Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

« Vissza

Kata 2022 szeptemberétől – a továbbélő tételes adó

A kata adó szabályait alapjaiban megváltoztató, a közkedvelt adónemet lényegében megszüntető jogszabály szövegének nyilvánosságra kerülése óta kiemelt figyelem övezi a régi katások további adózási lehetőségeit. A rendelkezésre álló konstrukciók és adónemek között elsőként érdemes áttekinteni a jelentősen megújuló, de továbbra is rendelkezésre álló tételes adó, az „új kata” szabályait.

Ki lehet katás 2022. szeptember 1-től? 

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: új Kata tv.) bevezetésével több százezer korábbi kisadózó kényszerül arra, hogy 2022. szeptember 1-től más adózási formát válasszon, de persze vannak néhányan, akik továbbra is jogosultak a kata, jobban mondva az új kata alkalmazására. 
Többen vannak azonban, akik kiesnek például azért, mert az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti kifizetővel állnak üzleti kapcsolatban. 

A katások ugyanis a továbbiakban kizárólag lakossági megrendelőktől szerezhetnek bevételt, magyar vagy külföldi cégektől, jogi személyektől, egyéb szervezetektől vagy másik egyéni vállalkozótól nem.

Az új Kata tv. szerint a kata szerinti adózást kizárólag egyéni vállalkozók választhatják, mégpedig csak azok, akiknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) alapján keletkezik közteher-fizetési kötelezettsége. 
A korábbi szabályok szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozók voltak jogosultak a katára, ami jelentős különbség, hiszen így kiesnek

A változás azt is jelenti, hogy a továbbiakban nem választhatja a kisadózást 

Fontos, hogy az egyéni vállalkozó főfoglalkozásban végezze a tevékenységét, azaz 2022. szeptember 1-től nem lehet kisadózó, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,
h) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősül,
i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
j) a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is;

Kisadózók közterhei és ellátásai

A kisadózó egyéni vállalkozó havi 50.000 forint összegű tételes adót köteles fizetni. Ez az egyetlen adótétel, azaz a főfoglalkozású vállalkozó a továbbiakban nem vállalhat magasabb összegű közterhet, megszűnik a havi 75.000 forintos adó fizetése. 

Ez azt is jelenti, hogy a kisadózó nem tud magasabb összegű ellátási alapot szerezni, azaz az ellátásainak alapja 2022-ben kizárólag 108.000 forint lehet, ami lényegesen alacsonyabb, mint a minimálbér. 
Ez eddig is így volt, mégis érdemes itt elidőzni egy kicsit. A kisadózó vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) értelmében ugyanis biztosítottnak minősül és ezzel a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerez. Ez azt jelenti, hogy a táppénzt, a CSED-et, a GYED-et, az örökbefogadói díjat a 108.000 forintos alap figyelembevételével fogja kapni, ami nagyon kevés. Ezzel általában a kisadózók számolnak is, ez az alacsony közteher ára. 

Van azonban egy másik ellátás, amire az alacsony ellátási alap sokkal nagyobb hatást gyakorol. Ez pedig az öregségi nyugdíj. A nyugdíj összege az aktív évek során megszerzett szolgálati idő és a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek figyelembevételével kerül majd meghatározásra. A teljes szolgálati idő megszerzéséhez legalább a minimálbér utáni közteher-fizetés szükséges, tehát a katások esetében a szolgálati időt arányosítani kell. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben egy teljes év közteherfizetéssel (108.000/200.000) = 0,54 év, vagyis 365 nap helyett 197 nap szolgálati időt szereznek a kisadózó vállalkozók [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 39. § (2) bekezdése értelmében]. 
Ez – a közhiedelemmel ellentétben – nem azt jelenti, hogy a kisadózók később lesznek nyugdíjasok. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges 20 év szolgálati idő, illetve a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idő megállapításánál ugyanis nem kell az arányos szolgálati idővel kalkulálni. Ebben az esetben 1 nap biztosításban töltött idő = 1 nap szolgálati idővel, vagy 1 nap jogosultsági idővel. A kisadózó tehát ugyanakkor lesz jogosult pl. a nők számára 40 éves jogosultsági időre tekintettel járó kedvezményes nyugdíjára, mintha munkaviszonyban állt volna.
Az arányos szolgálatai időnek ugyanis a nyugdíj összegének számítása során van jelentősége. Egészen pontosan annak meghatározásánál, hogy a nyugellátás összege hány százalékát teszi ki a havi átlagkeresetnek. A nyugdíj összege az életünk során, pontosabban mondva 1988-tól elért, járulékalapot képező átlagkereset és egy százalékos szorzó számításával kerül meghatározásra. Ez a százalékos szorzó a megszerzett szolgálati időtől függően növekszik. 15 év megszerzett szolgálati idő 43 százalékos szorzót eredményez, 50 év, vagy ennél több pedig már 100 százalékot. Az arányos szolgálati idő ebben a számításban játszik fontos szerepet.

Horváth-Farkas Zsuzsa (2022-07-27)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben