A munkahelyteremtő bértámogatás |
A Kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében elindította a munkahelyteremtő bérköltség támogatását, amelynek részletes feltételeit nem egy jogszabály, hanem a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján megjelentetett Hirdetmény, illetőleg az ahhoz fűzött további dokumentumok tartalmazzák. Cikkünkből megismerhetik a támogatás kereteit, lényeges szabályait.
A csoportos létszámcsökkentés szabályai |
A koronavírus terjedése következtében kialakult helyzet számos vállalkozást hozott nehéz helyzetbe. Sajnos lesznek olyan vállalkozások, amelyeknél elkerülhetetlen lesz a munkavállalói létszám csökkentése. Amennyiben a létszámcsökkentés megfelel a Munka Törvénykönyve szerinti feltételeknek, akkor a létszámcsökkentés munkajogilag csoportos létszámcsökkentésnek minősül.
Mi történik a bértámogatással, ha változik a csökkentett munkaidős foglalkoztatásban a munkaidő? |
Előfordulhat, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás bértámogatásának megítélését követően a munkavállaló munkaideje – akár pozitív, akár negatív irányban – változik. A kérdés, hogy érinti-e a munkaidő utólagos változása a bértámogatás igénybe vételét?
Az év végéig kitolódik a kedvezményes SZÉP Kártya juttatás |
A Kormány döntése alapján 2020. április 22-től megemelkedett a SZÉP Kártyára béren kívüli juttatásként adható juttatás összeghatára, valamint a rekreációs keretösszeg. Minden munkáltatónak érdemes átgondolnia ezt a juttatási lehetőséget, mert a SZÉP Kártyára béren kívüli juttatásként adott összeg eredetileg június 30-ig mentesült a szociális hozzájárulási adó alól. Ez a határidő egy újabb rendelkezés folytán december 31-ig meghosszabbításra került.
Adózási könnyítés a munkahelyi gyermekfelügyelethez |
A veszélyhelyzet ideje alatt minden munkáltató munkahelyi gyermekfelügyeletet biztosíthat a nála dolgozó munkavállalók gyermekei részére. A munkahelyi gyermekfelügyelet a Kormány intézkedése folytán adózási támogatásban is részesül. Cikkünkből megtudhatja, hogy milyen egyéb szabályok betartása mellett szervezhető meg a munkahelyi gyermekfelügyelet.
Amit az egyéni fejlesztési időről tudni lehet, ha a munkaadó bértámogatást igényel |
A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának igénylésekor a munkavállalónak és a munkaadónak ún. egyéni fejlesztési időről is meg kell állapodnia, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. E feltétel hiányában a megállapodás nem kötelezettség, hanem lehetőség. A leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy mi az az egyéni fejlesztési idő?
Gyakorlati útmutató a csökkentett munkaidős foglalkoztatás bértámogatásának igényléséhez |
A Kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében támogatást nyújt a munkáltató számára, ha a munkavállaló munkahelyének megőrzése céljából csökkentett munkaidőt alkalmaznak. A támogatási kérelem eredetileg 2020. április 16-ától nyújtható be. A támogatás feltételei 2020. április 29. napjától módosultak, az igénylés feltételei kedvezőbbé váltak. Összeállítottuk – ellenőrzési listákkal kiegészítve – azt a gyakorlati útmutatót, amely segítséget nyújt a támogatásra való jogosultság megállapítása, valamint a támogatási kérelem kitöltése, illetve benyújtása során.
Módosultak a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályai |
A gazdasági élet szereplőitől érkezett visszajelzések alapján, azokat mérlegelve a Kormány módosította a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályait, amellyel kedvezőbbé váltak a támogatás igénylésének feltételei, valamint azok a vállalások, amelyeket a támogatás érvényesítését követően akár a munkaadónak, akár a munkavállalónak teljesítenie kell.
Adózási könnyítések a veszélyeztetett ágazatokban |
A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 2020. március 24. napjától jelentős adó- és járulékfizetési könnyítéseket vezetett be a veszélyeztetett ágazatokban működő vállalkozások részére. Cikkünk mai napi hatállyal összefoglalja, hogy mely vállalkozások, milyen kedvezményeket érvényesíthetnek.
Mit fizet a munkavállaló, ha fizetés nélküli szabadságon van? |
A koronavírus terjedése következtében kialakult helyzetben számos munkavállaló fizetés nélküli szabadságra kényszerült. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt – néhány kivételtől eltekintve – szünetel a biztosítási jogviszony, melynek következtében kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés ellenében jogosult a munkavállaló az egészségügyi szolgáltatásokra, feltéve, hogy arra más jogcímen nem jogosult.
Újabb tevékenységek kerültek be a kedvezményezetti körbe |
A Kormány 2020. március 23-án kiadott rendeletében tételesen meghatározta azokat a tevékenységeket, amelyek jelentős adó- és járulékkedvezményre jogosítanak a márciustól júniusig terjedő időszakban. A Kormány 2020. március 26-án további tevékenységekre terjesztette ki kedvezményeket.
Azonnali gazdasági intézkedések a koronavírus hatásainak enyhítése érdekében |
A Kormány 2020. március 18-án kihirdetett, és 2020. március 19-én hatályba léptetett Kormányrendeletében azonnali gazdasági intézkedésekről döntött a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. Cikkünk összefoglalja az azonnali döntéseket.
Amikor a munkavállaló karantén alá kerül |
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni és munkát végezni. A koronavírus miatti helyzet azonban ezen a téren is megváltoztatja az alapvető szabályokat és mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán befolyásolhatja a fő kötelezettségek teljesítését.
Hová lettek a szakképző iskolai tanulók? |
A Tbj. 2019. december 31. napjáig hatályos rendelkezése szerint a biztosítás kiterjedt a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra. A rendelkezés 2020. január 1-jével hatályon kívül lett helyezve. Felmerül a kérdés: Hová lettek a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók?
Megszűnik a nyugdíjasok kereseti korlátja, az éves keretösszeg |
Az új társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-jén történő hatályba lépésével egyidejűleg jelentős változás következik be a nyugdíjasok járulékfizetési kötelezettségével összefüggésben, ugyanis eltörlésre kerül a kereseti korlát. Cikkünkből megtudhatja, hogy érint-e minden nyugdíjast ez a változás.
Jogszerű-e a próbanap? |
A napi gyakorlatban sokszor találkozunk a „próbanap” kifejezéssel, a munkáltatók munkaerő-kiválasztási folyamatában gyakran szerepel, mint kiválasztási kritérium. Ha a jelentkező a próbanapot sikeresen teljesíti, akkor elnyerheti az állást. De gyakran felmerül a kérdés: jogszerű-e a próbanap?
Meghosszabbodott a részmunkaidő igényelhetősége a kisgyermekes szülők részére |
A kisgyermekes munkavállalók 2015 óta kérhetik a munkáltatót, hogy teljes munkaidő helyett részmunkaidőben foglalkoztassák őket. A Munka Törvénykönyve 2020. január 1-jétől meghosszabbította azt az időtartamot, ameddig ezzel a joggal élhetnek a munkavállalók.
A tanulószerződéses diákok foglalkoztatása 2020. január 1-jétől |
A 2020. január 1-jén hatályba lépett új szakképzési törvény jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos diákok foglalkoztatásában. Az eddigi tanulószerződést ugyanis szakképzési munkaszerződés váltja fel, és változnak a hozzá kapcsolódó adó- és járulékszabályok is. Mire kell figyelni, ha szakmai gyakorlatos diákot foglalkoztat?
A szabadság kiadására vonatkozó szabályok |
A szabadság mértékére és kiadására is eltérő megoldásokat alkalmaznak világszerte, de a szabadságkiadási gyakorlat munkáltatónként is eltérő lehet. Gyakran előfordul, hogy pont egy szigorú főnököt fog ki a munkavállaló, aki ragaszkodik ahhoz, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait alkalmazva, munkavállalója kizárólag évi hét napról rendelkezhessen szabadon. A másik oldalon pedig léteznek olyan munkáltatók is, akik engedik azt, hogy munkavállalójuk kedve szerint beoszthassa a szabadságát egész évben.
A rögzített öregségi nyugdíj |
A társadalombiztosítási szabályok ösztönözni szeretnék, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésekor se menjünk feltétlenül nyugdíjba, hanem, ha egészségünk engedi, és erre lehetőségünk van, akkor a nyugdíj igénybevétele nélkül inkább továbbra is maradjunk munkában. Ez a törekvés régebben nem járt túl nagy sikerrel, szinte mindenki igyekezett – persze, ha a jogosultsági feltételeknek megfelelt – nyugdíjba menni.
Jön az elektronikus keresetkimutatás |
A közelmúltban jelent meg az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló rendelet, amely több vonatkozásban is módosítja az adóeljárási szabályokat. Ezen módosítások közül az egyik legjelentősebb az elektronikus keresetkimutatás kérelmezésének lehetősége.
A társas vállalkozó járulékkötelezettsége külföldi tanulmányok folytatása alatt |
Gyakran előfordul, hogy a társas vállalkozó egyidejűleg külföldi tanulmányokat folytat. Bizonyos esetekben ez azt eredményezi, hogy a társas vállalkozó többes jogviszonyban álló társas vállalkozónak minősül, és ennek megfelelően kell teljesíteni a járulékkötelezettséget. A külföldi tanulmányok azonban nem minden esetben eredményeznek többes jogviszonyt.
A fizetés nélküli szabadság a társadalombiztosítás szempontjából |
A Munka Törvénykönyve jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy bizonyos élethelyzetekben fizetés nélküli szabadságon legyen, illetve a munkáltatóval történő közös megegyezés alapján bármikor lehetőség van ilyen „extra” szabadság igénybe vételére. A fizetés nélküli szabadság – néhány kivételtől eltekintve – kihat a munkavállaló társadalombiztosítási helyzetére, és egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget eredményez.
A védett korú munkavállalóra vonatkozó szabályok |
A munkavállalók a nyugdíjazást megelőző években gyakran aggódnak, hogy életkorukra figyelemmel védi-e őket jobban a munkajogi szabályozás. Ugyanakkor a munkáltatók a nyugdíjazás előtt álló munkavállalók tekintetében azon aggódnak, hogy megszüntethetik-e egyáltalán ezen munkavállalók munkaviszonyát. Cikkünk mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról ismerteti a védett korú munkavállalókkal kapcsolatos munkajogi szabályozást.
Az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék adó- és járulékkötelezettsége |
A társadalombiztosítási szabályok lehetővé teszik, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemélytől más személy vagy szervezet átvállalhassa. Az átvállaláshoz szükséges a magánszemély hozzájárulása, illetve az állami adóhatóság jóváhagyása. Gyakori kérdésként merül fel, hogy adó- és járulékmentes-e az átvállalt járulék?
A társas vállalkozó járulékkötelezettsége a hallgatói jogviszony szünetelése alatt |
Gyakran előfordul, hogy a társas vállalkozó egyidejűleg hallgatói jogviszonyban is áll. Ilyen esetben a társas vállalkozó többes jogviszonyban álló társas vállalkozónak minősül, és ennek megfelelően kell teljesíteni a járulékkötelezettséget. De mi változik, ha a hallgatói jogviszony szünetel?
Hogyan követelheti vissza a munkáltató a jogalap nélkül kifizetett munkabért? |
A munkaviszony során előfordulhat, hogy a munkáltató tévedésből, adminisztratív hiba miatt vagy más, egyéb okból több munkabért fizeti ki a munkavállalónak, mint amire jogosult lenne. Ilyenkor a munkáltató jogosult a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére.
Munkavégzésre vonatkozó korlátozás a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett |
A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai 2016. május 1-jétől váltak egységessé, melynek következtében jelenleg is azonos kereseti korlátozás van hatályban. Cikkünkben e kereseti korlátozás szabályait ismertetjük, és válaszokat adunk a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási kérdésekre.
A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény változásai |
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény számos helyen változtatott a szociális hozzájárulási adó szabályain. Ezek java azonban nem más, mint a korábban elfogadott elhibázott szabályok helyrehozása, szinkronba állítása a társadalombiztosítási szabályokkal. Különösen ilyen az egyházi személyeket és a mezőgazdasági őstermelőket érintő szabály.
Bérelszámolás több munkáltató által létesített munkaviszonyban |
A Munka Törvénykönyve szerint, amennyiben több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodnak meg, akkor a munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti.
A keresőképtelenséget nem okozó üzemi (munka-) baleset bejelentése |
Kérdésként merült fel, hogy hol található meg annak a kifizetőhelyek számára megküldött utasításnak a jogszabályi háttere, amely szerint a baleset helye szerint illetékes kormányhivatalhoz bejelentést kell tenni a keresőképtelenséget nem okozó munkabalesetekről is. Szakértőnk válaszát cikkünkből megtudhatja.
Társas vállalkozó főállású munkaviszonyának jogellenes megszüntetése |
Kérdésként merült fel, hogy miként tegyen eleget járulékfizetési kötelezettségének a bíróság döntéséig az a társas vállalkozó, akinek a főállású munkaviszonyát nem jogszerűen – táppénz folyósításának ideje alatt – szüntette meg a munkáltatója, és továbbra is keresőképtelen?
Az egészségbiztosítási ellátások egyidejű folyósítása |
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény főszabálya, hogy a biztosítottaknak választaniuk kell, ha egyidejűleg több pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra is jogosultak lennének. Ezen főszabály alól viszont a törvény számos kivételt ismer. Jelen cikkünkben az ellátások közötti választási szabályokkal fogunk részletesen megismerkedni.
Díjazás az egyszerűsített foglalkoztatásban |
A közelgő nyár a napnyugtáig történő strandolás és a citromfagyi mellett a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, így az egyszerűsített foglalkoztatás főszezonja is. Habár egyszerűsített foglalkoztatásra nem csupán ebben az időszakban és nem csupán idénymunka keretében kerülhet sor, nyáron jellemzően megnő az ilyen atipikus munkaviszonyban foglalkoztatottak, ehhez kapcsolódóan pedig az erre vonatkozó szabályok betartását célzó munkaügyi ellenőrzések száma is.
Munkaidő-nyilvántartás –tanulságos bírósági jogeset |
A munkáltatót terheli felelősség a jelenléti ív munkavállalók általi vezetésének hiányosságaiért. A munkáltató felelőssége az is, hogy a munkavállalók a munkaidő-nyilvántartás és jelenléti ív vezetés körében nem kaptak kellő tájékoztatást, mivel az Mt. a munkáltató kötelességeként jelöli meg a munkaidő nyilvántartás feladatát.
A társas vállalkozók járulékfizetésének szabályai |
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) értelmező rendelkezése tételesen meghatározza a társas vállalkozónak minősülő személyek körét.
Július 1-jétől csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke |
Az Országgyűlés a 2019. június 12-i ülésnapján elfogadta a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényt, mely a Magyar Közlöny 105. számában 2019. június 24. napján kihirdetésre került.
A külföldön munkát vállalók bejelentési kötelezettsége |
Az olyan magyar állampolgárnak, aki egy Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó tagállamban, Svájcban, nemzetközi szervezetnél, vagy olyan államban szerez egészségbiztosítási jogosultságot, amellyel az ellátások biztosítására kétoldalú nemzetközi egyezményünk van hatályban, Magyarországon van egy kötelező bejelentési kötelezettsége.
Fogyatékkal élők munkavállalása, a foglalkoztatás nehézségei és a munkakörülmények kialakítása |
A munkáltatónak akkor kell a munkafeltételeket, illetve a munkaidő-beosztást módosítani, ha a munkavállaló egészségi állapota úgy változik, hogy az ezen intézkedések nélkül a munkavállaló számára a munkavégzés hátrányos következményekkel járna. Amennyiben az érintett munkavállaló fogyatékossággal élő személy, úgy már az észszerű alkalmazkodás feltételeinek kell megfelelni a munkakörülmények kialakítása során.
A nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásának új szabályai |
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXV. törvény 27. §-a módosította a saját jogú nyugdíjas munkavállalók társadalombiztosítási jogállására vonatkozó szabályokat.
A munkaerőpiacra lépő munkavállalók után érvényesíthető szocho kedvezmény szabályai |
Munkaerőpiacra lépő munkavállalónak minősül, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal.
A táppénz és a gyermekgondozási díj 2019. évi változásai |
2019-ben az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak a szabályai is módosultak. Cikkünkben a táppénzre és a gyermekgondozási díjra vonatkozó fontosabb változásokat ismertetjük. Szó lesz a keresőképtelenség igazolásáról, a hallgatói gyermekgondozási díjra való jogosultságról, valamint az egészségbiztosítási ellátások felső határáról.
A kereseti korlát alkalmazása 2019. január 1-jétől |
Az Országgyűlés által 2018 júliusában elfogadott nyári adócsomag módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) biztosítottakra vonatkozó rendelkezését, melynek következtében jövőre változik a kereseti korlátra vonatkozó szabály alkalmazása is.
Milyen változások várhatók a társadalombiztosítási járulékokban és szociális hozzájárulási adóban? |
A szociális hozzájárulási adó és a kötelező társadalombiztosítás kapcsán fizetendő járulékok vonatkozásában két törvénymódosítás is benyújtásra került a Parlamenthez T/625 és T/627. számon. Az alábbi cikkben elsőként a biztosítási jogviszonyokra és a fizetendő járulékokra vonatkozó fontosabb változásokat ismertetem, majd ezt követően bemutatom a szociális hozzájárulási adót érintő változásokat.
A 2019-es adócsomag átalakítja a cafeteria rendszert |
A Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a 2019-es adócsomagot, amely a legjelentősebb mértékben a személyi jövedelemadózást alakítja át. Ebben a körben a kifizetők és munkáltatók szempontjából a legfontosabb a béren kívül adható juttatások adózásának változása. Összefoglalónkban e tervezett módosításokat foglaltuk össze.
A keresőképtelenség visszamenőleges igazolásának új szabálya |
Előfordulhat, hogy a biztosított önhibáján kívül, illetve tájékozatlansága miatt kicsúszik a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 45. § (3) bekezdése szerint a keresőképtelenség igazolására rendelkezésre álló 5 napos határidőből. Korábban ilyen esetben, ha kivételes indok állt fenn, akkor a biztosított a Főorvosi Bizottsághoz fordulhatott, és kérhette a keresőképtelenségnek a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra történő visszamenőleges igazolását.
Hasznos lehet, ha megőriztük a régi munkakönyvünket |
A munkakönyv 1950-től közokiratként tartalmazta a munkavállaló munkaviszonyaival kapcsolatos leglényegesebb adatokat. A munkakönyvben persze szerepeltek nyugdíjjogilag egyébként irreleváns adatok is. A munkakönyvet a rendszerváltást követően 1992-ben megszüntették. Viszont, aki nem dobta el, hanem megőrizte, nyugdíjjogi célokra ma is közokiratként használhatja.
Szükséges-e a munkaszerződés módosítása a minimálbér, illetőleg a garantált bérminimum összegének emelkedése miatt? |
A minimálbér és a garantált bérminimum összege minden év január 1. napjától emelkedik. Évről évre kérdésként merül fel, hogy ez a változás mennyiben érinti a munkaszerződés tartalmát, kötelező-e a szerződésmódosítás?
Melyik szülőnek jár a családi pótlék, ha már nem élnek együtt, de a közös gyermeket felváltva gondozzák? |
A Cst. tv. főszabálya szerint ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Gyakori azonban, hogy a szülők nem élnek együtt, elváltak vagy csak a házassági életközösség szűnt meg közöttük.
A nyugdíj szüneteltetése kérelemre, illetve hivatalból |
Az öregségi nyugdíj folyósítását önkéntes elhatározással szüneteltetni is lehet, de bizonyos esetekben a saját jogú nyugdíj folyósításának szüneteltetése kötelező a korhatár betöltése előtt, nyugdíj melletti, jogszabályban meghatározott összeget meghaladó kereset esetén, illetőleg a 2013. évtől közszférában, illetve állami szférában fennálló jogviszony esetén.
Vállalkozás az EU területén - ezt kell tudni a TB-jogviszonyokról |
Ha egy vállalkozó egyszerre több uniós tagállamban is dolgozik, a lakóhely szerinti foglalkoztatás és a jelentős tevékenység egyaránt fontos lehet a biztosítási kötelezettség megállapításánál. És mi a helyzet, ha közben valahol munkaviszonyt is létesít?
A KATA esete a speciális nyugdíjnöveléssel |
Tegyük fel, hogy a nők 40 évi jogosultsági idejével nyugdíjazott személy 2014. évben főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként végig fizette a 25 000 forintos tételes adót (KATA). Ez kiváltja többek a között a hatályos TB és nyugdíjszabályok szerinti járulékokat (köztük a nyugdíjjárulékot is). Benyújthat-e a nyugdíjbiztosítási szervhez egy félszázalékos nyugdíjnövelésre irányuló kérelmet?
TB vs. családtámogatás - ha dönteni kell... |
Amennyiben a szülő egyidejűleg gyermekgondozási segélyre vagy gyermeknevelési támogatásra és táppénzre, vagy baleseti táppénzre, illetve gyermekgondozási díjra, csecsemőgondozási díjra is jogosult lenne, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.
