Cégünk német állampolgár munkavállalója 2025. év nyarán tölti be a 65. életévét. Mi a munkáltató feladata, ha nem tb-kifizetőhely? Ha a munkaviszonyt már év végén, közös megegyezéssel megszüntetjük, az a munkavállaló nyugdíjba vonulása szempontjából hátrány?

2024. augusztus 1-jétől módosultak a szociális hozzájárulási adóból a munkaerőpiacra lépőknek minősülő személyek után érvényesíthető kedvezmény szabályai. Jelen publikáció keretén belül ezt a változást mutatjuk be példákon keresztül.

Az örökbefogadói díj 2020. január 1. napjától került bevezetésre és azokon igyekszik segíteni, akik az Ebtv. szabályai szerint más egészségbiztosítási pénzellátásra (csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) nem jogosultak.

Hogyan kell megfizetnie a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a minimum járulékot? Minimálbér vagy garantált bérminimum után?

Megszokott, hogy a középiskolás tanulók, de különösen a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók, akár tanév közben is dolgoznak tanulmányaik mellett. Az igazi diákmunka-szezon azonban a nyári szünidő. Számos bizonytalanság és tanácstalanság merülhet fel a diákmunka és a társadalombiztosítási ellátások összefüggéseiben, így minden újabb évben érdemes áttekinteni a legfontosabb szabályokat.

A szociális hozzájárulási adókedvezmények közül talán a munkaerőpiacra lépők kedvezménye az, amely legszélesebb foglalkoztatotti kör után biztosítja a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítését. Ez a kedvezmény augusztusban másodszor fog módosulni az idei évben. A változásokat a 2024. augusztus 1-jétől létesített munkaviszony esetében kell alkalmazni.

Érvényesíthető-e a munkavállalóval szemben a kiadott munkaruha költsége kilépéskor bérből történő levonás vagy kiszámlázás útján? Erre milyen „jó gyakorlat” javasolható?

Óriási előrelépés a társadalombiztosítási kifizetőhelyek elektronikus ügyintézése területén a 2023. júliusában bevezetésre került elektronikus adatszolgáltatás. Megteremtésre került az elektronikus kommunikáció lehetősége a kormányhivatalok és a társadalombiztosítási kifizetőhelyek között. A változássorozat része a közhiteles társadalombiztosítási kifizetőhelyi nyilvántartás is.

Nyugdíjas őstermelő egyetemi hallgató unokája az ő nevében árulná az általa termesztett gyümölcsökből előállított készítményeket. Megoldható-e ez megbízással, illetve mit jelent ebben az esetben a megfelelő adóoptimalizálás?

Romániában leányvállalattal rendelkező cégnek a román munkavállalói mellett szüksége van kellő ismerettel rendelkező, tapasztalt szakemberekre. Romániai foglalkoztatásuk csak félállásban, négy órás munkaviszonyban, a román leányvállalat által foglalkoztatva van tervbe véve. Rendelkeznek főállású magyarországi munkaviszonyból származó munkabér jövedelemmel, vagy egyéni vállalkozóként szerzett jövedelemmel. Mi a legjobb lehetőség, hogy az érintettek Magyarországon maradjanak teljes körű tb-ellátottak?

Alapvető elvnek kellene lennie, hogy az egészségbiztosítás egészségügyi ellátásaira jogosultak számára biztosítani kell, miszerint lakóhelyén vagy legalábbis annak közelében, választása alapján, nemétől, korától, betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesülhessen. Az ördög természetesen itt is a részletekben lakozik…

2024. február 29-én jelent meg a 42/2024. (II. 29.) kormányrendelet, amely már másnaptól hatályba léptette a járóbeteg-szakellátásnál a digitális időpontfoglaló rendszer bevezetésére vonatkozó szabályokat. Hogyan használjuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) digitális időpont-foglalási rendszerét?

A kérdéssel érintett cég hozzátartozótól értesült munkavállalója elhunytáról, halotti anyakönyvi kivonat nem állt rendelkezésre. A cég tb-kifizetőhely, az érintett munkavállaló már hosszú ideje táppénzes állományban volt. A hozzátartozó utóbb behozta a kórházi papírt. A kérdés, hogy – mivel már nem él az igénylő – számfejthetik-e a kórházi táppénzt, kifizethetik-e és kinek?

Az alábbiakban összefoglaljuk a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 2024. január 1-jétől hatályos módosításait.

Katás egyéni vállalkozó 2019. szeptemberétől 2023. január 31-ig működött, majd innentől átalányadózó lett és szüneteltette a vállalkozását, mivel főállású munkaviszonya lett. Ezen év végén megszületett a gyermeke, a csed igényléséhez viszont nincs meg a 365 napos biztosítotti viszonya. A felmerülő kérdéseket elemeztük.

Amennyiben egy 25 év alatti egyetemista olyan céghez megy szakmai gyakorlatra, amely az Iparkamara nyilvántartásában nem szerepel mint duális képzőhely, hogyan kell eljárni az egyetemista bérszámfejtésével kapcsolatban?

Az érintett munkavállaló magántanárként, nyelviskolában szeretne elhelyezkedni, ahol lehetőleg nem alkalmazottként, hanem egyéni vállalkozóként, adószámos magánszemélyként vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatnák. A felmerülő foglalkoztatási és adózási kérdéseket elemeztük.

A jogerős ítélet a foglalkoztató szempontjából kötelezettségeket, a volt munkavállaló szempontjából pedig jogosultságot keletkeztethet. Ezek teljesítése, illetve érvényesítése érdekében viszont az ítéletben foglaltakat megfelelően értelmezni kell, ami nem biztos, hogy egyszerű feladat.

A szociális hozzájárulási adókedvezmények érvényesítésével összefüggésben felmerülő kérdések aktualitását az adja, hogy a Szocho törvény a közelmúltban többször is módosult ebben a kérdésben.

Egy nyugdíjas munkavállaló, otthon, szabadidejében egy számítástechnikai programot írt, amit mint magánszemély tudna értékesíteni, van rá kereslet. Az ebből származó bevétele miként adózik?

Egy Bt. beltagja egyben ügyvezetője is a betéti társaságnak megbízási jogviszonyban, emellett személyesen is dolgozik a cégben. Ebben az esetben kötelező-e mindkét jogviszonyban megfizetni a járulékokat?

A SZÉP Kártya „zsebeinek” év eleji megszüntetése után fél évvel idén nyáron újabb kedvező szabályokat vezetnek be a cafetéria keretek felhasználhatóságában. Az alábbiakban a 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között érvényes SZÉP Kártya-szabályokat mutatjuk be részletesen.

2022. január 1-től jelentősen nőtt az árvaellátás minimuma. A társadalombiztosítási juttatás nagyjából ötvenezer gyermeket érint.

Amennyiben egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg szüneteltetett, (átalányadózó) mezőgazdasági őstermelőként kezdett el tevékenykedni (NAV felé lejelentve), akkor a tb járulékát és a szocho járulékot őstermelőként meg kell fizetnie? Továbbá: Milyen szabály érvényesül kezdő mezőgazdasági őstermelőre: az egyéni vállalkozói tevékenysége teljesen más tevékenység, együtt a kettő tud működni?

Az özvegyi nyugdíj „feléledésére” akkor van lehetőség, ha az özvegy megfelel annak a követelmények, hogy a házastársa halától számított tíz éven belül betölti az öregségi nyugdíjhoz szükséges életkort, a 65. életévét. Vizsgáljuk meg egy egyszerű példával ezt a lehetőséget!

A kérdés úgy merült fel, hogy a gyed és a csed figyelembe vehető jövedelem alapjába beleszámít-e, ha a 36 órát elérő főállás mellett egyéni vállalkozói jövedelemmel is rendelkezik az igénylő?

Két EU irányelv követelményeinek átvétele adott elsődleges apropót a Munka Törvénykönyve idei, kiemelt jelentőségű és nagy terjedelmű módosítására. Az említett irányelvek számos kérdésben érintik az apasági szabadság és a szülői szabadság díjazásának kérdését.

Sokrétű felhasználási lehetősége és mérsékelt adóterhelése miatt várhatóan 2023-ban is az egyik legkedveltebb munkáltatói juttatás lesz a Széchenyi Pihenő Kártya, ismert nevén SZÉP-kártya. A SZÉP-kártya juttatás alapvetően béren kívüli juttatásnak minősül, de az éves rekreációs keret átlépése esetén egyes meghatározott juttatásként kezelendő.

Egy felszámolásra kerülő cégben dolgozó, gyeden lévő kismama a cégcsoport másik cégébe lenne átjelentve. A dolgozó ismét babát vár, májusra várja születését. Milyen ellátásra lesz jogosult a kismama és mi alapján kap pénzbeli ellátást?

Egy mezőgazdasági őstermelőnek van egy napi 3-4 órás (heti 15, vagy 20 órás) munkaviszonya. Jelenti-e mindez azt, hogy így már nem lesz biztosított, mint mezőgazdasági őstermelő, és ebből kifolyólag nem kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie maga után?

2022. december elején kerültek elfogadásra a 2012. évi I. törvény (Mt.) 2023. január 1-jétől hatályos módosításai, amelyeket többek között az egészségügyi tevékenységet folytató vállalkozásoknak is alkalmazniuk kell munkavállalóik kapcsán.

Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Ez a szabály a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségekre is vonatkozik, melyek részben következnek az előzőekben említett adózási döntésekből (átalányadózás, vagy önálló tevékenység esetén tételes költségelszámolás választása, EKHO nyilatkozat), de következnek az egyes társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott választási lehetőségekből is.

A napokban több sajtótermékben is olvasható volt, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) tájékoztatása szerint 2022. október közepén „mintegy 141 000 olyan adós volt, akinek azért érvénytelenítették a taj-számát, mert hat hónapnál régebben tartozott az egészségügyi szolgáltatási járulékával.” Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy miként kaphatnak ellátást az egészségügyi szolgáltatási járuléktartozás miatt érvénytelen taj-számmal rendelkezők.

A közelmúltban több kérdés érkezett arra vonatkozóan, hogy az átalányadózó, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó vállalhatja-e magasabb járulékalap után a társadalombiztosítási járulék megfizetését? Az új kata törvény már nem tartalmazza a magasabb összegű adó és magasabb összegű ellátás választására vonatkozó előírásokat. Kijelenthető tehát, hogy az érintetteknek hosszabb távon mindenképpen célszerű lenne egy heti 36 órát el nem érő munkaviszonnyal is rendelkezniük.

A szezonális őszi megbetegedések okán jellemzően megemelkedik a betegségek miatti távollétek száma, legyen szó akár saját betegségről, akár beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről. A munkáltatók és a munkavállalók számára legfontosabbnak tartott információkat próbáljuk összefoglalni.

A jól ismert nyári adóváltozásokat követően legtöbben az átalányadót választották a régi katások közül. Ezen a körön belül különösen kedvező a nyugdíjas átalányadózók helyzete, mivel az ilyen adózó nem fizet 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, nem alanya a 13 százalékos szociális hozzájárulási adónak sem, emellett nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fizetni. Nyugdíjasan átalányadózni bizony érdemes!

A kisadózás lehetőségének szűkítése kapcsán előállt helyzet elemzése során a szakértők között egyetértés alakult ki abban, hogy sok volt kisadózó egyéni vállalkozó számára a megoldást az átalányadózás jelenti. Mivel az új Kata törvény értelmében a kisadózást kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, fontos az is, hogy e szabály alkalmazásában mikor minősül az egyéni vállalkozó főfoglalkozásúnak és mikor nem.

A kérdés úgy merült fel, hogy tagi jogviszony mellett lehet-e mellékállású egyéni vállalkozó átalányadózó, vagy csak főállású egyéni vállalkozó átalányadózó lehet a minimum járulék megfizetése mellett, mivel nincs 36 órás munkaviszony?

A katás adózókat gyors döntésre kényszerítő új szabályok előtérbe állították a másik "kisadó", a kiva igénybe vételének lehetőségeit is. Milyen adókat és járulékokat kell fizetniük a kisvállalati adó hatálya alá átkerülő vállalkozásoknak?

A hivatali vagy üzleti utakhoz kapcsolódóan számos tévhit él jelenleg is. A felmerülő költségek viselése, a költségtérítés lehetősége, annak formái kérdésesek lehetnek. Az utazási költség esetében külön érdemes kitérni a személygépkocsival történő utazáshoz kapcsolódó költségelszámolásra. Ennek két lába van: a saját és nem saját személygépkocsikkal kapcsolatos költségelszámolás, amely történhet kiküldetési rendelvény és útnyilvántartás alapján.

Az extraprofit adócsomag néven megismert jogszbályváltozások között szerepelnek az egyszerűsített foglalkoztatás új szabályai is. A vonatkozó kormányrendelet címét olvasva megfordulhat a fejünkben, hogy a rendelkezés összefüggésben van az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos közterhek emelkedésével. Sajnos nem tévedünk.

A TB kiskönyvet köteles a volt munkáltató lemásolni, egy másolati példányban megőrizni, és a volt dolgozó munkaügyi anyagába lefűzni, hogy rendelkezésre álljon egy kifizetőhelyi ellenőrzés során. A kérdés, hogy valóban van-e olyan egyértelmű előírás, mely szerint a biztosítási jogviszony megszűnése után fénymásolási, másolatőrzési kötelezettség terhelné a kifizetőt a TB kiskönyv adattartamát illetően?

A kisgyermekes szülők egy része a gyermek születését követően több évig otthon marad a gyermeknevelés feladataival, másik részük egy idő elteltével visszamegy dolgozni. Azokra a kisgyermekes szülőkre, akik gyermekgondozási díjat (gyed), illetve gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) igényelnek, és ezen ellátások folyósítása alatt keresőtevékenységet folytatnak vállalkozóként sajátos szabályok vonatkoznak.

A gyermek születéséhez kapcsolódó pénzbeli ellátások első változata volt az anyasági segély , a szüléshez kapcsolódó egyszeri ellátást biztosító juttatás. Az ellátás akkor még társadalombiztosítási ellátásként élt, biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódott, és az elnevezése is többször változott: nevezték anyasági segélynek, várandóssági pótléknak és anyasági támogatásnak is. Mára családtámogatási ellátás lett, mint a családi pótlék, a gyes, vagy a gyet.

Egy munkáltatónak komoly költségkülönbözetet jelenthet, ha a covid-pozitív munkavállalóját a háziorvos nem 7-es kóddal írja ki táppénzre. Megkérhető-e erre a háziorvos külön, a munkavállaló részéről?

Öcsg tagok költségelszámolás alapján állapítják meg a jövedelmüket kb. 24 millió Ft /fő. A 2021. évben mennyi szociális hozzájárulási adót kell fizetni és kinek kell előleget bevallani: a biztosított és a nyugdijas vagy kiskorú gyerek után?

Meddig és milyen feltételek mellett jogosult az őstermelő álláskeresési járadékra, ha megszűnik az őstermelői biztosítási jogviszony?

Adott egy vállalkozás, amely rövidesen egy amerikai állampolgárt kíván foglalkoztatni. Az ilyenkor elsőre felmerülő kérdések várhatóan három területet fognak érinteni: bejelentés, számfejtés, adózás.

Adott egy cég, amely SZÉP-kártyát kíván biztosítani a munkavállalóinak. A cafeteria kedvezményes adózása körül azonban több kérdés is felmerülhet.

A felmerülő kérdés alapján új munkavállaló havonta 125 ezer forint versenytilalmi pótlékot kap szerződése szerint. Járulékalapot képező jövedelemnek számít-e ez az összeg, vonni kell-e belőle a 18,5% tbj-t? Valamint: képezheti-e távolléti díj és betegszabadság alapját?

Ha egy munkavállaló nyugdíjazását követően folytatni szeretné a munkaviszonyát, a versenyszférában ezt munkaidő vagy kereseti korlátozás nélkül megteheti. A munkáltatónak ugyanakkor számos eltérő munkajogi szabályra figyelemmel kell lennie, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat.

Dr. Futó Gábor ügyvéd, tb-szakértő a Menedzser Praxis Válasz- és Tudásközpont budapesti rendezvényén a biztosítotti jogviszonyt, a járulékfizetést, a nyugellátást, és a szochót érintő új szabályokról tartott előadást és konzultációt.

Ha egy magánszemély biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít egy munkavállalóval, a munkavállaló biztosítottá a munkaadó pedig foglalkoztatóvá válik. Talán nem is gondol erre, de eleget kell tennie a foglalkoztatót terhelő valamennyi társadalombiztosítási kötelezettségnek: a bejelentéstől a járulék megállapításán és levonásán keresztül egészen a bevallásig és befizetésig. És még egy „tyúk vagy tojás” probléma is felmerülhet.

2021. január 1-étől szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosultak csak abban az esetben vehetik igénybe a szakképzési kedvezményt, ha valamilyen (tanulószerződés, hallgatói jogviszony, együttműködési megállapodás) tanulói jogviszonyost foglalkoztat a cég. Ha nincs ilyen, abban esetben nem vehető igénybe a szakképzési kedvezmény a szochó kedvezményre jogosultaknál. A kérdés úgy merül fel, hogy ha az mégis levonásra került, akkor januártól kell már korrekciózni, vagy a rendkívüli intézkedések miatt ez a szabályozás csak júliustól van érvényben?

2020. július 1-jétől az öregségi nyugellátásban részesülők dolgozhatnak ugyan bármelyik biztosítási jogviszonyban, akkor sem lesznek biztosítottak. Ha nem minősülnek biztosítottnak, akkor keresőképtelenségük esetén táppénzt sem kaphatnak. Akkor mégis miért fontos, hogy annak a nyugdíjas személynek, aki dolgozik, megállapítsa és igazolja az orvos a keresőképtelenségét?

Az adóalap pontos megállapításának célja az adófizetési kötelezettség teljesítése érdekében elengedhetetlen. A társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem jogszerű megállapítása viszont nem csak a járulékfizetési kötelezettség teljesítése szempontjából fontos, hanem meghatározó jelentőségű az ellátásra való jogosultság, illetve az ellátás összege vonatkozásában is.

Az idén új szervezeti formaként megjelenő kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének fontos szabálya, hogy nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja, valamilyen munkavégzés valamilyen formában kötelező. További szabály ugyanakkor, hogy ez a személyes közreműködés főszabály szerint nem keletkeztet a társadalombiztosítási törvény szerinti biztosítotti státuszt.

A kisgyermekkel otthon lévő szülők 2021. júliusa óta szövetkezetet alakíthatnak, így rugalmas keretek között vehetnek részt a foglalkoztatásban. Ebben a speciális szövetkezetben a tagok csak személyes közreműködést vállaló természetes személyek lehetnek, és legalább 90 százalékuknak GYED-en vagy GYES-en lévő személynek kell lenniük.

Az államháztartási törvény értelmében költségvetési támogatás csak annak nyújtható, aki megfelel – többek között – a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. A megfelelés feltételei a közelmúltban szigorodtak, egyetlen hiba pedig évekre megfoszthat a támogatás lehetőségétől. Emellett az adatok nyilvánosak, azaz azonnal visszakereshető, hogy egy adott cég vagy szervezet eleget tett-e a követelményeknek.

A veszélyhelyzet egyik legjobban körüljárt munkajogi témája alighanem a távmunka és home office értelmezésének és alkalmazásának kérdésköre. A közelmúltban újabb jogszabály jelent meg a távmunka július 3-ától alkalmazandó legújabb szabályairól.

A koronavírus-világjárványt követő gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló új kormányrendelet számos könnyítést tesz lehetővé a nehéz helyzetbe került vállalkozások számára. A jogszabály által érintett új lehetőségek (fizetési halasztás, részletfizetés) egy részére talán számítani lehetett, meglepetésként hatott viszont a reprezentáció és az üzleti ajándék szociális hozzájárulási adó mentességének bevezetése.

A tavaszi adócsomag egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért újdonsága, hogy 2022. július 1. napjától a szociális hozzájárulás mértéke 15,5 százalékról 15 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan kivezetésre kerül (megszűnik) a szakképzési hozzájárulás és egy újfajta kedvezmény vehető igénybe a szociális hozzájárulási adóból. Mutatjuk a részleteket!

Számos adónemet érint a koronavírus-világjárványt követő gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló új kormányrendelet. Többek között megemelik a Szép Kártyára fizethető összegeket, kérelmezhető adófizetési halasztás és elengedés, emellett 2021-es évre nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani, megfizetni az arra egyébként kötelezetteknek.

A piacozó pénztárgép-használati kötelezettségének megítélésében döntő jelentőségű elem, hogy az értékesítés alkalmi rendezvényeken vagy állandó értékesítési helyen valósul meg. A NAV külön tájékoztatóban összegzi a különbségeket.

Akár home office-ban akár vállalati irodában dolgozunk, a munkáltató jogosult megfigyelni alkalmazottait, melyhez többféle technikai eszközt használhat, a szoftveres megfigyeléstől a kameráig. Eközben a munkavállalóról személyes adatok keletkezhetnek, melyeket a GDPR szerint kell kezelni. A megfigyelés egyes munkakörökben megkerülhetetlen, az ellenőrzés akár hatékony is lehet, eltúlzott alkalmazása ugyanakkor a produktivitás csökkenését eredményezheti.

Agrárminiszteri rendeletben szabályozták újra az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezésével kapcsolatos előírásokat. A több szabályozási területet (kiskereskedelem, állatvédelem, kistermelők helyzete) is érintő jogszabály bővíti a kistermelők piacra jutási lehetőségeit és tovább csökkenti az ilyen vállalkozások adminisztrációs terheit.

Idén több ponton is módosultak a rehabilitációs, rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenység, és a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályok. Hatályon kívül helyezték a keresőtevékenységet korlátozó szabályt és bővült a rehabilitációs hozzájárulás kapcsán figyelembe vehető, megváltozott munkaképességű személyek köre.

Társadalombiztosítási kifizetőhelyet akkor kötelező létrehozni, ha a foglalkoztató által biztosítottak száma tartósan elérte vagy meghaladta a 100 főt. A bejelentés és nyilvántartásba vétel legfontosabb szabályait foglaljuk össze.

2021. március 11-én változtak a munkaügyi kapcsolat rendezettségéhez szükséges feltételek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a foglalkoztatás minden szempontból szabályosnak legyen tekinthető. A módosítás legfontosabb eleme, hogy már az egyszeri, végleges határozattal megállapított adózói mulasztás is kizárja a munkaügyi kapcsolatot rendezettségét, vagyis alkalmazotti be nem jelentés esetén az adózó már az első alkalommal felkerül a mulasztók listájára.

Érdekes helyzetet teremtett a jogalkotó azzal, hogy – bár a veszélyhelyzeti korlátozások hónapok óta élnek – nem korlátozta a díjfelszámítást a SZÉP-kártyákon felhalmozódott és a korlátozások miatt nehezen felhasználható lejárt egyenlegekre.

Az egészségbiztosítás rendszerében igénybe vehető pénzbeli ellátásoknak olyan egyértelműen meghatározott jogosultsági feltételei vannak, amelyektől eltérni nem lehet. A táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj tekintetében ugyanakkor a jogszabály lehetőséget biztosít a méltányosság gyakorlására, valamint egyszeri segély megállapítására.

A járványhelyzet által leginkább sújtott ágazatokat, már hónapok óta támogatja a kormány adózási könnyítéssel és a bérterhek egy részének átvállalásával. A válság sajnos egyelőre nem enyhül, ezért a gazdaságvédelmi intézkedéseket 2021. április hónapra is kiterjesztették. Az emlékeztető után mutatjuk az új fejleményeket!

A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, számos lényeges kérdés rendezése azonban váratott magára. Március 10-én megjelentek a régóta várt részletszabályok. Jön a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása és a rendezetlen munkaügyi kapcsolatok listája, emellett a munkaügyi bírságnak is két típusát különböztethetjük meg a jövőben. Mutatjuk a részleteket!

A világjárvány kis- és középvállalkozásokra gyakorolt jól ismert, megrendítő hatását kívánja részben orvosolni az „ingyenhitel” néven ismertté vált kamatmentes újraindítási gyorskölcsön. A hitelt 10 millió forint értékben, kamatmentesen lehet felvenni úgy, hogy csak 3 év múlva kell elkezdeni a törlesztést.

Tovább szigorítják a járványügyi intézkedéseket a járványhelyzet súlyosbodására tekintettel. Az üzletek és a szolgáltatások március 8-tól március 22-ig tartanak bezárva, az óvodákban és általános iskolákban április 7-ig szünetel a jelenléti oktatás. A jogszabály ugyanakkor a korábbi zárlatnál szélesebb körben enged kivételeket.

Számos kérdést felvethet, ha egy kismama gyes mellett – vagyis munkaviszonyában nem dolgozva – elindít egy átalányadózó egyéni vállalkozást. Főfoglalkozásnak minősül-e ebben az esetben az egyéni vállalkozás? Vonatkozik-e erre az esetre a kedvezményes járulékfizetés?

A társadalombiztosítási törvény 2021. január 1-jétől hatályos módosítása alapján visszamenőleges hatállyal alkalmazható az a szabály, mely szerint nem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést a munkaviszonyban álló és csecsemőgondozási díjban részesülő biztosított esetében.

A szálláshely szolgáltatók 2021. január 31-ig kötelesek adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a jegyző felé a fogadott vendégek számáról és a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák számáról.

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely a csecsemőgondozási díj mértékét 70 százalékról 100 százalékra emeli. A díj mértékének emelésével a Kormány a gyermekvállalás előtt dolgozó édesanyákat, illetve egyéb jogosultakat támogatja abban, hogy a szülési szabadság alatt a jövedelmük ne csökkenjen, a korábbi nettó keresetüknél magasabb összegű ellátást kapjanak kézhez.

A Munka Törvénykönyve főszabályként rögzíti, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem közös megegyezésen alapul a módosítás, hanem a törvény kötelezi a munkáltatót a munkaszerződés módosítására.

A Magyar Közlöny 2020. november 11-i számában megjelent a Kormány rendelete, amely a távmunkával kapcsolatos munkajogi, munkavédelmi és adózási szabályok eltérő alkalmazására ad lehetőséget.

A társadalombiztosítási rendszerben a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Vannak azonban olyan jogviszonyok, amelyek nem eredményeznek biztosítási kötelezettséget. Lássuk, melyek ezek a jogviszonyok!

Az új társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-jétől munkaviszony esetén is bevezette a minimum járulékalapot. A kiva szerint adózó vállalkozásoknál a személyi jellegű kifizetések képeznek adóalapot. Az új szabályozásra tekintettel kérdésként merült fel, hogy mi minősül személyi jellegű kifizetésnek? A tényleges vagy a minimum járulékalap? A válasz közvetlenül az adóhatóságtól érkezett.

Munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a járulékalappal, így ha az egyéni járulékot a minimálbér 30 százalékának alapulvételével kell megállapítani, akkor értelemszerűen ez lesz a szociális hozzájárulási adó alapja is. De mi a helyzet a szocho kedvezmények alapjával?

Az egészségügyi szolgáltatásra 2020. július 1-jét követően előzetes, fizetőköteles orvosi vizsgálat alapján lehet csak megállapodást kötni. Ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy tartozása meghaladja ezen járulékfizetés 6 havi összegét, akkor a tartozó személy az egészségügyi szolgáltatásért köteles lesz díjat fizetni.

Az elmúlt fél év egészségügyi és gazdasági válsága szomorú aktualitással hozta napirendre a munkaviszony megszüntetésének kérdését. A felmondások jogszerűsége természetesen ebben az időszakban is elemi követelmény. Figyelni kell a felmondási idővel kapcsolatos szabályok betartására, ismerni szükséges a felmondási idő hosszával, kezdetével kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá biztosítani kell a munkavállaló részére a felmentési időt.

A társadalombiztosítási törvény fontos szabálya, hogy a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő, valamint a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának módja. Az arányos szolgálati idő számítását a főállású kisadózó nyugdíjának kiszámítása során is alkalmazni kell. Nézzük, mit jelent ez a számok tükrében július 1-jétől!

A 2020. július 1-jén hatályba lépett új Társadalombiztosítási törvény jelentős változást hoz a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét illetően. Ki minősül nyugdíjasnak az új tb-törvény alapján?

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatóban hívta fel a figyelmet arra, hogy 2020. július 1-jétől csak akkor lehet elszámolni az utazási költségtérítéshez szükséges számlákat, ha azon szerepel a munkáltató adószáma vagy a csoportazonosító száma, így akik a BKK jegyautomatáiból szoktak számlát kérni, azoknak most érdemes lehet új QR-kódot igényelniük.

A Kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében elindította a munkahelyteremtő bérköltség támogatását, amelynek részletes feltételeit nem egy jogszabály, hanem a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján megjelentetett Hirdetmény, illetőleg az ahhoz fűzött további dokumentumok tartalmazzák. Cikkünkből megismerhetik a támogatás kereteit, lényeges szabályait.

A Kormány döntése alapján 2020. április 22-től megemelkedett a SZÉP Kártyára béren kívüli juttatásként adható juttatás összeghatára, valamint a rekreációs keretösszeg. Minden munkáltatónak érdemes átgondolnia ezt a juttatási lehetőséget, mert a SZÉP Kártyára béren kívüli juttatásként adott összeg eredetileg június 30-ig mentesült a szociális hozzájárulási adó alól. Ez a határidő egy újabb rendelkezés folytán december 31-ig meghosszabbításra került.

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának igénylésekor a munkavállalónak és a munkaadónak ún. egyéni fejlesztési időről is meg kell állapodnia, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. E feltétel hiányában a megállapodás nem kötelezettség, hanem lehetőség. A leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy mi az az egyéni fejlesztési idő?

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 2020. március 24. napjától jelentős adó- és járulékfizetési könnyítéseket vezetett be a veszélyeztetett ágazatokban működő vállalkozások részére. Cikkünk mai napi hatállyal összefoglalja, hogy mely vállalkozások, milyen kedvezményeket érvényesíthetnek.

A Kormány 2020. március 23-án kiadott rendeletében tételesen meghatározta azokat a tevékenységeket, amelyek jelentős adó- és járulékkedvezményre jogosítanak a márciustól júniusig terjedő időszakban. A Kormány 2020. március 26-án további tevékenységekre terjesztette ki kedvezményeket.

A Kormány 2020. március 18-án kihirdetett, és 2020. március 19-én hatályba léptetett Kormányrendeletében azonnali gazdasági intézkedésekről döntött a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. Cikkünk összefoglalja az azonnali döntéseket.

A Tbj. 2019. december 31. napjáig hatályos rendelkezése szerint a biztosítás kiterjedt a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra. A rendelkezés 2020. január 1-jével hatályon kívül lett helyezve. Felmerül a kérdés: Hová lettek a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók?

A napi gyakorlatban sokszor találkozunk a „próbanap” kifejezéssel, a munkáltatók munkaerő-kiválasztási folyamatában gyakran szerepel, mint kiválasztási kritérium. Ha a jelentkező a próbanapot sikeresen teljesíti, akkor elnyerheti az állást. De gyakran felmerül a kérdés: jogszerű-e a próbanap?

A 2019-es év utolsó előtti napján kihirdetésre került a Magyar Közlönyben a 2020. január 1-től alkalmazandó minimálbér és garantált bérminimum összege.

A társadalombiztosítási szabályok ösztönözni szeretnék, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésekor se menjünk feltétlenül nyugdíjba, hanem, ha egészségünk engedi, és erre lehetőségünk van, akkor a nyugdíj igénybevétele nélkül inkább továbbra is maradjunk munkában. Ez a törekvés régebben nem járt túl nagy sikerrel, szinte mindenki igyekezett – persze, ha a jogosultsági feltételeknek megfelelt – nyugdíjba menni.

A Munka Törvénykönyve jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy bizonyos élethelyzetekben fizetés nélküli szabadságon legyen, illetve a munkáltatóval történő közös megegyezés alapján bármikor lehetőség van ilyen „extra” szabadság igénybe vételére. A fizetés nélküli szabadság – néhány kivételtől eltekintve – kihat a munkavállaló társadalombiztosítási helyzetére, és egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget eredményez.

Gyakran előfordul, hogy a társas vállalkozó egyidejűleg hallgatói jogviszonyban is áll. Ilyen esetben a társas vállalkozó többes jogviszonyban álló társas vállalkozónak minősül, és ennek megfelelően kell teljesíteni a járulékkötelezettséget. De mi változik, ha a hallgatói jogviszony szünetel?

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény számos helyen változtatott a szociális hozzájárulási adó szabályain. Ezek java azonban nem más, mint a korábban elfogadott elhibázott szabályok helyrehozása, szinkronba állítása a társadalombiztosítási szabályokkal. Különösen ilyen az egyházi személyeket és a mezőgazdasági őstermelőket érintő szabály.

Az Országgyűlés által a nyár elején elfogadott törvények több területen is módosították, illetve módosítják a társadalombiztosítást érintő szabályokat. Cikkünk e módosításokat foglalja össze.

Kérdésként merült fel, hogy miként tegyen eleget járulékfizetési kötelezettségének a bíróság döntéséig az a társas vállalkozó, akinek a főállású munkaviszonyát nem jogszerűen – táppénz folyósításának ideje alatt – szüntette meg a munkáltatója, és továbbra is keresőképtelen?

A közelgő nyár a napnyugtáig történő strandolás és a citromfagyi mellett a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, így az egyszerűsített foglalkoztatás főszezonja is. Habár egyszerűsített foglalkoztatásra nem csupán ebben az időszakban és nem csupán idénymunka keretében kerülhet sor, nyáron jellemzően megnő az ilyen atipikus munkaviszonyban foglalkoztatottak, ehhez kapcsolódóan pedig az erre vonatkozó szabályok betartását célzó munkaügyi ellenőrzések száma is.

Az Országgyűlés a 2019. június 12-i ülésnapján elfogadta a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényt, mely a Magyar Közlöny 105. számában 2019. június 24. napján kihirdetésre került.

A munkáltatónak akkor kell a munkafeltételeket, illetve a munkaidő-beosztást módosítani, ha a munkavállaló egészségi állapota úgy változik, hogy az ezen intézkedések nélkül a munkavállaló számára a munkavégzés hátrányos következményekkel járna. Amennyiben az érintett munkavállaló fogyatékossággal élő személy, úgy már az észszerű alkalmazkodás feltételeinek kell megfelelni a munkakörülmények kialakítása során.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXV. törvény 27. §-a módosította a saját jogú nyugdíjas munkavállalók társadalombiztosítási jogállására vonatkozó szabályokat.

Évek, sőt mondhatni már azt is, hogy évtizedek óta gyakran felmerülő probléma, hogy a nyugdíjba vonuló munkavállaló nem tudja igazolni a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időt, illetve a nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló jövedelmet.

Egy betéti társaság tagként biztosított beltagja (társas vállalkozó) évekkel korábban 32 év és néhány nap (ez utóbbi töredékidő, a nyugdíj kiszámításánál figyelmen kívül marad) szolgálati idővel nyugdíjba ment.

Előfordulhat, hogy a biztosított önhibáján kívül, illetve tájékozatlansága miatt kicsúszik a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 45. § (3) bekezdése szerint a keresőképtelenség igazolására rendelkezésre álló 5 napos határidőből. Korábban ilyen esetben, ha kivételes indok állt fenn, akkor a biztosított a Főorvosi Bizottsághoz fordulhatott, és kérhette a keresőképtelenségnek a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra történő visszamenőleges igazolását.

A minimálbér és a garantált bérminimum összege minden év január 1. napjától emelkedik. Évről évre kérdésként merül fel, hogy ez a változás mennyiben érinti a munkaszerződés tartalmát, kötelező-e a szerződésmódosítás?

Tegyük fel, hogy a nők 40 évi jogosultsági idejével nyugdíjazott személy 2014. évben főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként végig fizette a 25 000 forintos tételes adót (KATA). Ez kiváltja többek a között a hatályos TB és nyugdíjszabályok szerinti járulékokat (köztük a nyugdíjjárulékot is). Benyújthat-e a nyugdíjbiztosítási szervhez egy félszázalékos nyugdíjnövelésre irányuló kérelmet?