Ez a tartalom 1357 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem – foglalkoztatási formától függetlenül – minden munkát végző saját jogú nyugdíjas mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.
A 2020. július 1-jén hatályba lépett új Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak az a saját jogú nyugdíjas, aki biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytat.
Érdemes megemlíteni, hogy 2019. január 1-jével már megszűnt azoknak a saját jogú nyugdíjasoknak a biztosítási jogviszonya, akik a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony keretében dolgoztak. Most tovább bővült a kör.
A július 1-jén hatályba lépett módosítás következtében – bármilyen biztosítási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén – mentesül a saját jogú nyugdíjas a társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék megfizetése alól, a foglalkoztató pedig a saját jogú nyugdíjas részére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után megállapított szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól.
A foglalkoztatóknak most arra kell figyelemmel lenniük, hogy saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása esetén 2020. július 1-jétől a saját jogú nyugdíjas személy biztosítotti jogállása a törvény erejénél fogva megszűnik, melyet az adózás rendjéről szóló törvény alapján a foglalkoztatónak 8 napon belül, vagyis 2020. július 8. napjáig, a 20T1041-es számú adatlapon az állami adó- és vámhatóság felé be kell jelenteni.
Ahhoz, hogy pontosan meghatározható legyen az érintett személyi kör, tisztázni kell azt a kérdést, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak.
A Tbj. értelmező rendelkezése alapján saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is);
2. szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban;
3. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban);
4. egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban;
5. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban
részesül.
A felsorolt személyek abban az esetben is saját jogú nyugdíjasnak minősülnek, ha a nyugellátásuk folyósítása szünetel.
Érdemes megemlíteni, hogy nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak azok a személyek, akik részére 2012. január 1-jétől a korábbi előrehozott, korkedvezményes, korengedményes öregségi nyugdíjuk, szolgálati nyugellátásuk már nem nyugdíjként, hanem korhatár előtti ellátásként, vagy szolgálati járandóságként kerül továbbfolyósításra, illetve 2011. december 31-ét követően részükre korhatár előtti ellátást, vagy szolgálati járandóságot állapítottak meg. Szintén nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak azok a személyek sem, akiknek a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásuk 2012. január 1-jétől rehabilitációs vagy rokkant ellátásként kerül továbbfolyósításra, illetve a megváltozott munkaképességű ellátásuk ezen időponttól kezdődően került megállapításra.
Fentiekre figyelemmel minden foglalkoztatónál szükséges megvizsgálni, hogy van-e olyan biztosítási jogviszonyban álló személy, aki saját jogú nyugdíjasnak minősül, és amennyiben van ilyen (például nyugdíjas vezető tisztségviselő), akkor szükséges ezen személy biztosítási jogviszonyának megszűnését az állami adó- és vámhatóságnál határidőben, azaz 2020. július 8. napjáig bejelenteni.
dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő
Lezárva: 2020. július 7.
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.