Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle
Ez a tartalom 63 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

« Vissza

Nem jött létre megállapodás az idei minimálbérről

Tekintve, hogy 2020. december 31-éig a munkaadói és munkavállalói oldal képviseletei nem tudtak megállapodni a minimálbér 2021. évi mértékéről, így az új évben egyelőre nem változtak a minimálbér és a garantált bérminimum összegei. De milyen hatással van ez a gyakorlatra?

A megállapodás hiányában kialakult helyzettel kapcsolatban külön rendelet is megjelent, mégpedig a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum 2021. évi megállapításával kapcsolatos eltérő szabályokról szóló 731/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet.

A Kormány e szerint a következőket rendelte el:

1. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 153. § (4) bekezdésétől eltérően a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum összegének 2020. évben esedékes felülvizsgálata a 2021. évben tovább folytatódik tekintettel arra, hogy a 2020. évben az Mt. 153. § (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat – az érdekképviseleti szervek megállapodásának hiányában – a naptári évben nem zárult le.

2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

3. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.

Ezek szerint 2021. január 1-jétől marad a havi 161.000 forintos minimálbér és a havi 210.600 forintos garantált bérminimum (jelenleg nem tudjuk meddig).

Ezáltal igen izgalmasan alakul a társadalombiztosítás és a szociális hozzájárulási adó.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény [a továbbiakban: Tbj.], valamint a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. év LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) is meghatározza a minimálbér fogalmát.

A Tbj. hivatkozásai a minimálbérre

Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

a) nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 50 százaléka,

b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százaléka.

A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

A Tbj. fogalom meghatározása

A Tbj. 4. § 14. pontja szerint minimálbér:

14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és

14.2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Ahol tehát a társadalombiztosítási törvény minimálbért említ azon – egy kivétellel – az általános (most havi 161.000 forintos) minimálbért kell érteni.

Az egy kivétel a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában van, szükség esetén a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimummal (összege jelenleg havi 210.600 forint) kell számolni.

Nagyobb jogalkalmazási probléma nem keletkezett, majd attól a hónaptól kell az új összeggel számolni, amikortól a minimálbér (garantált bérminimum) megemelkedik.

Megjegyezzük, hogy a társadalombiztosítási és szociális ellátások is függenek a minimálbértől. Igen nagy jelentősége van annak, hogy milyen időpontban érvényes minimálbért kell figyelembe venni. Ez az időpont egyes esetekben a naptári év első napján érvényes minimálbér, máskor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény minimálbér hivatkozásai

- Adófizetési kötelezettség keletkezik

a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme

Magyarországon adóztatható része után.

Az a) – e) pontok esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy egyéb, a Szocho tv-ben felsorolt (ide nem értve a béren kívüli juttatást, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat és a kamatkedvezményből származó jövedelmet) és az a) – e) pont szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adófizetési felső határ). 

Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény fogalom meghatározása

A Szocho tv. értelmező rendelkezése szerint minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege [34. § 11. pont].

Ebből viszont lehet jogalkalmazási kalamajka! Csak az egyéni és társas vállalkozó esetében beszél a törvény a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimumról, minden más esetben az év első napján érvényes minimálbérrel kell számolni (ami pedig 2021. január 1-jén ugyanakkora, mint 2020-ban volt).

Lehet, hogy nem ugyanazon minimálbér után kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni? Változatlan marad a szociális hozzájárulási adóból igénybevehető adókedvezmény összege is?

Ez eddig azért nem okozott problémát, mert az utóbbi években a tárgyhó első napján érvényes minimálbér azonos volt a tárgyhónap első napján érvényes minimálbérrel. Persze már láttunk csodát, de most nehezen tudjuk elképzelni, hogy az új minimálbér visszamenőlegesen lesz érvényes január 1-jével. Figyeljünk tágra nyílt szemekkel!

(Lezárva: 2021. január 13.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dr. Futó Gábor (2021-01-15)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben