Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle
Ez a tartalom 567 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

« Vissza

A keresőképtelenséget nem okozó üzemi (munka-) baleset bejelentése

Kérdésként merült fel, hogy hol található meg annak a kifizetőhelyek számára megküldött utasításnak a jogszabályi háttere, amely szerint a baleset helye szerint illetékes kormányhivatalhoz bejelentést kell tenni a keresőképtelenséget nem okozó munkabalesetekről is. Szakértőnk válaszát cikkünkből megtudhatja.

Az üzemi balesetek és foglalkozási betegségek bejelentésére, elbírálására és nyilvántartására a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 64. § és 65. § (3) bekezdése, illetőleg az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. vhr.) 44-45. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket.


A munkáltató a munkabalesetek fogalmi körébe tartozó üzemi balesetet a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” elnevezésű nyomtatványon köteles rögzíteni. A munkajogi munkabaleset fogalma és a társadalombiztosítási üzemi baleset fogalma nem esik teljesen egybe. A munkabaleset kétségtelenül üzemi balesetnek számít, de az üzemi baleset fogalma ennél tágabb. Társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül az olyan baleset is,
-    amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset),
-    amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet is köteles a munkáltató, illetőleg az erre kötelezett szerv „Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-ben rögzíteni. Az üzemi baleseti jegyzőkönyv elnevezésű nyomtatvány a munkabalesetek körébe nem tartozó, de társadalombiztosítási szempontból üzeminek minősülő igények érvényesítését szolgálja.

A társadalombiztosítási kifizetőhely által meghozott véglegessé vált határozat egy példányát köteles megküldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak. A határozathoz csatolni kell a munkabalesetről és az üzemi balesetről felvett jegyzőkönyv, a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási megbetegedésről kiállított értesítés másolatát [Ebtv. vhr. 45. § (2) bek.].
A baleset üzemi jellegét a baleseti táppénzre jogosultság szempontjából a társadalombiztosítási jogszabályok alapján kell megállapítani. A munkáltató köteles kivizsgálni minden tudomására jutott balesetet. A foglalkozási betegséget a Munkavédelmi szabályzatban meghatározott szempontok szerint kell kivizsgálni (1993. évi XCIII. tv. 64-65. §). A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet (a foglalkozási megbetegedést kivéve) legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a kifizetőhelyhez, illetve ha a munkáltatónál nem működik kifizetőhely, akkor a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.

Az Ebtv. vhr. 45. §-a a következőket tartalmazza:


(1) A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz iránti kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek kell elbírálnia akkor is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés vagy foglalkozási betegség pontos leírását.


(2) A társadalombiztosítási kifizetőhelyek az (1) bekezdés szerint meghozott véglegessé vált határozatuk egy példányát megküldik az Ebtv. 67. és 68. §-a szerinti megtérítési eljárás megindítása szükségességének vizsgálata céljából a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak. A határozathoz mellékelni kell a munkabaleseti jegyzőkönyvet, üzemi baleseti jegyzőkönyvet vagy a 43. § (3) bekezdése szerinti értesítést, illetve a 43. § (4) bekezdése szerinti nyomtatványt.


Van-e valamilyen értelme egyáltalán jegyzőkönyvezni a munkaképtelenséget, keresőképtelenséget nem eredményező munkabalesetet (üzemi balesetet)? Igen, sok esetben lehet és van! Lehetséges, hogy egy baleset látszatra semminemű hatással nem jár, de később mutatkozhatnak a következmények. Orvosszakértői kérdés, hogy egy korábban bekövetkezett üzemi baleset okozati összefüggésben állhat-e egy később mutatkozó egészségkárosodással, munkaképesség csökkenéssel. Ilyen esetben jár a társadalombiztosítástól baleseti ellátás, de ilyen csak üzemi baleseti jegyzőkönyv birtokában állapítható meg. Ezért kell tehát ezeket is beküldeni és megőrizni.

dr. Futó Gábor
ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő

 

Dr. Futó Gábor (2019-08-30)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben