Ez a tartalom 912 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Köztudott, hogy a munkakönyv 1992-ben megszűnt. Viszont, aki nem dobta el, hanem megőrizte, nyugdíjjogi célokra ma is közokiratként használhatja: egyrészt nyugdíjügyének intézése során, másrészt a nem rég kezdődött nyugdíjjogi adategyeztetési eljárás során.
A munkakönyv valaha (egyébként 1950-től) közokiratként tartalmazta a munkavállaló munkaviszonyaival kapcsolatos leglényegesebb adatokat, például munkakör, belépés, kilépés, áthelyezés, be- és kilépéskori bér. Ezen persze szerepeltek – nyugdíjjogilag egyébként irreleváns – más adatok is, például iskolai végzettség, állami kitüntetések.
Sokáig az a nézet volt uralkodó, hogy a munkakönyv 1950 és 1992 között elsősorban a nyugdíjra jogosító szolgálati idő igazolására alkalmas, a nyugdíjalapot képező kereset bizonyítására kevésbé. Azért, mert a közokirat a be- és kilépéskori keresetet (bér, havidíj, órabér stb.) tartalmazza, a köztes időszakét pedig nem. Azóta sokat változott ez az álláspont, alább látni fogjuk, mi mindenre lehet következtetni belőle!
A munkakönyvbe szabályszerűen bejegyzett, de annak a kiállítását megelőző időre eső, a munkakönyv kiállításának napján is fennállott munkaviszony tartamát, ha az okirat hitelt érdemlőségéhez kétség nem fér, a biztosítási bérhatárhoz kötött jogviszony kivételével minden további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül elfogadják a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek.
A munkakönyv alapján ismerik el szolgálati időként például a nem szakmunkás munkakörben, nem havibéresként foglalkoztatott idényjellegű, valamint alkalmi fizikai munkát végzők idejét is. Ettől eltérően azoknál a dolgozóknál, akik a naptári hétnek csak egyes napjain végeztek munkát (például mozigépész, kultúrházi ruhatáros), a biztosításban töltött időből csak a tényleges munkavégzés napjait lehet szolgálati időként elismerni.
Ha van más nyilvántartás, de annak adata eltér a munkakönyvi bejegyzéstől, a különbözetet (többletet) a munkakönyvből be kell számolni. A munkakönyvből történő elfogadás esetén nem mérlegelik, hogy a nyilvántartásban nem található idő érinti-e a jogosultságot, vagy érinti-e az ellátás összegét. Ugyanígy járnak el akkor is, ha a munkakönyvi bejegyzéshez képest a biztosítottat hosszabb időtartamra jelentették be a társadalombiztosításhoz.
Amennyiben egy bejegyzés javított, a nyugdíjbiztosítási szerv vizsgálja, hogy a javítás hitelesítése szabályszerűen megtörtént-e. Szabályszerű a hitelesítés akkor, ha a javítás ténye aláírással és bélyegzővel ellátott.
Amennyiben a munkakönyv személyadat-hiányos, a bejegyzett munkaviszony és az azokra vonatkozó nyilvántartási adatok alapján végezik el az azonosítást. A nem azonosítható munkakönyvből azonban adatot nem fogadnak el!
A munkakönyvről minden esetben, így a betelt, vagy a hozzátartozói nyugdíjigény megállapításához beküldött munkakönyvről is, másolatot készítenek és az eredetit az igénylő, hozzátartozói ellátásra irányuló kérelmek esetében a beküldő részére a határozattal visszaküldik. Amennyiben az iratokat még az elbírálási időszak alatt, vagy már az igényfelvétel alkalmával visszakérik, előbb hitelesített másolatot készítenek róla.
Részbizonyítékként fogadható el a munkakönyvi bejegyzés a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony bizonyítását illetően. A szövetkezetbe 1979. július 12-e után tagként belépettek jogviszonyát ugyanis munkakönyvükbe be kellett jegyezni.
A keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok figyelembevétele során a kereseti adatokat a munkakönyvből általában a nyugdíjbiztosítási szervek az alábbiak szerint határozzák meg.
Kereseti adat kizárólag munkakönyvvel történő bizonyítása esetén – függetlenül a jogviszony fennállásának időtartamától – a:
A hiányzó kereset kiszámításánál, amennyiben:
A kereset munkakönyvből történő beszámítása során, ha a jogviszony nem állt fenn a teljes évben, és az adott időtartam naptári napjainak héttel való osztása törtszámot eredményez, akkor az ebből meghatározott egész hetek számát szorozni kell a heti bérrel, a maradék napokra pedig napi 8 órát kell figyelembe venni.
Ha az igénylő rendelkezik a jogviszony tartama alatt elért keresetre vonatkozó további részbizonyítékkal is (például a besorolási bér változásáról), a változás időpontjától a tárgyév december 31. (amennyiben a jogviszony korábban megszűnt, a megszűnés) napjáig a megváltozott összeget veszik figyelembe. A bérváltozást egyébként úgymond új jogviszonyként, új munkakönyvi bejegyzésként kezelik, és a számítások elvégzésénél az előző bekezdésben mondottak szerint járnak el, azzal az eltéréssel, hogy a naptári év bérváltozás előtti időtartamára – ha a részbizonyítékon a korábbi besorolási bér nem szerepel –, a belépéskori és a megváltozott bér számtani átlagát veszik figyelembe.
A munkakönyvbe munkabérként bejegyezhettek:
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.