Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal!

« Vissza

Ügyvezető társadalombiztosítási jogállása

Egy családi vállalkozás (korlátolt felelősségű társaság) ügyvezetőjét egy Magyarországon működő multinacionális cég rábeszélte, hogy válasszon maga mellé egy másik ügyvezetőt is, mert ha vele valami baj történik, nincs kivel szerződés kötni. Ez ugyan nem jogos kötelesség, de az ügyvezető tagként felvette saját lányát, aki a társasági szerződés szerint ügyvezetésre jogosult lett.

A társasági szerződés módosításának napja 2022. június 1-je volt. Felmerült, hogy mi is a helyzete ennek az új tag ügyvezetőnek. Korábban munkaviszonyban állt egy vállalatnál teljes munkaidővel foglalkoztatva. Ez a munkaviszony azonban 2023. július elején megszűnt.  
Hogy alakul az illető társadalombiztosítási helyzete?

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultság

A munkaviszonyban álló személy a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosított, a levont 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék minden társadalombiztosítási ellátásra, köztük egészségügyi szolgáltatásra is jogosít, nem kell külön ún. egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. De mi történik, ha ez a munkaviszony megszűnik?
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bekezdése szerint, a biztosítással járó jogviszony (munkaviszony) megszűnését követően, ha az korábban legalább 45 napig fennállt az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság a jogviszony megszűnését követően további 45 napig fennmarad. A munkaviszony megszűnését követő 45 napig tehát nincs baj, az ezt követő naptól azonban egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a Nemzeti adó- és Vámhivatalon (NAV) keresztül az Egészségbiztosítási Alapba. Ennek összege 2023. évben havi 9.600 (napi 320) forint. A rendelkezésre álló adatok szerint azonban a munkaviszony megszűnését követő 46. naptól ilyen nem történt. Esetünkben az azonban nem is baj, hiszen a kft.-ben viselt ügyvezetői tisztség a munkaviszony megszűnésével mindent felülírt.

A főfoglalkozású társas vállalkozó

A Tbj. 4. § 21. pontja szerint társas vállalkozóként biztosított

A biztosított társas vállalkozók közül azonban különbséget teszünk

társas vállalkozó között. Biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó az, aki nem minősül mellékfoglalkozású vállalkozónak. Mellékfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó
a) aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy
b) aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

 A különbség a két csoport között igen lényeges, hiszen:

Ilyen tényleges járulék- (adó-) alapot képező jövedelem társas vállalkozó esetében a személyes közreműködési díj, vagy ha a tag ügyvezetőként minősül társas vállalkozónak akkor az ügyvezetésért kapott díjazás.

A társadalombiztosítás szempontjából minimálbér:

A szociális hozzájárulási adót a társadalombiztosítási minimálbér (minimálbér vagy garantált bérminimum) 112,5 százaléka után kell fizetni.
2023-ban a minimálbér havi 232.000 forint, a garantált bérminimum pedig havi 296.400 forint. Egy hónapnál rövidebb töredékidő esetén egy-egy naptári napra ezen összegek harmicad részét vesszük figyelembe.     

2023. július elejéig nincs probléma, az ügyvezető díjazást nem kapott, biztosított mellékfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony lévén sem járulék, sem szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem keletkezett. A munkaviszony megszűnését követő nappal azonban az ügyvezető leány „átváltozott” biztosított főfoglalkozású társas vállalkozóvá! Ettől kezdve – miután az ügyvezetés önmagában nem igényel középfokú végzettséget – a minimálbér alapulvételével társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége keletkezett. Ezt visszamenőleg önellenőrzéssel rendezni szükséges. E biztosítás miatt nincs egészségügyi szolgáltatási járulék.
Miután azonban a lány ténylegesen nem csinál semmit, a kft. tevékenységéhez nem ért, ügyvezetőkén sem foglalatoskodik, díjazást így nem érdemel, milyen lehetőséggel rendelkeznek a jövőt illetően?

Az egyik lehetőség, hogy a társasági szerződésben törlik az ügyvetetést, tag maradhat simán, személyes közreműködés hiányban nincs biztosítási kötelezettség. Ez azonban megint nem felelne meg a külföldi üzleti partner elvárásainak.

A másik lehetőség: munkaviszony

A másik lehetőség, hogy a társasági szerződés módosítása folytán az apa lánya az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el.

A Polgári törvénykönyv erre lehetőséget ad. Miután ez a feladat havi pár órában is ellátható, a Munka Törvénykönyve szerint írásban megkötött munkaszerződésben bármilyen rövid részmunkaidő is kiköthető. Ilyenkor a tejes munkaidőhöz képest a minimálbér arányos része adható, amely ugyan járulék és adó (Szocho) köteles, de megint csak nincs egészségügyi szolgáltatási járulék. Viszont az is igaz, hogy részmunkaidős dolgozó társadalombiztosítási ellátásának alapja (például nyugdíj, táppénz) a minimálbérnél is jóval kevesebb.

Fel kell viszont hívni a figyelmet itt is egy fontos szabályra. Munkaviszony esetén is van egy ún. járulékfizetési alsó határ. A Tbj. 27. § (2) bekezdése értelmében ugyanis a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka. Ha tehát az ügyvezető munkabére nem éri el ezt az összeget (ami 2023-ban 69.600 forint), a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót akkor is legalább ez alapján kell megfizetni.

A munkaszerződésben szerepeljen az is, hogy a munkáltatói jogokat a többségi tulajdonos ügyvezető (vagyis a taggyűlés) gyakorolja, és a munkaköri kötelezettség az ügyvezető akadályozottsága esetén milyen helyettesítési feladatokra terjed ki.

Például kapcsolattartás a könyvelővel, a kért adatok rendelkezésre bocsátása, telefonos ügyelet ellátása.

dr. Futó Gábor (2023-11-08)

A 2004. év eleji változásokkal együtt újabb aspektusaiba is betekintést nyerünk a biztosítási jogviszonyok alakulásának. A frissen életbe lépett szabályok szerint a biztosítás nem terjed ki azokra a jogviszonyokra, amik a magyar jogszabályok értelmében be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén alkalmazott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalókat érintik. A biztosítási körbe nem tartoznak azok sem, akik esetében a munkavégzés kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés formájában valósul meg. Fontos megjegyezni, hogy az érintett jogviszonyok esetében a munkavégzés két évet nem haladhat meg, és az előző belföldi munkavégzést követően három évnek kell eltelnie a szabályozás hatálybalépésétől számítva. Ezek az új rendelkezések 2024. január 1-jétől érvényesek, és részletesen kifejtve megtalálhatók a Társadalombiztosítási törvény 17. § (2) bekezdés a) pontjában. Ezen jogi változásokat az érintett munkavállalóknak és munkáltatóknak érdemes részletesen tanulmányozniuk és alkalmazniuk a biztosítási jogviszonyaik rendezése során. Amennyiben teljes körű tájékoztatást szeretne kapni a friss biztosítási jogviszonyokról és az ezekre vonatkozó új szabályozásokról, ne hagyja ki a Menedzser Praxis ingyenes Adó és Tb Különszámát! Kattintson most a következő linkre, hogy azonnal hozzáférjen a legaktuálisabb szakmai információkhoz: Menedzser Praxis Adó és Tb Különszám.

Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben