Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

« Vissza

Szülők keresőtevékenysége vállalkozóként gyes és gyed alatt

A kisgyermekes szülők egy része a gyermek születését követően több évig otthon marad a gyermeknevelés feladataival, másik részük egy idő elteltével visszamegy dolgozni. Azokra a kisgyermekes szülőkre, akik gyermekgondozási díjat (gyed), illetve gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) igényelnek, és ezen ellátások folyósítása alatt keresőtevékenységet folytatnak vállalkozóként sajátos szabályok vonatkoznak.

A kisgyermekes szülő dolgozhat vállalkozóként is a gyermeke kapcsán folyósított ellátás alatt. A keresőtevékenység korlátozása és a vállalkozó, valamint a vállalkozás által fizetendő közterhek kapcsán más szabályt kell alkalmazni akkor, ha a vállalkozásra a gyed folyósítása alatt vagy a gyes alatt kerül sor.

A gyermekgondozási díj (gyed) folyósítása mellett folytatott vállalkozói tevékenység

A gyed-ben részesülő személy dolgozhat egyéni-, illetve társas vállalkozóként. 
A keresőtevékenység korlátozása annyiban érvényesül, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet hallgatói (diplomás), illetve nevelőszülői gyermekgondozási díj folyósítása alatt vállalkozói jogviszonyban dolgozni. Egyéb korlát nem érvényesül, azaz minden idő-, és jövedelemkorlát nélkül lehet a gyed folyósítása alatt a kisgyermekes szülőnek dolgozni.
A Tbj. 39.-40. §-ai alapján a biztosított társas-, és egyéni vállalkozó a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem – pl: társas vállalkozás esetén a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem – alapulvételével fizeti meg.  Azaz a gyed folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alap után a járulékot. Igaz ez a szociális hozzájárulási adóra is. A vállalkozásnak a szociális hozzájárulási adóalapot képező jövedelem után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, azaz a gyed folyósítása alatt a vállalkozásnak nem kell megfizetnie az ún. minimális alap után a szociális hozzájárulási adót.


Megjegyzés: A fentiek szerint kell eljárni akkor is, ha a vállalkozó gyermekeire tekintettel egyidejűleg gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban is részesül.

Egyéni és társas vállalkozás folytatása gyes folyósítása alatt

A gyermekgondozást segítő ellátást is szabályozza a Cst., amely a következő tevékenységeket nevesíti keresőtevékenységnek: munkaviszonyban, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban politikai szolgálati, biztosi, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység. 
Azaz az egyéni vállalkozás, a társas vállalkozás a fenti törvény alapján nem minősül keresőtevékenységnek. 

Erre tekintettel a gyes teljes időtartama alatt a kisgyermekes szülő egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozóként – személyes közreműködést igénylő – tevékenységét úgy folytathatja, hogy ez esetben semmilyen idő-, és jövedelemkorlát nem érvényesül. Azaz ez esetben már a gyes alatti munkaviszonynál ismertetett korlát sem érvényesül, ahol csak a gyermek féléves korától lehet keresőtevékenységet folytatni.

Kapcsolódó
atalanyadozo-gyesen-levo-kismama

Gyesen lévő kismama átalányadózó egyéni vállalkozása

Számos kérdést felvethet, ha egy kismama gyes mellett – vagyis munkaviszonyában nem dolgozva – elindít egy átalányadózó egyéni vállalkozást. Főfoglalkozásnak minősül-e ebben az esetben az egyéni vállalkozás? Vonatkozik-e erre az esetre a kedvezményes járulékfizetés?

A gyes folyósítása mellett egyéni-, illetve társas vállalkozóként dolgozó kisgyermekes szülő az ún. minimális alapok szerint köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg a gyes folyósításának tartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Míg a gyes folyósítása mellett a vállalkozás is az ún. minimális alapok után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót. Azaz a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó-előlegen túl a vállalkozó és a vállalkozás köteles a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót az alábbiak szerint megfizetni:  
- 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér (azaz bruttó 200 000 forint), míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél garantált bérminimum (azaz bruttó 260 000 forint), 
- a vállalkozásnak a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka (azaz bruttó 225 000 forint) után, míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum 112,5 százaléka (azaz bruttó 292 500 forint) után meg kell fizetni. 
Megjegyzés: Ha azonban a keresőtevékenységből származó jövedelem a fenti járulék, illetve szociális hozzájárulási adó minimális alapját meghaladja – például az egyéni vállalkozó kivétje havi 300 000 forint – akkor ez a jövedelem/kivét lesz a fenti tb közterhek alapja.

Végezetül meg kell említeni, hogy a járulék és szociális hozzájárulási adó fenti minimális alsó határát többek között arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a gyes-ben részesülő egyéni-, illetve társas vállalkozó például

Ha a fenti körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a tb közteherfizetés alsó határának kiszámításánál egy naptári napra a járulék, illetve szociális hozzájárulási adó alapjának harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Dr. Radics Zsuzsanna (2022-06-08)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben