A szocho adókedvezmények változásai 2024-től

Ahogyan az köztudott, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) a közelmúltban a kedvezmények vonatkozásában is több alkalommal és pontban módosult, ezeken belül számos változás érinti a 2024-es évet.  

Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény

A jogszabály 11. szakasz (2) bekezdése – amely a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezményre vonatkozó szabályokat fogalmazza meg – augusztus 14-től változott, amely révén némileg szigorodtak a munkaerőpiacra lépő személy fogalmára vonatkozó előírások.
A korábbi definíció szerint munkaerőpiacra lépő személynek azt lehetett tekinteni, aki a NAV rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal.
E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, az egyéni-, illetve társas vállalkozói jogviszonyba, a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (továbbiakban anyasági ellátás) folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is.

EZ IS ÉRDEKELHETI! 2024.01.09-én ingyenes adókonferenciát tartunk, ahol egyebek mellett megtudhatja, milyen változásokra számíthatunk SZJA, SZOCHO, ÁFA, TB, járulék, átalányadó és egyéb, a 2024-es adócsomagot érintő témákban. További információkért kattintson ide:

Az új előírások szerint az anyasági támogatás folyósításának az időszakát csak abban az esetben nem lehet figyelembe venni, ha az érintettnek az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nem állt fenn.

További újdonság, hogy e szakasz szerinti kedvezmény nem alkalmazható – mivel az e körbe tartozók nem tekinthetők munkaerőpiacra lépőknek – a harmadik ország polgárára.

Amennyiben elfogadásra kerül az „Az egyes adótörvények módosításáról” szóló T/5893. számú törvényjavaslat vonatkozó szakasza akkor a Szoc.ho tv. 11. szakasz (2) bekezdése ismét módosul.

A javaslat szerint 2024. január 1-jétől munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.

Emlékeztetőül: a Tbj.  4. § 7. pontja értelmében harmadik államnak az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam minősül.
Tehát a fent említett kedvezmény például egy argentin vagy brazil munkavállaló esetében nem alkalmazható, míg egy szlovák (mert Szlovákia EGT állam), vagy szerb (szociális biztonsági egyezménnyel érintett ország) polgár esetében igen.
E szabály egyébként vonatkozik a Szocho. tv. 12. szakasz szerinti – a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető – adókedvezményre is, hiszen a 11. szakasz rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.

Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény

A kutatókra vonatkozó – a Szocho tv. 15. §-a szerinti – szociális hozzájárulási adókedvezményre vonatkozó előírások 2024. január 1-jétől módosulnak.

A kedvezmény maximális alapja egységesen a minimálbér kétszerese lesz.

(Cikkünket teljes terjedelmében az Adó- és Járulékmegtakarítási Tanácsadó decemberi számában olvashatják)