Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal!

« Vissza

Társas vállalkozó járulékfizetése

Milyen járulékot kell fizetnie a társaság tagjának, ha nincs személyes közreműködés, és az ügyvezetést munkaviszonyban látja el, részmunkaidőben?

Munkaviszonyban legalább a minimálbér 30 százalékából (minimális alap) kell megfizetni a 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot akkor is, ha részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán ennél alacsonyabb a munkabér. Igaz ez akkor is, ha a társaság tagja munkaviszonyban, részmunkaidőben látja el az ügyvezetést. (Ez ugyanis nem társas vállalkozói jogviszony, hanem munkaviszony.)

Ha részmunkaidős foglalkoztatásnál a munkabér nem éri el a minimálbér 30 százalékát (ami idén havi bruttó 60 000 forint), akkor ez esetben a tényleges bér és a minimális alap közötti különbözet után a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót terheli, de a társadalombiztosítási ellátások (pl. táppénz, csed, gyed) számítási szabályainak alkalmazása során úgy kell tekinteni ezt a munkáltatói befizetést, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

Arányosítani kell a fenti minimális alapot, ha

a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
a biztosítási jogviszony adott hónap egészében szünetel, vagy
az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe.

Továbbá nem kell alkalmazni a fenti minimális alap szabályát, ha a munkavállaló

csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban részesül,
gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,
a tanuló, hallgató köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, illetve a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

dr. Radics Zsuzsanna (2022-04-11)

Magyarországon 2024. január 1-jétől érvényes az új adó- és társadalombiztosítási szabályozás, melynek jelentős hatása van a társadalombiztosítási rendszer különböző területeire. Az intézkedések érintik az átalányadózó egyéni vállalkozók családi járulékkedvezményének szabályait, továbbá szünetelés alatt befolyt bevételt és a kifizetőtől származó egyéb jövedelmet is.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye: Az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében módosítják a családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályait.

Szünetelés alatt befolyt bevétel: Az egyéni vállalkozók szünetelése idején a szünetelést megelőzően végzett tevékenységből származó bevételre alkalmazni kell a Tbj. 31. § rendelkezéseit.

Kifizetőtől származó egyéb jövedelem: A kifizetőtől származó egyéb jövedelem esetén a kifizető köteles havonta megállapítani és megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

Ezek a friss szabályok mélyreható változásokat hoznak a magyar adó- és társadalombiztosítási rendszerben, így kiemelten fontos, hogy az érintettek részletesen megismerjék azokat. A jogszabály szövegének alapos tanulmányozása és szakértői tanácsadás igénybevétele ajánlott a teljes körű információkért és részletekért.

Ne hagyja ki a lehetőséget a szakmai fejlődésre! Iratkozzon fel a Menedzser Praxis ingyenes Adó és Tb Különszámára – amit már több mint 10 ezren letöltöttek. Tegye meg a következő lépést, olvassa el a kiadványt most!

Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben