A keresőképtelen állapot orvosi igazolásának két szempontból is jelentősége van:
- dokumentálja az igazolt távollétet a munkából,
- másrészt bizonyítja a betegszabadsághoz, táppénzhez előírt jogosultsági feltétel, a keresőképtelenség meglétét.
Keresőképtelen az,
- aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni,
- aki várandóssága, illetve szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult,
- az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
- a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése alatt mellette tartózkodik,
- a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket saját háztartásában neveli,
- aki fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásban részesül betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt,
- akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy ugyanilyen okból hatóságilag elkülönítenek,
- aki járványügyi, állategészségügyi okból munkahelyén nem tud megjelenni, és más munkahelyen ideiglenesen sem foglalkoztatható.
A méltányosságból adható táppénz tekintetében keresőképtelen az a szülő, aki
- tizenkét–tizennyolc év közötti beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
- mellette tartózkodik a kórházi kezelés alatt.
A betegség okozta keresőképtelenség megállapításánál az a foglalkozás, munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenséget közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogszabályban meghatározott orvosok jogosultak.
A legáltalánosabb esetek a jogosultsági körből:
- a háziorvos, házi gyermekorvos
- a járó beteg szakellátás orvosa, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes,
- a kórház a kórházi kezelés időtartamára.
Ha a keresőképtelenséget nem a háziorvos, házi gyermekorvos állapítja meg, az eljáró orvos értesíti a keresőképtelenség megállapításáról a háziorvost, házi gyermekorvost.
A keresőképtelen biztosított kötelességei
A keresőképtelen biztosított köteles
- az orvos utasításait betartani (beleértve a gyógyulást elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra és a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozó utasítást is),
- az elrendelt vizsgálatokon megjelenni, ha más orvos kezeli ez idő alatt, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost értesíteni.
Köteles továbbá a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási hely, lakcímváltozást bejelenteni a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak.
Ha a keresőképtelen biztosított címváltozását nem jelenti be, az orvosi utasítások be nem tartásával gyógyulását tudatosan késlelteti, a táppénzfolyósítás megszüntetésének kezdeményezése történik.
A betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a munkáltató jogosult a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál.
A felülvizsgálat írásban, meghatározott adatok közlésével kérhető, igazgatási szolgáltatási díj fizetése mellett. A kormányhivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, illetve felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi. A felülvizsgálat eredményéről írásbeli tájékoztatás készül, a döntéssel szemben a foglalkoztató és a foglalkoztatott is nyolc napon belül felülvizsgálatot kezdeményezhet. A keresőképtelenségről szóló igazolást legalább kéthetente ki kell állítani.
Ha a biztosított kimerítette a táppénzre való jogosultságát, az orvosnak nem kell őt nyilvántartani a keresőképtelenségi naplóban, de a keresőképtelenség tényét kérésére továbbra is igazolni kell. Az igazolás azért lehet fontos, mert táppénz ugyan már nem illeti meg a biztosítottat, de keresőképtelenség címén mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.
Molnárné Dr. Balogh Márta (2022-10-17)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
