A magyar társadalombiztosítás által támogatott ellátások körébe tartoznak a tb- támogatottan igénybe vehető külföldi gyógykezelések. Külföldi gyógykezelésre – többek között – akkor kerül sor, ha a betegnek a magyarországi ellátására hosszú várakozási idővel kerülne sor.
Az alábbiakban azokat a magyar tb támogatással külföldön igénybe vehető gyógykezeléseket ismertetjük, amelyeket előzetesen benyújtott kérelem alapján, engedély mellett vehetünk igénybe.
A tb által támogatott, azonban előzetes engedélyhez kötött külföldi kezeléseket az alábbi három csoportba sorolhatjuk:
A fenti külföldi gyógykezelésekre szóló engedély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által meghatározott időszakon belül használható fel.
Ha megnézzük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapját, hosszabb várakozási idővel igénybe vehető műtéti ellátásokkal szembesülünk. Például, hogy a csípőprotézis műtét tervezett átlagos várakozási ideje 130 nap; a nyitott szívműtétek tervezett átlagos várakozási ideje 61 nap. Ha tovább nézzük a várólistákat, akkor láthatjuk, hogy adott ellátásokon belül a várakozási idő országrészenként eltérő. Például nyitott szívműtétek tervezett átlagos várakozási ideje Dél-Közép Magyarországon 86 nap, míg Észak-Közép Magyarországon 4 nap.
Ezért érdemes a következőre figyelemmel lenni:
Az uniós rendeletek alapján igénybe vehető külföldi gyógykezelésnél úgy rendelkezik a jogszabály, hogy ha az ellátás a társadalombiztosításba befogadott (azaz Magyarországon is hozzáférhető), akkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) megvizsgálja, hogy a kérelmet benyújtott beteg ellátható-e Magyarországon. Azaz a kérelemben megjelölt orvosilag indokolt időn belül el tudja-e látni őt közfinanszírozott magyar egészségügyi szolgáltató. Ha el tudja látni, akkor a NEAK elutasítja a kérelmet, és javaslatot tesz a hazai közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóra úgy, hogy előzetesen tájékozódik a hazai közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató fogadókészségéről. Ha a magyar egészségügyi szolgáltató tudja fogadni a beteget, akkor ez azt jelenti, hogy teljesen jogszerűen juthat a beteg Magyarországon belül gyorsabban ellátáshoz. Ez a „gyorsabb” magyar egészségügyi ellátás tehát az uniós rendeletek alapján külföldi gyógykezelésre benyújtott kérelmen alapul.
Ha az ellátás orvosilag indokolt időn belül Magyarországon a fentiek alapján nem biztosítható, és külföldi egészségügyi szolgáltatónál az ellátás minősége és biztonsága, költséghatékonysága is megfelelő, akkor a NEAK tájékozódik az Európai Gazdasági Térség vagy Svájc területén letelepedett közfinanszírozott szolgáltatónál az intézmény fogadókészségéről és a gyógykezelés lehetséges időpontjáról, és ez alapján engedélyezi a külföldi gyógykezelést (azaz kiadja az uniós rendeletek szerinti jogosultság-igazolást és a bírálati lapot).
Megjegyzés: A külföldi gyógykezelés kötelezően meg nem térítendő részére pl: utazás és a kísérő költségére is, a NEAK – a beteg kérésének és a kezelőorvos javaslatának a figyelembevételével – méltányosságból támogatást nyújthat.
A határon átnyúló egészségügyi ellátásról az Unió 2011/24/EU irányelve rendelkezik. A határon átnyúló egészségügyi ellátásra az Európai Unióban letelepedett szolgáltatónál az alábbi esetekben kerülhet sor:
Megjegyzés: A fenti első két esetben a megfelelő kérelmet a NEAK abban az esetben utasíthatja csak el, ha az ellátás orvosilag indokolt időn belül hazai közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál biztosítható. Azaz ez esetben is felmerül, hogy az egészségbiztosító felkínálja egy másik magyar tb finanszírozott szolgáltatónál az ellátást. Ha ez a feltétel nem áll fenn, akkor a NEAK engedélyezi a külföldi gyógykezelést, és döntése mellé kiadja az ún. bírálati lapot.
A határon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevétele esetén a külföldi gyógykezelésre jogosult személy az ellátás hitelt érdemlően igazolt tényleges költségének utólagos megtérítésére jogosult, azzal, hogy a NEAK által fizetendő térítés összege nem haladhatja meg az igénybevétel idején az ellátásra vonatkozó magyarországi közfinanszírozott ellátás belföldi költségének mértékét.
Példa: ha egy adott műtéti beavatkozásért 300 000 forintot fizet a magyar egészségbiztosító, de ezt az ellátást Németországban határon átnyúló ellátás keretében veszi igénybe a beteg, ahol 900 000 forint ennek a műtétnek az ára, akkor a német szolgáltatónak a beteg által kifizetett 900 000 forintból 300 000 forintot kaphat vissza a beteg a magyar társadalombiztosítótól. A fennmaradt 600 000 forint azonban nem kerül megtérítésre, ez a beteg költsége marad.
A külföldi ellátás költségeinek megtérítésére vonatkozó kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:
Ha a belföldi költség mértékéig történő megtérítést gyógyszer és gyógyászati segédeszköz esetében nem egyéb egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan kérelmezik, a költségek megtérítésének feltétele, hogy a külföldi gyógykezelésre jogosult személy a megtérítési kérelméhez csatolja
Megjegyzés: A kérelmező, Magyarországon felírt gyógyszer és gyógyászati segédeszköz külföldi kiváltását megelőzően kérheti a NEAK tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy részére milyen mértékű költségtérítés jár. A NEAK a tájékoztatását a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül küldi meg.
Magyarországon be nem fogadott egészségügyi ellátás esetén méltányosságból engedélyezhető a külföldi – azaz bármely országban, de elsősorban az Európai Gazdasági Térség vagy Svájc területén letelepedett szolgáltatónál – gyógykezelés. Ez esetben a NEAK a külföldi gyógykezelés iránti kérelmet és az egészségügyi dokumentációt elektronikus továbbítja az Egészségügyi Szakmai Kollégium illetékes tagozatának.
Az Egészségügyi Szakmai Kollégium illetékes tagozata állapítja meg a rendelkezésre álló iratok és a beteg szükség szerinti vizsgálata alapján
A külföldi gyógykezelés akkor jár reális egészségnyereséggel, ha a beteg egészségi állapotának jelentős javulását vagy romlásának csökkenését eredményezi. A Tagozat az orvos-szakmai véleményét megküldi a NEAK-nak.
Ha a Tagozat azt állapítja meg, hogy a külföldi gyógykezelés szakmailag elfogadott, de annak elvégzése a külföldi gyógykezelésre jogosult személy esetén nem jár reális egészségnyereséggel, vagy az ellátás szakmailag nem elfogadott, akkor a kérelmet – a Tagozat véleménye alapján – a NEAK elutasítja.
Abban az esetben, ha a Tagozat azt állapítja meg, hogy a külföldi gyógykezelés elvégzése szakmailag elfogadott és a külföldi gyógykezelésre jogosult személy esetén reális egészségnyereséget eredményezhet, akkor a NEAK első körben dönt arról, hogy a gyógykezelés Magyarországon külföldi szakember meghívásos közreműködésével elvégezhető-e. Amennyiben nem, akkor a beteg kezelésére teljes térítés mellett külföldön kerül sor. Ekkor a Tagozat
Megjegyzés: A Tagozat csak abban az esetben tehet javaslatot az Európai Gazdasági Térségen és Svájcon kívül letelepedett egészségügyi szolgáltatóra, ha az ellátás az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban és Svájcban nem érhető el, így a költségek hatékonyabb felhasználását eredményezi, vagy így reális egészségnyereség-többletet eredményez.
A NEAK fenti döntései ellen fellebbezésnek van helye, ha
A fellebbezést a külföldi gyógykezelésre jogosult személy, vagy annak törvényes képviselője, illetve kezelőorvosa a döntés közlésétől számított 15 napon belül nyújthatja be az Országos Kórházi Főigazgatósághoz.
Továbbá, ha a biztosított valamely EGT tagállam területén ellátást vesz igénybe, az egészségbiztosító engedélyezheti a magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás megtérítését. Az engedély tárgyában hozott döntés ellen fellebbezést lehet benyújtani, amelynek az elbírálása szintén az Országos Kórházi Főigazgatósághoz tartozik.
Január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 11,300 forint, ami napi szinten 380 forintnak felel meg. Ez a változás a Társadalombiztosítási törvény 25. § (3) bekezdése alapján lépett életbe. Olvasson részletesen az egészségügyi szolgáltatási járulék változásaiól és a Tbj. törvény módosításairól, és szerezzen további hasznos információkat Adó és Tb Különszámunkból! Kattintson ide és nézze meg az ingyenesen kiadványt, amit immár több mint 10 ezren töltöttek le.
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.
