A módosítás alapján 2026. január 1-től megszűnik a TB-kiskönyv, és helyette úgynevezett e-TB kiskönyv kerül bevezetésre. A bürokráciacsökkentés visszatérő motívuma mellett a nyilvántartás egységesítése is fontos eredménye lehet a változásnak.

A szociális törvény csak garanciális szinten keretezi a korlátozó intézkedéseket. Az elrendelés részletes szabályait, valamint a beteg jogvédelmére vonatkozó legfőbb garanciákat az egészségügyi törvény tartalmazza. Külön, a pszichiátriai betegekre vonatkozó speciális szabályok között, rendezik az ilyen betegekre vonatkozó eltéréseket, amelyeket ágazati rendelet fejt ki részletesebben is.

A beteg személy, különösen a beteg gyermek, tartós, személyes ápolása testileg, lelkileg nagy feladat. Mivel az állandó felügyelet, ápolás, gondozás legtöbbször a munkavégzés akadályát jelenti, a keresőtevékenységből származó jövedelemszerzés helyébe – szociális ellátásként – az ápolási díj igénybevétele léphet.

2025-ben paradigmaváltást hajt végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóellenőrzésekben, melyhez már egy új jogintézmény, az adategyeztetési eljárás is a hatóság rendelkezésére áll. Az adóhivatal idei ellenőrzési stratégiája az adatvagyon hatékony felhasználására, az ellenőrzési tapasztalatok beépítésére és az adózói életutak nyomon követésére alapoz.

Ausztriai kapcsolt vállalkozástól nulla értéken kapunk eszközöket. A kapott eszközöket belföldi nyereményjátékon belföldi nyertesek megkapják. Milyen adóalap után kell adózni a nyereményt átadó belföldi cégnek?

Az érintett orvos hazánkban szeretne alkalmanként rendelni, személyesen betegeket fogadni. Svájcban él, ott van is biztosítása. Lehet Magyarországon egyéni vállalkozó? Magánklinikákon is fogadnák.

Egy osztrák munkavállalónak Ausztriában van főállású jogviszonya, ott is biztosított. Magyarországon társas vállalkozó (munkaviszony mellett), de magyar Taj-számmal nem rendelkezik. Származhat-e ebből probléma a későbbiekben?

A kisvállalati adó (kiva) egy nagyon kedvező, korszerű adófajta, amely kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót. Jellegéből fakadóan leginkább azoknak a vállalkozásoknak érdemes választani, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.

A nyugdíjtörvény tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. Ezen szolgálati idők sok esetben nem csak az anyák, hanem az apák, esetleg a nagyszülők részére is megállapításra, elismerésre kerülhetnek.

Amennyiben szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója személyes közreműködésre is kötelezett, a járulékfizetési kötelezettséget a megbízás társadalombiztosítási szabályai szerint kell megállapítani. Személyes közreműködés esetén pedig még el kell különíteni a személyes munkavégzés díját a felhasználás ellenértékeként kifizetett díjtól.

A korhatár előtti ellátás nagyon hasonlít az öregségi nyugdíjra, sokan össze is tévesztik őket, pedig jelentős, nagy különbség van közöttük. Leggyakrabban abban a kérdésben fordul elő bizonytalanság, hogy hogyan lehet dolgozni a korhatár előtti ellátás mellett, és hogy alakul az ellátás összege a nyugdíjkorhatár elérése után.

Az ügyben szereplő munkavállaló 40 év utáni nyugdíjazását kérte. Azt a választ kapta, hogy a határozat úton van, de 2022. december 31-ével már elérte a negyven éves határt. Mikortól kell őt kiléptetni, hiszen a 2023-2024-es évekre befizette a kötelező járulékot, valamint a rá eső kivát is. Jár-e neki visszamenőlegesen a nyugdíj, és ha igen, honnantól kérheti?

A SZÉP Kártya felhasználhatósága olyan széles körű, hogy minden munkavállalói csoport megtalálhatja a számára kedvező lehetőségeket. Ráadásul a béren kívüli juttatások köre jelentősen bővült is 2025. január 1-től. A juttatások közé bekerült három új elem, amelyek jelentősen kiszélesítik a felhasználók körét, és az adható juttatások összege is megemelkedett.

Jó tudni előre, ne érjen váratlanul, ha intézkednünk kell az orvosi ellátásra való jogunk rendezetlensége miatt, vagy lejárt az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi ideje, mit is jelent az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság!

Vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztat tanulókat. Az igénybe vehető adókedvezmény miatt a 2408-as bevallásban nagyobb összegű visszaigényelhető szocho szerepel minden hónapban. Hogyan kell ezt az egyéni vállalkozó bevételei között az egyszeres könyvvitelben bevételként elszámolni?

Vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztat tanulókat. Az igénybe vehető adókedvezmény miatt a 2408-as bevallásban nagyobb összegű visszaigényelhető szocho szerepel minden hónapban. Hogyan kell ezt az egyéni vállalkozó bevételei között az egyszeres könyvvitelben bevételként elszámolni?

Adott egy kft., amely hónapok óta nem végez tevékenységet, nincs bevétele. Két tagja van, ebből az egyik tag ügyvezető is – akinek jelenleg van 36 órát meghaladó munkaviszonya, így nincs járulékfizetési kötelezettsége. Ez a munkaviszonya december végén megszűnik, ugyanakkor tervezi, hogy fiát, aki Ausztriában dolgozik, beveszi a cégbe. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség a felmerülő, lehetséges esetekben?

Ha egy munkavállalót üzemi baleset ér vagy foglalkozási megbetegedésben szenved, akkor abban a tagállamban, amelyben biztosított, jogosult az üzemi balesettel összefüggésben igénybe venni az egészségügyi ellátásokat. Ez elég magától értetődő szabály, viszont bonyolultabb a helyzet akkor, ha a munkavállaló lakóhelye és a biztosítás helye szerinti tagállamok eltérőek.

A tanulóknak járó ingyenes orvosi ellátás magában foglalja társadalombiztosítási támogatással adott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, és egyéb egészségügyi szolgáltatást is. A lehetőség nem a tanév végéhez, hanem a diákigazolvány érvényességéhez igazodik. A részletszabályokat tekintjük át.

Gyermekek otthongondozási díjában (gyod) részesülő szülő lehet-e egyéni vállalkozó olyan munkára, amit otthon végez? Ha igen, milyen járulékokat kell fizetni? Ha a Gyod után nyugdíjjárulékot fizet, az szolgálati időnek számít, ha nyugdíjba kíván vonulni?

A társadalombiztosítási szabályok számtalan esetben tesznek különbséget belföldinek és külföldinek minősülő személyek között. Az alapdefiníciók mellett a belföldinek minősülő személyek meghatározását és a belföldi státuszt igazoló okmányokat tekintjük át.

Mikor kezdeményezheti a munkáltató a keresőképtelenség felülvizsgálatát? Milyen adatokat kell megadni a kérelemhez, és mennyibe kerül mindez? A munkavállalók és a munkáltatók számára is fontos kérdések ezek, hiszen a keresőképtelenség időszaka nemcsak a munkavállalók egészségéről, hanem a cégek működéséről is szól.

Adott egy mezőgazdasági őstermelő, aki saját jogon rokkantsági ellátást kap, felesége után pedig ápolási díjat. Őstermelésben főállásúnak számít, viszont nem fizet járulékot maga után az ápolási díj miatt, mivel nem végez személyesen munkát. Egyéni vállalkozást milyen biztosítotti formában indíthat? Főállású egyéni vállalkozóként jogosult lenne a rokkantsági ellátásra és az ápolási díjra?

A vállalkozások már túl vannak az éves beszámoló elkészítésén és közzétételén. Azonban az előző évet, vagyis a 2023-as adóévet illetően még viszonylag sok helyen felmerül egy kötelezettség, ez pedig az osztalék fizetése.

Magyarországon élő orosz-magyar állampolgárnak Oroszországból 2016 óta nyugdíjat folyósítanak. 2020-ban egyéni vállalkozást indított Magyarországon, ahol még nem nyugdíjas. Adózhat-e kata adózással az Oroszországból folyósított nyugdíja mellett, vagy át kell térnie más adózási forma alá?

2024. május 10-én jelent meg 2024. évi XXV. törvény, amely többek között rendelkezik a gyermekek betegsége esetén kiállítható elektronikus igazolásról és annak továbbításáról. Az új szabályt 2024. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak speciális esetei közé tartozik a jogosultsági kérdések elbírálása és azok összegének kiszámítása. Különösen elgondolkodtató és több jogszabály együttes alkalmazása szükséges például az egyidejűleg fennálló többes biztosítási jogviszony estén. Ebben a körben merülhet fel kérdésként, hogy kinek kell az ellátásokat elbírálni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultsági kérdések elbírálása és azok összegének kiszámítása nem könnyű feladat még egy egyszerű esetben sem. Különösen elgondolkodtató és több jogszabály együttes alkalmazása szükséges akkor, ha az adott eset még néhány speciális elemet is hordoz magában, mint például egyidejűleg fennálló többes biztosítási jogviszony.

A hatályos szabály alapján a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatót felelősnek kell tekinteni adott feltételek fennállásakor az egészségbiztosítási ellátásra jogosult személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért. Ez a felelősség megalapozza, hogy a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval szemben megtérítési eljárás lefolytatására kerüljön sor. Az alábbi cikkben ezt a megtérítési eljárást ismertetem.

A munkavállaló 2022 decemberében határozatlan idejű munkaviszonyt létesített egy céggel, majd 2023. augusztus 7-én megbetegedett és azzal a nappal az orvos keresőképtelen állományba is vette. A keresőképtelenség kódja: „8”. A munkavállaló 2023. augusztus 27-én vált keresőképessé. Hogyan alakul a betegszabadság és táppénz, ha a munkavállaló nem részesül nyugellátásban?

Az előző év végének változásai a keresőképtelenség szabályait is több lényeges pontban érintették. Elsősorban a táppénz és a keresőképtelenség adminisztrációjára és igazolására vonatkozó szabályok változtak, de 2024. január 1-jétől módosult a keresőképtelen személy fogalmának meghatározása is.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak nagy részénél maximalizálva van az ellátás összege, amely a mindenkori minimálbérhez igazodik. Az alábbiakban ismertetem a táppénz, a gyermekgondozási és örökbefogadói díj 2024. évi maximális összegének alakulását 2023. évhez viszonyítva, és kitérek a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj 2024. évi módosítására is.

A NAV minden évben közzéteszi az egészségügyi szolgáltatási járulék következő évtől hatályos havi és napi összegét. Az adatokból a közelmúlt tendenciáira is következtethetünk, valamint a járuléktartozással összefüggő kérdéseket is áttekinthetjük.

A kérdéssel érintett egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-től lett átalányadózó, jelenleg gyermeke születését várja. Az ilyenkor szokásos igénylések ügyintézés mellett be kell-e jelentenie a vállalkozás szüneteltetését?

Egy családi vállalkozás (korlátolt felelősségű társaság) ügyvezetőjét egy Magyarországon működő multinacionális cég rábeszélte, hogy válasszon maga mellé egy másik ügyvezetőt is, mert ha vele valami baj történik, nincs kivel szerződés kötni. Ez ugyan nem jogos kötelesség, de az ügyvezető tagként felvette saját lányát, aki a társasági szerződés szerint ügyvezetésre jogosult lett.

Mi lesz a táppénz alapja és mértéke egy olyan munkavállaló esetében, aki a középiskolai tanulmányait 2023 júniusban hagyta abba, majd 2023 szeptemberében állt munkaviszonyba? Még nem telt le a 180 nap a középiskolai tanulmányait követően. Csupán a nappali tagozatos tanulókra vonatkozik a kedvezmény szabály, vagy középiskolai és főiskolai tanulmányokat folytatókra is?

A 2024-es költségvetés megalapozásáról szóló törvény a nyugdíjtörvényt is több vonatkozásban módosítja. Ezen módosítások közül a 2024. január 1-jével hatályba lépő, nyugdíjelőlegre vonatkozó előírások változásait mutatjuk be.

A háztartási munka egy olyan, adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatási forma, amely kizárólag természetes személyek (emberek) között jöhet létre. A háztartási alkalmazottnak ellenértékként fizetett járandóság ún. adórendszeren kívüli keresetnek minősül.

A személyes közreműködés a társadalombiztosítási kötelezettségek és ellátások tekintetében, különösen az egyéni és társas vállalkozók esetében, gyakran meghatározó jelentőséggel bír. Ennek ellenére egyik vonatkozó jogszabályban sincs egyértelmű definíciója, ami ellentmondásos és bizonytalan helyzeteket eredményezhet.

A nyár nemcsak a pihenés, hanem az idénymunka és alkalmi munka, vagyis az egyszerűsített foglalkoztatás időszaka is. Az ilyen jellegű különleges munkaviszony alapján a munkavállaló nem lesz biztosított, még ha jogosult is baleseti egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra, valamint álláskeresési ellátásra.

Amikor a házaspár férfi tagja elérte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, nem kérte annak folyósítását, ehelyett a nyugdíj rögzítését kérelmezte. Mi lehet ez?

Egy idősebb hölgy nemsokára 60 éves lesz. Már nem szívesen dolgozna tovább a munkahelyén az eddigi fárasztó munkakörben. Elektronikusan adategyeztetésbe kezdett a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó szervnél. A 44 év szolgálati idő rendben, de a 40 év jogosultsági idő nincs meg. Hogyan lehetséges ez és mit lehet tenni?

Szociális rászorultság alapján az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását az a személy kérheti, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, azonban jövedelmi helyzetére tekintettel nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék (havi 9600 forint) megfizetésére. Az igényléshez az illetékes járási hivatalt kell felkeresni.

Kell-e a tagi kölcsön után a kft.-knek kamatot fizetnie? Hogyan kell elszámolni a tagi kölcsön után képződött és megfizetett kamatot?

A „bejelentés”, mint a foglalkoztatással összefüggő, talán legfontosabb munkáltatói kötelezettség jelentősége közismert. A foglalkoztatás ilyen formáját a köztudatban leginkább az ún. TB kiskönyv fejezi ki. Nem érdektelen tehát annak megvizsgálása, hogy milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak, ha a munkahely nem minősül TB kifizetőhelynek.

A 2023-as évre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok körében alighanem a leglényegesebb változás az átalányadózó egyéni vállalkozók közteher-fizetésében történik. A változások nemcsak az érintettek pénzügyi lehetőségeit befolyásolják nagyban, de jelentősen átalakítják az átalányadózás rendszerét is.

Köztudottnak mondható, hogy a 2023-as évre 232 ezer forintra emelkedett a minimálbér összege. A változás komoly hatással bír a biztosítottakat terhelő 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetésre, és a foglalkoztatók (kifizetők) által fizetendő szociális hozzájárulás adó fizetésére is, de változnak egyes társadalombiztosítási pénzellátások összegei is. Érdemes tehát most egy csokorban is összefoglalni, mi mindent érint a minimálbér-emelés a társadalombiztosítási kötelezettségekkel összefüggésben.

A 2023-as évre 14 százalékkal emelkedett az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. A módosult összegű járulékot először január hónapra, 2023. február 12-éig kell megfizetniük az érintetteknek. Ezen felül továbbra is él a hat havi járuléktartozás következményét tartalmazó szabály.

A minimálbér 24-szeresét meghaladó osztalék egy nem nyugdíjas Bt. tulajdonosnál szochó köteles? További felmerülő kérdés, hogy a 2023-ban fizetendő osztalék már az új minimálbérrel számítandó? Ha egyéb tőkepiaci műveletből is van osztalékbevétele az érintettnek, akkor az valamilyen módon figyelembe veendő, illetve: ebben az esetben kit terhel?

2023. január 1-től a minimálbér 16 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal emelkedik. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy a havi minimálbér bruttó 232.000 forint, a havi garantált bérminimum pedig 296.400 forint lesz. Az első számítások alapján havi 36 illetve 40 ezer forinttal fog többe kerülni egy legalacsonyabb béren felvett munkavállaló foglalkoztatása a 2022-es számokhoz képest.

Gyeden lévő anyuka, akinek korábbi munkahelyén már lejárt a munkaviszonya, keresőtevékenységgel kívánja kiegészíteni a gyed-jövedelmét. Milyen lehetőségei vannak, amennyiben a kiszemelt cég számla ellenében fizetne a ledolgozott órák után?

Kérdésként merült fel, hogy szükséges-e minimum-járulékot fizetni 2020. július 1-jét követően egy egyszemélyes kft. ügyvezetője után, aki ingyen látja el tevékenységét, és mellette egy másik kft.-ben heti 2 órás munkaviszonyban szintén ügyvezető.

Egy szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytató főállású átalányadózó esetén a minimum járulékalapokat hogyan értelmezzük, illetve be kell-e tartani, hogy alacsonyabb lehet-e a minimum járulék összegénél? A minimálbér 12-szerese alacsonyabb, mint a minimum járulék alap.

A 2023-as költségvetés számos társadalombiztosításra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, köztük a legnagyobb érdeklődésre számot tartó nyugdíjszabályokat. Különösen érdekes lehet majd az „inflációkövető nyugdíjemelés” alakulása kiváltképp, hogy az számos más, nyugdíjszerű ellátásra is vonatkozik.

Annak ellenére, hogy a garantált bérminimum összegét meghatározó kormányrendelet a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozik, a probléma nemcsak őket érinti, hanem az egyéni és társas vállalkozók bizonyos körét is. Sőt, a megbízási jogviszonyok esetében is okozhat tévesztést, különösen a biztosítási jogviszony elbírálásának kérdéskörében.

A rehabilitációs járadék (2009-ben megállapított) mellett egyéni vállalkozást indító magánszemély vállalkozhat-e kiegészítő tevékenységűként, vagy mindenképp meg kell fizetnie a minimálbér/garantált bérminimum utáni járulékokat? Ha igen, igénybe vehet személyi és szocho kedvezményt?

A kata változás bejelentése óta szinte varázsszó az átalányadózás, mint a megfelelő alternatíva. A kata által nyújtott kedvezményes lehetőséghez hasonlót nem fogunk találni a jelenlegi szabályok között, és a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti közteher-fizetés sem tűnik jó megoldásnak, különösen azok számára, akiknek szinte egyáltalán nincsenek költségeik. Az átalányadó ezt némileg kompenzálja, valamint az adminisztráció és a számítás is sokkal egyszerűbb, hiszen csak a bevételeket kell nyilvántartani.

Immár több mint másfél évtizede teszi lehetővé a jogszabály, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a megbízási és vállalkozási jogviszonyban, vagy éppen munkaviszonyban álló magánszemély díjazása után az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást válassza. Az ismert és viszonylag állandó szabályok ellenére folyamatosan vetődnek fel problémák, a kata szabályok módosításai miatti fokozott figyelemről nem is beszélve.

A biztosítási jogviszony annak kezdetétől a megszűnéséig áll fenn. A biztosítási jogviszony megléte alatt egy különleges helyzet a jogviszony szünetelése, hiszen a jogviszony fennáll, de a szünetelés során sem jogok, sem kötelezettségek nem keletkeznek. A szünetelés alatt a biztosítási jogviszonyból eredő jogosultságok és kötelezettségek általában akkor szünetelnek, ha a természetes személy munkavégzésre nem kötelezett illetve nem kötelezhető.

Mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha az egyik munkavállalója gyanúsan hosszú időre, vagy átlátszónak tűnő indokokkal, esetleg túl gyakran marad otthon betegségre hivatkozással? A munkáltató természetesen nem dönthet arról, hogy a dolgozó keresőképtelensége valóban megalapozott-e, de gyanú felmerülése is elindíthatja a megfelelő folyamatokat.

A nyugdíjjogosultság kérdése, a nyugdíj folyósítása melletti továbbfoglalkoztatás számos kérdést felvet. Ilyen kérdés a sajátjogú nyugdíjas jogállása, a nyugdíjigény visszamenőleges érvényesítése vagy a nyugdíjrögzítés lehetősége.

Az örökbefogadói díj 2020. január 1. napjától került bevezetésre, mint biztosításhoz kötött egészségbiztosítási pénzellátás. Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától 168 napig jár.

A keresőképtelenség elbírálásánál az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. Előfordulhat, hogy egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a biztosított az egyik munkakörében keresőképtelen, míg a másik munkakörében munkavégzésre alkalmas, és kezelőorvosa a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást csak az egyik munkakörére állítja ki.

Egy cég a tavalyi évben munkaerőpiacra lépő munkavállalót foglalkoztatott, de a nevezett munkavállalónak a tavalyi év folyamán megszűnt a munkaviszonya, ezután más foglalkoztató foglalkoztatta, majd ismét az első cégéhez került munkaviszonyba. A kérdés, hogy az említett cég a szociális hozzájárulási adó kedvezményt igénybe veheti-e utána?

Hogyan lehetséges, hogy két fodrász, hasonló körülmények és feltételek mellett tevékenykedve, teljesen máshogyan teljesíti közterheit? Az egyikük a garantált bérminimum után fizeti a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót, a másik nem fizet sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót.

A kérdésben szereplő társaság „covid-termékeket” szerez be harmadik országból, és elfekvő készletéből szeretne egyházak részére adományozni, akik a termékeket tovább adományoznák. A társaság vezetőinek reményei szerint, megfelelő igazolás birtokában, a termékek korábban levonásba helyezett áfáját nem kell befizetni és a termékek bekerülési értékét ráfordításként elszámolhatják, tehát adóalapot csökkenthetnek vele.

A szociális ellátásokról szóló törvény szabályai lehetővé teszik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását szociális rászorultság alapján azoknál a személyeknél, akik nem képesek a havi 8400 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.

A jogszabály lehetővé teszi, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a megbízási és vállalkozási jogviszonyban, vagy éppen munkaviszonyban álló magánszemély a díjazása után az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, ismert nevén az ekho szerinti adózást válassza. Az Ekho tv. gyakorlati alkalmazásával összefüggésben folyamatosan vetődnek fel kérdések, ezek közül az alábbiakban egyet veszünk részletesebb elemzés alá.

Időszerű és feltehetően sokakat érintő kérdés, hogy hogyan használhatja fel az őstermelői igazolványát és tevékenységét egy állását vesztett munkavállaló arra, hogy ismét biztosítottá váljon? Mielőtt ezen elgondolkozunk, nem árt néhány tévhitet is eloszlatnunk.

A Széchenyi Pihenő Kártya feltöltésére és felhasználására vonatkozó szabályok többször is módosultak 2021-ben és a 2022-es év is változással indult. Ember legyen a talpán, aki nyomon tudta követni a SZÉP Kártya használatára vonatkozó folyamatos módosításokat. Az alábbiakban erre teszünk kísérletet.

2022-ben a minimálbér elérte a bűvös 200 000 forintos határt. Míg a 2020. évi és a 2021. évi minimálbér között mindössze 6400 forint volt a különbség, 2022-ben minden eddiginél nagyobb mértékben összesen 32 600 forinttal nőtt a kötelező legkisebb munkabér összege. A garantált bérminimum korábbi 219 000 forintos összege is közel 20 százalékkal, pontosan 41 000 forinttal lett magasabb, érthető tehát, ha a munkáltatók kicsit megrettentek attól, hogy hogyan fogják kigazdálkodni a jelentős költségnövekedést.

Bár a családi mezőgazdasági társaság egy új jogintézmény, nem kapcsolódik hozzá önálló, csak rá érvényes adózási mód. Az adótervezésre azonban a „klasszikus” adójogszabályok adta keretek között is van lehetőség.

A koronavírus járvánnyal összefüggő novemberi kormányrendeletek talán legnagyobb érdeklődést kiváltó kérdése a kötelező védőoltás követelménye. A versenyszférában teljes mértékben a munkáltató belátására van bízva a kötelező védőoltás elrendelése: a jogszabály csupán az igazolás lehetőségeit adja meg – nem teljesen hézagmentesen.

A felmerülő kérdés értelmében egy cég felsőfokú képzésben részt vevő diákkal kíván együttműködési megállapodást kötni 12 hétre. Milyen kötelezettsége van ilyenkor a munkáltatónak, illetve be kell-e jelenteni a hallgatót?

Köztudott, hogy a munkakönyv 1992-ben megszűnt. Viszont, aki nem dobta el, hanem megőrizte, nyugdíjjogi célokra ma is közokiratként használhatja: egyrészt nyugdíjügyének intézése során, másrészt a nem rég kezdődött nyugdíjjogi adategyeztetési eljárás során.

A járvány még mindig nem ért véget, a következmények annál kevésbé. A betegségen átesettek jelentős hányada küzd poszt-Covid tünetekkel, újabb elemmel bővítve a koronavírus-járvánnyal összefüggő speciális munkajogi és HR kérdések körét: hogyan foglalkoztathatók a poszt-Covid tünetekkel rendelkező munkavállalók, és mi történjék akkor, ha alkalmatlanná válnak korábbi munkafeladataik ellátására?

Számos helyen változnak július 1-étől a tb-törvény nyugdíjszámításra vonatkozó szabályai. A változások érintik a felszolgálási díjat, a munka-rehabilitációs és fejlesztési foglalkoztatási díjat, továbbá az őstermelők családi gazdaságának új szabályait is.

A tavasz folyamán számos – törvényi és kormányrendeleti szintű – adózást érintő módosítás került kihirdetésre. Az adócsomag változásai különböző időpontokban léptek-lépnek hatályba, ezért különös körültekintést igényel a jogszabályok alkalmazása. A változások egy része már 2021-ben alkalmazandó, más részük 2022. január 1-jétől, de van olyan módosítás is, amely ennél is később. Cikksorozatunkban az alkalmazás időpontja szerint vesszük sorra a legfontosabb változásokat. Ezúttal a 2021. év végéig élő szabályokat gyűjtöttük össze.

A tavasz folyamán számos – törvényi és kormányrendeleti szintű – adózást érintő módosítás került kihirdetésre. Az adócsomag változásai különböző időpontokban léptek-lépnek hatályba: a változások egy része már 2021-ben alkalmazandó, más részük 2022. január 1-jétől, de van olyan módosítás is, amely ennél is később. Cikksorozatunkban az alkalmazás időpontja szerint vesszük sorra a legfontosabb változásokat. Elsőként a nyári adóváltozásokat tekintjük át.

Nem kevesebb, mint öt év után változtattak a jegybanki alapkamaton: annak mértéke 0,6%-ról 0,9%-ra nőtt. Az alapkamat mértékének módosítása adószabályokat is érint, hiszen az adózás rendjéről szóló törvény a jegybanki alapkamat mértékéhez kötött szankciókat is tartalmaz. Ilyen szankciónak minősül a késedelmi kamat, a késedelmi pótlék és az önellenőrzési pótlék.

Számos kérdés merülhet fel abban az esetben, ha havibéres üzemi dolgozók a heti 40 óra munkaidejüket, a vezetőség döntése alapján, 4 nap alatt dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig napi 10 órában, míg a péntek pihenőnap. Nézzük sorba a válaszokat!

Az üzemi és munkahelyi étkeztetést is végző vendéglátóipari egységek besorolása elsősorban aszerint történik, hogy kinek nyújtanak szolgáltatást, szerződéses kapcsolatban állnak-e a munkáltatóval, és a vendéglátó egység honnan közelíthető meg. A zárt-, nyitott- és vegyes vendéglátóipari egység besorolás meghatározza az adókulcs mértékét és a kedvezményes adómérték lehetőségét is.

Az építőipar „kifehérítésének” legújabb kormányzati eszköze, az Üvegkapunak nevezett informatikai rendszer. A munkavállalók tartózkodását, adatait minden korábbinál összetettebb módon számon tartó nyilvántartás létrehozása a szakma véleménye szerint időszerű volt, ugyanakkor számos adatvédelmi aggályt is felvet.

A Varga Mihály pénzügyminiszter által májusban benyújtott törvényjavaslat „az egyes adótörvények módosításáról” több lényeges változtatást is tartalmaz a következő évre. A 2022-es évet érintő változások közül is kiemelkedik a szochó mértékének fél százalékos csökkentése.

A munkavállalók, kevés kivételtől eltekintve, a számítógép előtti munkavégzést nem tudják elkerülni, a monitor használata pedig a munkavállalóra káros hatással járhat. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy milyen formában lehet elszámolni a munkavégzéshez szükséges szemüveglencse árát, illetve milyen feltételeknek szükséges még megfelelni ahhoz, hogy adómentesen el lehessen számolni?

A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, majd március 10-én megjelent a régóta várt részletszabályokat tartalmazó rendelet is. A hatósági ellenőrzés által alkalmazható szankciókat összesen két törvény és az új rendelet tartalmazza, így talán segíthet, ha összefoglalva is áttekintjük a lehetséges jogkövetkezményeket.

A kormány ismét meghosszabbítja a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára biztosított ágazati bértámogatást. A támogatásra március előtt is jogosult szektorok cégei májusra is kérhetik a munkahelyek megtartását szolgáló állami segítséget – jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

2021. június 30-ig még szociális hozzájárulási adó, illetve szakképzési hozzájárulás mentesen adható a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) juttatás. A foglalkoztatóknak mindenképpen érdemes megfontolnia ezt a lehetőséget, tekintettel arra is, hogy 2021. április 25-től a kártyára utalt összegek felhasználása is szabadabbá vált.

A munkaügyi ellenőrzés rendszerét jelentősen megváltoztató, 2021. március 1-jével életbe lépő új törvény mellett csaknem fél tucat jogszabály érintett a hatósági ellenőrzés megváltozott rendszerének átalakulásában. A komplex joganyag áttekintéséhez most újabb segítséget adunk.

A munkaügyi ellenőrzés 2021. március 1-jével életbe lépő változása ugyan csak egy törvény hatályba lépését jelentette, a hatósági ellenőrzés megváltozott rendszerének áttekintéséhez azonban csaknem fél tucat jogszabályt kell ismernünk és áttekintenünk. Ezúttal az ellenőrzés főbb vizsgálódási köreit tekintjük át és elemezzük.

A Kormány legújabb rendeletével április 8-ig meghosszabbította a szigorított védelmi intézkedések hatályát, ezzel egyidejűleg azonban döntött a lehetséges újranyitás első intézkedéseiről is. A feloldás első lépéseinek megtételére a kettőmillió-ötszázezredik COVID-vakcina beadása után nyílik lehetőség.

Áprilistól változik az Áfa törvény a munkaerő-kölcsönzést érintő fordított áfa szabályok vonatkozásában. A módosításra európai uniós jogharmonizációs kötelezettség miatt került sor, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság nem támogatta Magyarország kérelmét, amelyben a munkaerő-kölcsönzés szektorban általánosan alkalmazott fordított áfa további fenntartását kértük.

A világjárvány és a bezárások miatt a katások egy részének nem kell megfizetnie a március havi katát. A kata mentesítésre vonatkozó rendelet szerint a március hónapra szóló tételes kata adót – ami április 12-én esedékes – nem kell megfizetnie annak a katásnak, aki 2021. február hónapban a kata törvény alá tartozott és a jogszabályban meghatározott tevékenységet folytatja.

Meghosszabbodik a tavaly ősszel kihirdetett veszélyhelyzet miatt gazdaságvédelmi célból elrendelt, majd bővített bértámogatási program. A hosszabbítás egyelőre március hónapra érvényes.

A Kormány a biztonságosabb munkavégzés és a munkahelyi egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében meghosszabbította a távmunka szabályainak veszélyhelyzeti alkalmazását is.

A Magyarországon élő/tartózkodó brit állampolgárok egészségügyi ellátásra való jogosultságával kapcsolatban tájékoztatta a NEAK az egészségügyi szolgáltatókat, hogy a brit állampolgárok változatlan feltételekkel vehetnek igénybe egészségügyi szolgáltatást az Európai Unió tagállamaiban a megállapodás hatályba lépését megelőző átmeneti (ideiglenes alkalmazási) időben is.

Marad az adócsökkentés a Széchenyi Pihenő Kártyánál 2021. június 30-ig, így továbbra is csak 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd fizetni a SZÉP Kártyára utalt összegek után.

2020. december 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak a diáknak, akinek a diákigazolványa október végén lejárt és nem tanul tovább, illetve nem helyezkedett el, és orvosi ellátásra más jogcímen sem jogosult – hívta fel az érintettek figyelmét a NAV.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya közzétette tájékoztatását az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzés során biztosítandó munkakörülményekről.

A Kormány legújabb védelmi intézkedése szerint november 11-étől este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet igazolni szükséges. Az igazolás tartalmi követelményeit a Kormány közzétette.

Az adóhatóság nemrégiben felhívta a mezőgazdasági őstermelők figyelmét azokra a leggyakoribb hibákra, amelyeket az őstermelők a biztosítási jogviszonyuk bejelentése során a leggyakrabban vétenek.

Az új szakképzési törvény jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos diákok foglalkoztatásában. Az eddigi tanulószerződést a szakképzési munkaszerződés váltja fel, és változnak a hozzá kapcsolódó adó- és járulékszabályok is.

Akár a stabil megélhetés biztosításának céljából, akár csupán keresetének kiegészítése érdekében, de gyakran előfordul, hogy a munkavállaló már meglévő munkaviszonya fenntartása mellett újabb munkát vállal. Ilyen helyzetben vannak olyan körülmények, melyekre a munkavállalónak, illetve a munkáltatóknak érdemes figyelemmel lenniük.

A járvány elleni védekezés érdekében a beutazási korlátozásokkal összefüggésben újabb szigorításra került sor. Mostantól nem minősül keresőképtelennek az, akinél a járvány szempontjából kockázatos, tehát sárga vagy piros besorolású országból való hazatérése után Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el.

A július 1-étől hatályos új Tb-törvény több ponton is felveti az átmenet lehetőségét a régi és új szabályozás vonatkozásában. Ilyen lehet például, amikor díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a biztosítási jogviszony elbírálására utólag kerül sor. Rövid cikkünk ismerteti, hogy milyen esetekben kell még az átmeneti szabályokat alkalmazni.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2020. évben is meghirdette a Nyári diákmunka 2020. elnevezésű munkaerőpiaci programot, amely már diákkorban elő kívánja segíteni a fiatalok munkához jutását. A programban a munkáltatók bértámogatást igényelhetnek a 16 és 25 év közötti nappali tagozaton tanuló diákok foglalkoztatásához, azzal, hogy a bértámogatáson felül megtérítésre kerül a szociális hozzájárulási adó is.

2020. július 1-jével négy járulékfajta olvad egybe, létrehozva egy 18,5 %-os, társadalombiztosítási járuléknak nevezett új közterhet. Emellett 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó, és minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség. A változás a családokat is érinti, ugyanis kedvezőbbé válik a gyermekek után járó családi kedvezmény.

A koronavírus terjedése következtében kialakult helyzetben számos vállalkozásnál elkerülhetetlenné vált a csoportos létszámcsökkentés. Gyakori kérdés, hogy a csoportos létszámcsökkentés esetében miként kell figyelembe venni a felmondási védelemre vonatkozó szabályokat, illetve jár-e végkielégítés a csoportos létszámcsökkentéssel érintett munkavállalóknak.

Előfordulhat, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás bértámogatásának megítélését követően a munkavállaló munkaideje – akár pozitív, akár negatív irányban – változik. A kérdés, hogy érinti-e a munkaidő utólagos változása a bértámogatás igénybe vételét?

A Kormány rendeleti intézkedése folytán rugalmasabbá váltak a mezőgazdasági ágazatban az egyszerűsített foglalkoztatás keretében megvalósuló munkavállalás szabályai.

A gazdasági élet szereplőitől érkezett visszajelzések alapján, azokat mérlegelve a Kormány módosította a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályait, amellyel kedvezőbbé váltak a támogatás igénylésének feltételei, valamint azok a vállalások, amelyeket a támogatás érvényesítését követően akár a munkaadónak, akár a munkavállalónak teljesítenie kell.

A Kormány 2020. március 23. napján kihirdetett rendelete meghosszabbította a gyermekgondozást segítő ellátásra és gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot a veszélyhelyzet megszűnéséig.

A Kormány 2020. március 23-án újabb gazdaságvédelmi intézkedésekről döntött, amelyekkel igyekszik tovább enyhíteni a koronavírus járvány mindenkire kiható következményeit. Cikkünk ezeket az intézkedéseket ismerteti.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni és munkát végezni. A koronavírus miatti helyzet azonban ezen a téren is megváltoztatja az alapvető szabályokat és mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán befolyásolhatja a fő kötelezettségek teljesítését.

Kérdésként merült fel, hogy jogosult-e nagyszülői gyermekgondozási díjra az a nagymama, aki havi 50.000 forintos tételes adót fizető kata adóalany, és egyben egy kft. tulajdonosaként az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el. Lássuk a választ!

A 2020. január 1-jén hatályba lépett új szakképzési törvény jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos diákok foglalkoztatásában. Az eddigi tanulószerződést ugyanis szakképzési munkaszerződés váltja fel, és változnak a hozzá kapcsolódó adó- és járulékszabályok is. Mire kell figyelni, ha szakmai gyakorlatos diákot foglalkoztat?

A szabadság mértékére és kiadására is eltérő megoldásokat alkalmaznak világszerte, de a szabadságkiadási gyakorlat munkáltatónként is eltérő lehet. Gyakran előfordul, hogy pont egy szigorú főnököt fog ki a munkavállaló, aki ragaszkodik ahhoz, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait alkalmazva, munkavállalója kizárólag évi hét napról rendelkezhessen szabadon. A másik oldalon pedig léteznek olyan munkáltatók is, akik engedik azt, hogy munkavállalójuk kedve szerint beoszthassa a szabadságát egész évben.

Gyakran előfordul, hogy a társas vállalkozó egyidejűleg külföldi tanulmányokat folytat. Bizonyos esetekben ez azt eredményezi, hogy a társas vállalkozó többes jogviszonyban álló társas vállalkozónak minősül, és ennek megfelelően kell teljesíteni a járulékkötelezettséget. A külföldi tanulmányok azonban nem minden esetben eredményeznek többes jogviszonyt.

A társadalombiztosítási szabályok lehetővé teszik, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemélytől más személy vagy szervezet átvállalhassa. Az átvállaláshoz szükséges a magánszemély hozzájárulása, illetve az állami adóhatóság jóváhagyása. Gyakori kérdésként merül fel, hogy adó- és járulékmentes-e az átvállalt járulék?

A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai 2016. május 1-jétől váltak egységessé, melynek következtében jelenleg is azonos kereseti korlátozás van hatályban. Cikkünkben e kereseti korlátozás szabályait ismertetjük, és válaszokat adunk a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási kérdésekre.

A Munka Törvénykönyve szerint, amennyiben több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodnak meg, akkor a munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti.

Kérdésként merült fel, hogy hol található meg annak a kifizetőhelyek számára megküldött utasításnak a jogszabályi háttere, amely szerint a baleset helye szerint illetékes kormányhivatalhoz bejelentést kell tenni a keresőképtelenséget nem okozó munkabalesetekről is. Szakértőnk válaszát cikkünkből megtudhatja.

Nyugdíjjogi szempontból munkaviszony esetén a munkaidőnek önmagában nincs jelentősége, egy bizonyos esetben annál inkább annak, hogy mekkora az adott hónapban elért, nyugdíjjárulék-alapot elérő kereset (jövedelem).

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) értelmező rendelkezése tételesen meghatározza a társas vállalkozónak minősülő személyek körét.

Gyakori kérdésként merül fel, hogy a minimálbért hány órás – heti 36 órás vagy 40 órás – munkaviszony esetén kell alkalmazni.

A várandós nők foglalkoztatását a munkáltatónak körültekintően kell megszerveznie, hogy eljárása jogszerűen legyen.

2019-ben az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak a szabályai is módosultak. Cikkünkben a táppénzre és a gyermekgondozási díjra vonatkozó fontosabb változásokat ismertetjük. Szó lesz a keresőképtelenség igazolásáról, a hallgatói gyermekgondozási díjra való jogosultságról, valamint az egészségbiztosítási ellátások felső határáról.

Az Országgyűlés által 2018 júliusában elfogadott nyári adócsomag módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) biztosítottakra vonatkozó rendelkezését, melynek következtében jövőre változik a kereseti korlátra vonatkozó szabály alkalmazása is.

A Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a 2019-es adócsomagot, amely a legjelentősebb mértékben a személyi jövedelemadózást alakítja át. Ebben a körben a kifizetők és munkáltatók szempontjából a legfontosabb a béren kívül adható juttatások adózásának változása. Összefoglalónkban e tervezett módosításokat foglaltuk össze.

2018. január 1-jétől a biztosított egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő az ’58-as járulékbevallást nem válthatja ki NY jelű nyilatkozattal.

Az öregségi nyugdíj folyósítását önkéntes elhatározással szüneteltetni is lehet, de bizonyos esetekben a saját jogú nyugdíj folyósításának szüneteltetése kötelező a korhatár betöltése előtt, nyugdíj melletti, jogszabályban meghatározott összeget meghaladó kereset esetén, illetőleg a 2013. évtől közszférában, illetve állami szférában fennálló jogviszony esetén.

Ha egy vállalkozó egyszerre több uniós tagállamban is dolgozik, a lakóhely szerinti foglalkoztatás és a jelentős tevékenység egyaránt fontos lehet a biztosítási kötelezettség megállapításánál. És mi a helyzet, ha közben valahol munkaviszonyt is létesít?