Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

Ez a tartalom 793 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

« Vissza

Így érintik a tb-törvény változásai a nyugdíjasokat, az őstermelőket, és a kismamákat

Dr. Futó Gábor ügyvéd, tb-szakértő a Menedzser Praxis Válasz- és Tudásközpont budapesti rendezvényén a biztosítotti jogviszonyt, a járulékfizetést, a nyugellátást, és a szochót érintő új szabályokról tartott előadást és konzultációt.

A 2020. július elsejével életbe lépett társadalombiztosítási törvényt idáig többször módosították, és számos változást hoz majd a jövő év is – emlékeztetett előadásában Dr. Futó Gábor ügyvéd, tb-szakértő, aki a szakmai napon elsőként arról beszélt, hogy 2020. július 1-jétől a biztosítottak körét már az új Tbj. 6. szakasza tartalmazza. A szabályozás szerint egyes jogviszonyok csak akkor járnak biztosítási kötelezettséggel, kötelező járulékfizetéssel, ha a munkát végző személy nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. „Korábban ilyen kiegészítő tevékenységgel csakis az egyéni és társas vállalkozóknál találkoztunk, mostantól azonban bármilyen, munkavégzésre irányuló jogviszony lehet kiegészítő tevékenység” – fogalmazott a szakember, példaként említve, hogy ilyen lehet az a dolgozó, aki saját jogon nyugdíjas.

Abban, hogy ki a biztosított, nincs érdemi változás – hangsúlyozta a tb-szakértő, de például a szövetkezet tagja akkor válik biztosítottá, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik. 

Ismertetése szerint 2021. július 1. óta egy új szövetkezeti típust említ a szövetkezeti törvény. Ez a kisgyerekkel otthon lévők szövetkezete, ami egy rugalmas munkavégzési formát tesz lehetővé, de nem vehető igénybe a nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők által, hanem csak a nem nagyszülőként gyedben vagy gyesben részesülők részére.

Dr. Futó Gábor részletesen szólt az őstermelőket érintő változásokról. Elmondta: a mezőgazdasági őstermelő biztosított, kivéve az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja. „A kiskorúakat csak a családi gazdaságokból veszi ki a törvény, egyébiránt önállóan 16. életévét betöltött személy is lehet mezőgazdasági őstermelő” – fűzte hozzá, kifejtve azt is: régen csak az a mezőgazdasági őstermelő lehetett biztosított kötelező járulékfizetéssel, akinek a már korábban megszerzett szolgálati ideje és még a nyugdíjkorhatárig hátralevő ideje együttesen eléri a 20 évet. Most már arról van szó, hogy az öregségi teljes nyugdíjhoz a korhatár betöltése mellett az is szükséges, hogy legalább 20 évi szolgálati idő legyen. Biztosítottnak számít még az állami projektértékelő jogviszonyban álló személy, a választott tisztségviselő, és az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi és az illető a magyar társadalombiztosítási jogszabály hatálya alá tartozik.

2020. július 1-től egységes, 18,5%-os lett a társadalombiztosítási járulék – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ezt korábban a munkáltatónak kellett megfizetnie, de jelenleg már a biztosítottat terheli. Kiemelte: kivétel ez alól már nincsen, ezt minden biztosítással járó jogviszonyban meg kell fizetni, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a választott tisztségviselőnek is, és ezt a 18,5%-ot kell fizetni a mezőgazdasági őstermelőnek egyaránt. 

A 2020. július 1-től bevezetett, de július 15-től módosított szabály kimondja: ha valakinek egészségügyi járulékfizetési, szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége lenne és ennek összege, azaz a tartozás meghaladja a hat hónapot, akkor a TAJ-kártyáját érvénytelenítik, és a társadalombiztosítás terhére nem vehet igénybe orvosi ellátást, azaz az általános piaci értéket kell megfizetni a szolgáltatásokért – tudatta Dr. Futó Gábor. Mindemellett az a belföldi személy köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, aki nem biztosított, egyéb jogcímen nyugdíjas, hajléktalan, nem jogosult orvosi ellátásra, nem jogosult kétoldali nemzetközi szerződés alapján, uniós jog alapján sem. Ennek összege jövőre havi 8400 forint lesz.

A jogszabályi változások szerint 2020. július 1-je óta 15,5% a szochó, jövő januártól pedig már csak 13% lesz. „Érdemi változás 2020. július 1. óta, hogy nem keletkezik adófizetési kötelezettség a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy után.  A Tbj. 6. szakasza felsorolja a biztosítottakat, de a bevezető szövegében ezekből kiveszi a kiegészítő tevékenységet folytatókat vagy a nyugdíjasokat” – jegyezte meg a szakértő.

Az előadás utáni közönségkérdések többsége a járulékfizetésre vonatkozott. 

Dr. Futó Gábor arra a kérdésre, hogy a minimálbér 30%-át el nem érő megbízási díjjal foglalkoztatott személynek van-e járulékfizetési kötelezettsége, elmondta: nincs, mivel az illető nem számít biztosítottnak. Egy másik kérdező azt firtatta, hogy a nulla forint járulékalappal rendelkező várandós mezőgazdasági őstermelőnek mennyi lesz a csed-alapja. „Ha nulla a járulékalap, akkor az ellátás alapja sem lehet nagyobb nullánál” – válaszolta a szakember, aki felelt arra is, hogy kell-e egyéb járulékot fizetnie az ötvenezer forint tételes adót utaló KATA-s vállalkozónak, aki egyben egy kft.-ben ügyvezető tag.  Kifejtette: az a KATA-adóalany, aki egyben a Tbj. szerinti társas vállalkozó is, nem lehet főállású kisadózó, neki a 25 ezer forint után kell megfizetni a járulékot, de a tb hatálya alá tartozó jogviszonyban a minimum után szintén járulékköteles.

Adópraxis (2022-01-17)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben