Ez a tartalom 101 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Az alábbiakban összefoglaljuk a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 2024. január 1-jétől hatályos módosításait.
Korábban már írtunk arról, hogy 2024. január 1-jétől bővül a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra jogosultak köre. A hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra az a magyar állampolgár is jogosult lesz, aki külföldön bármely felsőoktatási intézményben folytatja a tanulmányait. Az alábbiakban tekintsük át, hogy milyen egyéb változások lesznek jövőre az egészségbiztosításban!
2024. január 1-jétől új szabályként kerül be 1997. évi LXXXIII. törvénybe a megtérítési eljárás kapcsán, hogy az egészségbiztosítási ellátásra jogosult személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelősnek kell tekinteni azt a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatót is, aki által nyújtott ellátással összefüggésben
Megjegyzés: A fenti követelés érvényesítése során kármegosztás nem alkalmazható.
A bíróság a jogerős ítéletét, illetve a hatóság a végleges határozatát megtérítésre irányuló eljárása lefolytatása céljából megküldi az egészségbiztosítónak. Az ítéletben vagy határozatban foglaltakat az egészségbiztosító a kézbesítéstől számított legfeljebb 1 évig, míg megtérítési eljárásból adódó érvényesítés esetén a követelés megtérüléséig kezeli.
A hatályos szabály alapján, ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásaira és a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t köteles kiállítani. A foglalkoztató ezt a „Foglalkoztatói igazolás”-t a biztosított által benyújtott igazolásokkal, és a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj iránti kérelemmel/nyomtatvánnyal együtt 5 napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak. A foglalkoztató további kötelezettsége, hogy a kérelem, valamint az igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
A 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet módosítása alapján 2024. január 1-jétől személyre szabott ügyintézési felületen közzétett elektronikus űrlapot kell kitölteni. Azaz, a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató 2024. január 1-jétől a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra és a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához kiállítja a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett elektronikus űrlapot. A kitöltött elektronikus űrlapot a biztosított által benyújtott igazolásokkal, továbbá a táppénz és a baleseti táppénz kivételével a Kincstár által a kérelem benyújtására rendszeresített – a biztosított által kitöltött és aláírt – elektronikus űrlappal együtt 5 napon belül, a személyre szabott ügyintézési felületen elektronikus úton megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak.
Megjegyzés: Nem változik az a szabály, hogy a foglalkoztató a kérelem, illetve az igazolások átvételét, beérkezését 2024. január 1-jétől továbbra is hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
A fentiek kapcsán 2024. január 1-jétől hatályon kívül kerülnek a következő szabályok:
A hatályos szabály alapján a biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról, valamint a méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénzt, kivéve a méltányosságból igényelt pénzbeli ellátás tekintetében a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az ellátásra nem jogosult.
Ugyancsak hasonló szabály vonatkozik a méltányosságból megállapítandó gyermekápolási táppénzre, mely szerint ez esetben is a foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét, a rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot, valamint – ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet – a Kincstár által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatal részére.
2024. január 1-jétől a következő szabályt kell alkalmazni: A biztosított a méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátás iránti kérelmét a Kincstár által rendszeresített és a hivatalos honlapján közzétett nyomtatványon a foglalkoztatójához nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell – az Ebtv. 50. § (3) bekezdésében foglalt, méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénzt kivéve – a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az adott ellátásra nem jogosult, továbbá a táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást, javaslatot, orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról. Ezt követően a foglalkoztató – akkor is, ha kifizetőhelyet működtet – a biztosított méltányossági kérelmét annak kézhezvételétől számított 5 napon belül, a személyre szabott ügyintézési felületen elektronikus úton továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.
Megjegyzés: Nem változik az a szabály, hogy méltányosság tárgyában hozott döntést a kormányhivatal közli mind a biztosítottal, mind a foglalkoztatójával.
2024. január 1-jétől az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a természetes személy – aki a külföldi foglalkoztatója helyett maga teljesíti biztosítással összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget – méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátás iránti kérelmét szintén a személyre szabott ügyintézési felületen elektronikus úton továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. Esetükben is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a méltányosságból megállapítandó ellátás iráni kérelemhez csatolni kell a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az adott ellátásra nem jogosult, továbbá a táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez az orvosi igazolást, javaslatot, orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.
2024. január 1-jétől a fentiek kapcsán bővül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának a feladatköre. A Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kerül a méltányosságból megállapított pénzbeli ellátás és egyszeri segély folyósításának feladata is.
2023. december 31-éig hatályos szabály alapján
2024. január 1-jétől a fenti 1 000 forintos értékhatárok 10 000 forintra nőnek.
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.