Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

« Vissza

Hogyan válasszunk új háziorvost?

Alapvető elvnek kellene lennie, hogy az egészségbiztosítás egészségügyi ellátásaira jogosultak számára biztosítani kell, miszerint lakóhelyén vagy legalábbis annak közelében, választása alapján, nemétől, korától, betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesülhessen. Az ördög természetesen itt is a részletekben lakozik…

Az alapellátás keretében szervezett egészségügyi szolgáltatás a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás.

Fontos, hogy mindenkinek – így a teljesen cselekvőképes személynek személyesen, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorúnak, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen vagy teljesen korlátozott nagykorú személynek pedig törvényes képviselője útján – joga van ahhoz, hogy háziorvost vagy házi gyermekorvost válasszon.
A háziorvosi szolgálat működését a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) – szerződés alapján – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozza. Ezért az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (érvényes TAJ – Kártyával rendelkezők részére) az ellátás igénybevétele ingyenes. Most már a „hálapénz” elfogadását és adását is büntetik.

A biztosított (vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult más személy) betegsége esetén általában a választott háziorvosához fordulhat. Vannak olyan esetek, amikor ez nem lehetséges, valaki a választott háziorvosát felkeresni nem tudja, mivel a beteg éppen nem tartózkodik annak közelében. Ilyenkor annál a NEAK által finanszírozott háziorvosánál vehető igénybe az ellátást, amelynek ellátási területén a beteg tartózkodási helye van.

Mi a különbség a háziorvos és a házi gyermekorvos között?

A jogszabály a házi gyermekorvosi ellátást a 14. életévét be nem töltött személyek számára biztosítja. Felkérésre a 14 -18. év közötti személyeket is elláthatja. A nagykorúság betöltése után tehát a házi gyermekorvos helyett mindenképpen új (felnőtt) háziorvost kell választani.

Gyakori élethelyzet, hogy a már választott régi helyett egy új háziorvost (másik házi gyermekorvost) szükséges választanunk.

Ennek számtalan oka lehet. Például lakóhelyünk megváltoztatása. Egy nagyobb városon belül történő költözés esetén ez nem jelent mindig különösebb gondot, maradhatunk a régi háziorvosunknál is, legfeljebb többet utazunk az ellátás igénybevétele miatt (az ezzel járó többlet költségeket a társadalombiztosítás nem téríti meg). De, ha például más közigazgatási egységbe költözünk, akkor a váltás elkerülhetetlen. Háziorvos választáshoz vezethet azonban a nem megfelelő orvos – beteg kapcsolat is. Megjegyezzük, nem kötelezettség, csak lehetőség az új háziorvos választása, de lehetséges, hogy nincs más választási lehetőségünk, mint a váltás, például korábbi és új lakóhelyünk között igen nagy a távolság.

A háziorvos-választás menete

Vizsgáljuk meg, milyen lehetőségeink vannak, s ezeknek mi a jogszabályi háttere!      

A jogszabályi háttér: a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet. Magyarországon elvileg szabad orvosválasztás van. A háziorvos választása a választani kívánt háziorvosnál történő jelentkezéssel veszi kezdetét. Ha a háziorvos a jelentkezést elfogadja, az őt választó személy (jelentkező személy) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ) nyilvántartásba veszi, és igazolást állít ki a jelentkező személy részére arról, hogy háziorvosi ellátását vállalta. Az igazoláson fel kell tüntetni a háziorvos nevét, a háziorvosi szolgáltató rendelőjének címét és telefonszámát. Az igazolással egyidejűleg a háziorvos a jelentkező személyt nyilvántartásba veszi, és kiállítja a „Beteg törzskartonja” elnevezésű nyomtatványt.
Az orvos a jelentkezést elutasíthatja, de csak különösen indokolt esetben utasítható el annak a személynek a jelentkezése, akinek lakóhelye a háziorvos ellátási területén (körzetében) van, azonban abban az esetben is el kell látnia a területén lakó beteget, ha az más háziorvost nem választott és ellátatlansága az egészségét károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezetne.
Háziorvos – szintén csak elvileg, mert nem mindig tartják magukat ehhez a szabályhoz – csak háziorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkező személy lehet. Igen sok helyen azonban betöltetlenek a háziorvosi praxisok. Ha hiányzik valahonnan az állandó háziorvos, ilyenkor helyettesítéssel próbálják megoldani, nem  mindig sikerrel. A helyettesítés rendszerint azzal jár, hogy a kevesebb ideig tud ott rendelni a helyettesítő orvos vagy messzebb lévő településre kell utaznia a betegeknek az alapellátásért.

Évente egy alkalommal indokolás nélkül, ezen túlmenően indokolt esetben lehet átjelentkezni másik háziorvoshoz. Indokolt az átjelentkezés a tartózkodási hely megváltozása esetén, illetve minden olyan esetben, amikor a választott háziorvos felkeresése akadályba ütközik. Más háziorvoshoz történő átjelentkezéskor az átjelentkezést elfogadó háziorvos az érintett személy írásbeli hozzájárulásával átkéri az őt választó személy előző háziorvosától az egészségügyi törzskarton adattartalmát. Vagyis nem is kell találkoznunk régi háziorvosunkkal! Az újonnan választott háziorvos az előbb mondottak szerint igazolja, hogy az átjelentkezett személy orvosi ellátását vállalja.
A jelentkező, illetve átjelentkező személy egészségügyi törzskarton adattartalmát az érintett személy beleegyezése nélkül más háziorvosnak átadni nem lehet. Az érintett személy hozzájárulását kell vélelmezni, ha a választott háziorvos feladatait annak körzetében (rendelőjében) időlegesen vagy véglegesen más orvos látja el.
A gyógyító-megelőző alapellátás keretében a háziorvos legfontosabb feladatkörébe tartozik különösen az egészséges lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése, orvosi rehabilitációja, illetve szükség esetén szakorvosi vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálatra, gyógykezelésre való utalása.
Feladatait a háziorvos és a házi gyermekorvos fő szabályként a rendelőjében, különösen indokolt esetben azonban a beteg otthonában is elláthatja. A háziorvos tevékenységét – a házi gyermekorvos kivételével – ápoló (mi csak nővérnek hívjuk) igénybevételével végzi. Ahol „terhes”- (bár ezt már inkább várandósnak nevezzük) és gyermekellátás is történik, a háziorvos feladatait védőnő közreműködésével látja el.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a TAJ-kártyáját, valamint – 14 éven felüliek esetén – a személyazonosságot igazoló okmányát (mint például a személyazonosító igazolvány) a háziorvoshoz fordulás során vigyük magunkkal, hiszen csak azok előzetes bemutatásával nyújtható háziorvosi ellátás. Sokan rendelkeznek már elektronikus személyi igazolvánnyal. Ez már tartalmazza a TAJ – számot is. Ugyanakkor ilyenkor is erősen javasolható a TAJ – kártya megléte, hiszen sok rendelőben még nem rendelkeznek a szükséges technikai felszereltséggel (nincs leolvasó készülék, nincs rá pénz). Az orvos az ellátást megelőzően ellenőrzi, hogy a beteg szerepel-e az ellátásra jogosultakról elekrtronikusan vezetett NEAK nyilvántartásban.

dr. Futó Gábor (2024-03-25)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben