Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

Ez a tartalom 41 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

« Vissza

Tényleg a nyugdíjasok lesznek a régi kata megszüntetésének nyertesei?

A jól ismert nyári adóváltozásokat követően legtöbben az átalányadót választották a régi katások közül. Ezen a körön belül különösen kedvező a nyugdíjas átalányadózók helyzete, mivel az ilyen adózó nem fizet 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, nem alanya a 13 százalékos szociális hozzájárulási adónak sem, emellett nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fizetni. Nyugdíjasan átalányadózni bizony érdemes!

A saját jogú nyugdíjas a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint nem biztosított. Ezért esetükben nincs társadalombiztosítási járulék (18,5 százalék), nincs szociális hozzájárulási adó (13 százalék), nem kell fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, hiszen a nyugdíjas nyugdíja okán jogosult egészségügyi szolgáltatásra (orvosi ellátás, gyógyszer, egyebek).

Saját jogú nyugdíjas főszabályként az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerint saját jogú nyugellátásban részesül, ideértve azokat a nőket is, akik a 40 évi jogosultsági idejükre tekintettel még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi teljes nyugdíjat vettek igénybe.

Társadalombiztosítási szempontból a saját jogú nyugdíjassal azonos a jogállása annak is, aki egyéni vagy társas vállalkozó és ugyan özvegyi nyugdíjban részesül, de a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt már betöltötte, ez mára már a 65. életév betöltését jelenti (ők az ún. kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók).

Ez a nyugdíjas státusz akkor is fennmarad, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása valamilyen okból szünetel.

Fontos azonban tudni, hogy Tbj. szabályai szerint saját jogú nyugdíjas az a személy is, aki

KATA adóalany nyugdíjas

Korábban a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerint a fentiekben felsorolt és egyéni vállalkozónak minősülő személy fizethette a havi 25.000 forintos összegű tételes adót, de a társadalombiztosítási szabályok szerint, mint nem főállású kisadózóra a biztosítás kötelezettség ez esetben sem terjedt ki. 2022. szeptember 1-jétől azonban a KATA adóalanyra vonatkozó szabályokat ebből a törvényből kivették és hatályba lépett a 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (a továbbiakban: új KATA törvény).
Ezen új törvény szerint azonban a (fentiekben említett) nyugdíjasok többé már nem lehetnek KATA adóalanyok, nem fizethetik tovább a havi 25.000 forintos tételes adót.

Új jogviszony választásának kényszere – irány az átalányadózás

Igazából kétféle választási lehetőség van, ezek az átalányadózás és a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás. Azonban az átalányadózás bizonyos szempontok alapján (a jövedelem és az adókötelezettség kiszámításának szabályait, adminisztrációs kötelezettségek) jóval előnyösebbnek tűnik a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályainak alkalmazásához képest. 

A személyi jövedelemadóról szó 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) szerint az egyéni vállalkozó az adóév egészére választhat átalányadózást, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét (ez az akkori 167.400 forintos minimálbérrel számolva az idén azt jelenti, hogy a 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 20.088.000 forintot). Ez azonban csak a főszabály:
Ettől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag külön jogszabályban (A kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet) meghatározott kiskereskedelmi tevékenység, akkor választhat átalányadózást, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét.

Ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni azon egyéni vállalkozók esetében, akik 2022. augusztus 31-én a régi KATA alanyai voltak és 2022. szeptember 1-jétől az átalányadózást választják. Ebben az esetben az adóév egésze az adóévből még hátra levő rész (!) 

Az is dönthet az átalányadózás mellett, aki 2022. augusztus 31-én a régi KATA alanya volt, de nem választhatja az új KATA szerinti adózást, mert például nem szerepel az egyéni vállalkozói nyilvántartásban (például szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, egyéni ügyvéd).
Az átalányadózás annak is kedvező lehet, aki 2022. augusztus 31-ig a régi KATA alanya volt és az új KATA szabályait nem kívánja alkalmazni (mert lényegében nem is lehet), azért, mert kifizetőkkel is szokott szerződést kötni (azaz nem kizárólag magánszemélyeknek dolgozik). 

Az átalányadózás választásának bejelentése 

Az új KATA törvény szerinti adóalanyiság választására nem jogosult, vagy azt nem választó 2022. augusztus 31-én a régi KATA szabályt alkalmazó egyéni vállalkozó az átalányadózás választását a 2022. adóévre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelentheti be. A már tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az átalányadózás szabályainak alkalmazását a 22T101E adatlapon jelentheti be a NAV-hoz. Amennyiben az új KATA szerinti adóalanyiság választására nem jogosult vagy azt nem választó, 2022. augusztus 31-ig a régi KATÁT alkalmazó egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-jétől az átalányadózást választja, akkor is jogosult az átalányadózás alkalmazására, ha a régi KATA adóalanyiságát megelőzően átalányadózó volt és az átalányadózás megszűnésének (megszüntetésének) évét követően még nem telt el négy adóév.

Az átalányadózás választásának időtartama

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele 

Itt már a 2022. évi havi 200.000 forintos minimálbérrel kell számolni!

A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

Vagyis az új KATA szerinti adóalanyiságot nem választó, 2022. augusztus 31-én a régi KATÁT alkalmazó egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-jétől az átalányadózást választja, akkor addig alkalmazhatja az átalányadózást, amíg 2022. augusztus 31-ét követően a 2022. évben megszerzett vállalkozói bevétele nem haladja meg az átalányadózás alkalmazására vonatkozó bevételi értékhatár harmadát (fő szabályként a 8 millió forintot).

A jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás összege ezeket a bevételi értékhatárokat megemeli, de a költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósított támogatás összege nem számít vállalkozói bevételnek. Az utóbbi támogatásokkal összefüggő adókötelezettségeket az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. 
Amennyiben az átalányadózó egyéni vállalkozó megszünteti az átalányadózást, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – a feltételek fennállása esetén is – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. 

A jövedelem kiszámításának szabályai 

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor azt a vállalkozói bevételt kell alapul venni, amelyet a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem az egyes tevékenységek szerint különböző mértékben, meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg. A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy ténylegesen mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak. Ez az általa kiállított bizonylat alapján állapítható meg. 

Az egyes tevékenységekre alkalmazható költséghányadok

Fő szabályként 40 százalékos költséghányad alkalmazható. Ettől eltérően a költséghányad: 

Amennyiben az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábban alkalmazottnál alacsonyabb költséghányad alkalmazására lett jogosult, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak az utóbbit alkalmazhatja.

Adómentes jövedelemrész

Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó, átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Így tehát nem kell 15 százalékos Szja-t fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme 2022-ben nem haladja meg az 1.200.000 forintot (arányos rész). 
Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó egyébként az összevont adóalap részét (ami után a 15 százalék Szja-t meg kell fizetni) képező adóköteles átalányban megállapított jövedelemből – a jogszabályi feltételek megléte esetén – négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt, első házasok kedvezményét, családi kedvezményt érvényesíthet. A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt is igénybe vehet. Ez számunka nem érdekes, mivel a nyugdíjas nem biztosított!
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfalevonási jogát nem érvényesíti – nem gyűjtöget számlákat, csak bevételi nyilvántartást vezet (vagyis egy pénztárkönyv bevételi adatait vezeti). Amennyiben azonban az átalányadózásra jogosultság az adóévben bármely ok miatt megszűnik, a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. 

Nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozónak lenni jó

Figyelemmel kell lenni az átalányban megállapított jövedelem adómentes összegére (2022. évben 1.200.000 forint). 
A nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozó nem fizet 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, akármekkora az átalányban megállapított Szja-köteles jövedelem. Az ilyen egyéni vállalkozó nem alanya a 13 százalékos szociális hozzájárulási adónak sem.
Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fizetni (ami jelenleg havi 8.400 forint és jövőre emelkedni fog).
Elvileg van a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetésének kötelezettsége az után a rész után, ami nem adómentes. Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó, átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. 

Lesarkítva: mondjuk, hogy a nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozónak van egy olyan rendszeres havi bevétele, ami a 40 százalékos költségátalánnyal számolva alig több, mint a számítandó minimálbér fele, akkor a 15 százalékos szja még kevesebb is lehet a havi 25.000 forintos tételes adónál! Hátha még a nyugdíjas egyéni vállalkozó ennél is jobban tud „ügyelni” a bevételeire! 

Persze azért azt is meg kell jegyeznünk, ha jövedelem nagysága ingadozik, akkor rendszeresen változhat a fizetendő szja összege is, nem elég a számítógépes banki rendszerbe havi rendszeres utalásként beírni egy fix összeget, mint azt a fix havi 25.000 forinttal tettük! 

Dr. Futó Gábor (2022-09-26)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben