállalkozó egyidejűleg hallgatói jogviszonyban is áll. Ilyen esetben a társas vállalkozó többes jogviszonyban álló társas vállalkozónak minősül, és ennek megfelelően kell teljesíteni a járulékkötelezettséget. De mi változik, ha a hallgatói jogviszony szünetel?

Hogyan követelheti vissza a munkáltató a jogalap nélkül kifizetett munkabért?

A munkaviszony során előfordulhat, hogy a munkáltató tévedésből, adminisztratív hiba miatt vagy más, egyéb okból több munkabért fizeti ki a munkavállalónak, mint amire jogosult lenne. Ilyenkor a munkáltató jogosult a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére.

Munkavégzésre vonatkozó korlátozás a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett

A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai 2016. május 1-jétől váltak egységessé, melynek következtében jelenleg is azonos kereseti korlátozás van hatályban. Cikkünkben e kereseti korlátozás szabályait ismertetjük, és válaszokat adunk a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási kérdésekre.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény változásai

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény számos helyen változtatott a szociális hozzájárulási adó szabályain. Ezek java azonban nem más, mint a korábban elfogadott elhibázott szabályok helyrehozása, szinkronba állítása a társadalombiztosítási szabályokkal. Különösen ilyen az egyházi személyeket és a mezőgazdasági őstermelőket érintő szabály.

Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén

A Munka Törvénykönyve részletesen meghatározza a munkaviszonynak a munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetére az eljárási szabályokat.

Bérelszámolás több munkáltató által létesített munkaviszonyban

A Munka Törvénykönyve szerint, amennyiben több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodnak meg, akkor a munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti.

A társadalombiztosítást érintő változások a nyári adócsomag után

Az Országgyűlés által a nyár elején elfogadott törvények több területen is módosították, illetve módosítják a társadalombiztosítást érintő szabályokat. Cikkünk e módosításokat foglalja össze.

Új szövetkezeti forma a start szociális szövetkezet

2019. július 10-étől módosult a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény. Ettől az időponttól létezik a start szociális szövetkezet. Cikkünk ezen új szövetkezeti forma szabályait ismerteti.

A keresőképtelenséget nem okozó üzemi (munka-) baleset bejelentése

Kérdésként merült fel, hogy hol található meg annak a kifizetőhelyek számára megküldött utasításnak a jogszabályi háttere, amely szerint a baleset helye szerint illetékes kormányhivatalhoz bejelentést kell tenni a keresőképtelenséget nem okozó munkabalesetekről is. Szakértőnk válaszát cikkünkből megtudhatja.

Társas vállalkozó főállású munkaviszonyának jogellenes megszüntetése

Kérdésként merült fel, hogy miként tegyen eleget járulékfizetési kötelezettségének a bíróság döntéséig az a társas vállalkozó, akinek a főállású munkaviszonyát nem jogszerűen – táppénz folyósításának ideje alatt – szüntette meg a munkáltatója, és továbbra is keresőképtelen?

Az egészségbiztosítási ellátások egyidejű folyósítása

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény főszabálya, hogy a biztosítottaknak választaniuk kell, ha egyidejűleg több pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra is jogosultak lennének. Ezen főszabály alól viszont a törvény számos kivételt ismer. Jelen cikkünkben az ellátások közötti választási szabályokkal fogunk részletesen megismerkedni.

Hogyan számít bele a nyugdíjba a hat órás munkaviszony?

Nyugdíjjogi szempontból munkaviszony esetén a munkaidőnek önmagában nincs jelentősége, egy bizonyos esetben annál inkább annak, hogy mekkora az adott hónapban elért, nyugdíjjárulék-alapot elérő kereset (jövedelem).

Díjazás az egyszerűsített foglalkoztatásban

A közelgő nyár a napnyugtáig történő strandolás és a citromfagyi mellett a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, így az egyszerűsített foglalkoztatás főszezonja is. Habár egyszerűsített foglalkoztatásra nem csupán ebben az időszakban és nem csupán idénymunka keretében kerülhet sor, nyáron jellemzően megnő az ilyen atipikus munkaviszonyban foglalkoztatottak, ehhez kapcsolódóan pedig az erre vonatkozó szabályok betartását célzó munkaügyi ellenőrzések száma is.

Munkaidő-nyilvántartás –tanulságos bírósági jogeset

A munkáltatót terheli felelősség a jelenléti ív munkavállalók általi vezetésének hiányosságaiért. A munkáltató felelőssége az is, hogy a munkavállalók a munkaidő-nyilvántartás és jelenléti ív vezetés körében nem kaptak kellő tájékoztatást, mivel az Mt. a munkáltató kötelességeként jelöli meg a munkaidő nyilvántartás feladatát.

A társas vállalkozók járulékfizetésének szabályai

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) értelmező rendelkezése tételesen meghatározza a társas vállalkozónak minősülő személyek körét.

Július 1-jétől csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke

Az Országgyűlés a 2019. június 12-i ülésnapján elfogadta a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényt, mely a Magyar Közlöny 105. számában 2019. június 24. napján kihirdetésre került.

A külföldön munkát vállalók bejelentési kötelezettsége

Az olyan magyar állampolgárnak, aki egy Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó tagállamban, Svájcban, nemzetközi szervezetnél, vagy olyan államban szerez egészségbiztosítási jogosultságot, amellyel az ellátások biztosítására kétoldalú nemzetközi egyezményünk van hatályban, Magyarországon van egy kötelező bejelentési kötelezettsége.

A minimálbér heti munkaidő esetén

Gyakori kérdésként merül fel, hogy a minimálbért hány órás – heti 36 órás vagy 40 órás – munkaviszony esetén kell alkalmazni.

Fogyatékkal élők munkavállalása, a foglalkoztatás nehézségei és a munkakörülmények kialakítása

A munkáltatónak akkor kell a munkafeltételeket, illetve a munkaidő-beosztást módosítani, ha a munkavállaló egészségi állapota úgy változik, hogy az ezen intézkedések nélkül a munkavállaló számára a munkavégzés hátrányos következményekkel járna. Amennyiben az érintett munkavállaló fogyatékossággal élő személy, úgy már az észszerű alkalmazkodás feltételeinek kell megfelelni a munkakörülmények kialakítása során.

Januárban lép életbe a négygyermekes anyák szja-mentessége

Jövő januárban életbe lép a négy- vagy többgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége - mondta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Várandós nők munkavállalása – mikor kell a munkakörülményeket módosítani?

A várandós nők foglalkoztatását a munkáltatónak körültekintően kell megszerveznie, hogy eljárása jogszerűen legyen.

A nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásának új szabályai

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXV. törvény 27. §-a módosította a saját jogú nyugdíjas munkavállalók társadalombiztosítási jogállására vonatkozó szabályokat.

A munkaerőpiacra lépő munkavállalók után érvényesíthető szocho kedvezmény szabályai

Munkaerőpiacra lépő munkavállalónak minősül, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal.

A táppénz és a gyermekgondozási díj 2019. évi változásai

2019-ben az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak a szabályai is módosultak. Cikkünkben a táppénzre és a gyermekgondozási díjra vonatkozó fontosabb változásokat ismertetjük. Szó lesz a keresőképtelenség igazolásáról, a hallgatói gyermekgondozási díjra való jogosultságról, valamint az egészségbiztosítási ellátások felső határáról.

Meddig kötelező a munkaügyi iratokat megőrizni?

Évek, sőt mondhatni már azt is, hogy évtizedek óta gyakran felmerülő probléma, hogy a nyugdíjba vonuló munkavállaló nem tudja igazolni a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időt, illetve a nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló jövedelmet.

Megjelent a hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés 2019. évi felső korlátjáról szóló PM-közlemény

Idén a munkáltató a munkavállalók hazautazással kapcsolatos utazási költségeinek térítésére legfeljebb havi 37 200 forintot fordíthat.

A kereseti korlát alkalmazása 2019. január 1-jétől

Az Országgyűlés által 2018 júliusában elfogadott nyári adócsomag módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) biztosítottakra vonatkozó rendelkezését, melynek következtében jövőre változik a kereseti korlátra vonatkozó szabály alkalmazása is.

Utólag előkerült járulékbevallási nyomtatványok

Egy betéti társaság tagként biztosított beltagja (társas vállalkozó) évekkel korábban 32 év és néhány nap (ez utóbbi töredékidő, a nyugdíj kiszámításánál figyelmen kívül marad) szolgálati idővel nyugdíjba ment.

Milyen változások várhatók a társadalombiztosítási járulékokban és szociális hozzájárulási adóban?

A szociális hozzájárulási adó és a kötelező társadalombiztosítás kapcsán fizetendő járulékok vonatkozásában két törvénymódosítás is benyújtásra került a Parlamenthez T/625 és T/627. számon. Az alábbi cikkben elsőként a biztosítási jogviszonyokra és a fizetendő járulékokra vonatkozó fontosabb változásokat ismertetem, majd ezt követően bemutatom a szociális hozzájárulási adót érintő változásokat.

A 2019-es adócsomag átalakítja a cafeteria rendszert

A Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a 2019-es adócsomagot, amely a legjelentősebb mértékben a személyi jövedelemadózást alakítja át. Ebben a körben a kifizetők és munkáltatók szempontjából a legfontosabb a béren kívül adható juttatások adózásának változása. Összefoglalónkban e tervezett módosításokat foglaltuk össze.

A keresőképtelenség visszamenőleges igazolásának új szabálya

Előfordulhat, hogy a biztosított önhibáján kívül, illetve tájékozatlansága miatt kicsúszik a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 45. § (3) bekezdése szerint a keresőképtelenség igazolására rendelkezésre álló 5 napos határidőből. Korábban ilyen esetben, ha kivételes indok állt fenn, akkor a biztosított a Főorvosi Bizottsághoz fordulhatott, és kérhette a keresőképtelenségnek a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra történő visszamenőleges igazolását.

Hasznos lehet, ha megőriztük a régi munkakönyvünket

A munkakönyv 1950-től közokiratként tartalmazta a munkavállaló munkaviszonyaival kapcsolatos leglényegesebb adatokat. A munkakönyvben persze szerepeltek nyugdíjjogilag egyébként irreleváns adatok is. A munkakönyvet a rendszerváltást követően 1992-ben megszüntették. Viszont, aki nem dobta el, hanem megőrizte, nyugdíjjogi célokra ma is közokiratként használhatja.

Fontos változás az egyéni vállalkozók és őstermelők járulékbevallási kötelezettségénél

2018. január 1-jétől a biztosított egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő az ’58-as járulékbevallást nem válthatja ki NY jelű nyilatkozattal.

Szükséges-e a munkaszerződés módosítása a minimálbér, illetőleg a garantált bérminimum összegének emelkedése miatt?

A minimálbér és a garantált bérminimum összege minden év január 1. napjától emelkedik. Évről évre kérdésként merül fel, hogy ez a változás mennyiben érinti a munkaszerződés tartalmát, kötelező-e a szerződésmódosítás?

Melyik szülőnek jár a családi pótlék, ha már nem élnek együtt, de a közös gyermeket felváltva gondozzák?

A Cst. tv. főszabálya szerint ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Gyakori azonban, hogy a szülők nem élnek együtt, elváltak vagy csak a házassági életközösség szűnt meg közöttük.

A nyugdíj szüneteltetése kérelemre, illetve hivatalból

Az öregségi nyugdíj folyósítását önkéntes elhatározással szüneteltetni is lehet, de bizonyos esetekben a saját jogú nyugdíj folyósításának szüneteltetése kötelező a korhatár betöltése előtt, nyugdíj melletti, jogszabályban meghatározott összeget meghaladó kereset esetén, illetőleg a 2013. évtől közszférában, illetve állami szférában fennálló jogviszony esetén.

Vállalkozás az EU területén - ezt kell tudni a TB-jogviszonyokról

Ha egy vállalkozó egyszerre több uniós tagállamban is dolgozik, a lakóhely szerinti foglalkoztatás és a jelentős tevékenység egyaránt fontos lehet a biztosítási kötelezettség megállapításánál. És mi a helyzet, ha közben valahol munkaviszonyt is létesít?

A KATA esete a speciális nyugdíjnöveléssel

Tegyük fel, hogy a nők 40 évi jogosultsági idejével nyugdíjazott személy 2014. évben főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként végig fizette a 25 000 forintos tételes adót (KATA). Ez kiváltja többek a között a hatályos TB és nyugdíjszabályok szerinti járulékokat (köztük a nyugdíjjárulékot is). Benyújthat-e a nyugdíjbiztosítási szervhez egy félszázalékos nyugdíjnövelésre irányuló kérelmet?

TB vs. családtámogatás - ha dönteni kell...

Amennyiben a szülő egyidejűleg gyermekgondozási segélyre vagy gyermeknevelési támogatásra és táppénzre, vagy baleseti táppénzre, illetve gyermekgondozási díjra, csecsemőgondozási díjra is jogosult lenne, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.