Ez a tartalom 1265 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Az új szakképzési törvény jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos diákok foglalkoztatásában. Az eddigi tanulószerződést a szakképzési munkaszerződés váltja fel, és változnak a hozzá kapcsolódó adó- és járulékszabályok is.
2020. január 1-jén hatályba lépett a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szktv.). Fontos kihangsúlyozni, hogy az új szakképzési rendszer bevezetésére 2020. szeptember 1-jétől került sor. Az iskolában korábban kifutó rendszerben tanuló diákok a 2020. szeptember 1-je előtti szabályok szerint, tanulószerződéssel fejezik be tanulmányaikat.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: régi Tbj.) szerint a biztosítás kiterjedt a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra.
A régi Tbj-t 2020. július 1-jén felváltotta a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII törvény (a továbbiakban: új Tbj.), amely már nem említi a biztosítottak körében a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókat. Ennek oka, hogy a szakképző iskolai tanulmányokat folytató hallgató 2020. szeptember 1-jétől már egy szakképzési munkaszerződés alapján válik biztosítottá.
A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező az új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint munkaviszonyban álló személy válik biztosítottá. Járulékalapot képező jövedelem pedig a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás lett. Azért, mert a szakképzési munkaszerződésre – az Szktv-ben tételesen felsorolt eltérésekkel – a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni. Ilyen eltérés például az is, hogy a munkaszerződés alanya lehet 15. életévét betöltő tanuló is.
Az első legfontosabb változtatás az iskolarendszerű képzés intézményeinek teljes körű átalakítása. A szeptemberben kezdődő tanévtől a hároméves szakképző iskola és az öt éves technikum közül választhatnak majd a diákok. Mindkét intézménytípusban alapozó képzéssel indul az oktatás, ez a szakképző iskolában egy év, a technikumban két év. Ezt követi a szakmai képzés, mely a szakképző iskolában két, a technikumban három év. A szakképző iskolában további két év esti tagozatos képzés után lehetőség van érettségit tenni, a technikumban az öt éves képzésben érettségi vizsgát tesz a tanuló és technikusi képesítést szerez.
Az új törvényi szabályozás értelmében a tanuló a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatható a duális képzőhelyen. Határozott idejű szakképzési munkaszerződéssel a tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre. A tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 253. § (1) bekezdésében szabályozott mértékű munkabérre jogosult.
A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege – a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely megállapodása alapján – a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér legalább 60 százaléka, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér összege, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit és az ágazati készségtanács által az adott szakmára vonatkozó javaslatában meghatározott mértéket.
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára az Szktv. 85. § (2) bekezdése szerinti egyéb juttatást a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér mértékéig kell biztosítani. Az egyéb juttatásra a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.
A tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az Szktv. 85. §-ában meghatározott juttatásait a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.
No, az ilyen tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett ilyen pénzbeli juttatás után köteles a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot megfizetni, amely alapján a társadalombiztosítás összes pénzbeli ellátására is jogosult. Ezek: táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, nyugdíj, baleseti járadék. Az ellátások alapja a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás. A képzés időtartamát nyugdíjra jogosító szolgálati időként el fogják ismerni. A szolgálati idő számításánál nem fogják alkalmazni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 39. § (1) bekezdése szerinti arányos szolgálati idő számítására vonatkozó szabályt.
Ha például valakinek a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabére a minimálbér 60 százaléka, annak a nyugdíjának megállapítása során teljes értékű (nem arányosított) szolgálati időt fognak figyelembe venni.
A szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakat munkaviszonyban álló személynek kell tekinteni, így ezen foglalkoztatás időszaka is beszámít a nők 40 évi jogosultsági idejébe (feltéve, ha még akkor is létezik majd ez a jogintézmény).
(Lezárva: 2020. szeptember 30.)
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.