Legfrissebb számunk tartalmából

Törvények

Air. 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról Art. 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről Áfa törvény 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Btv. 2012. évi CII. törvény a biztosítási adóról Eho törvény 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

Személyi jövedelemadózást érintő változások

ÁTALAKUL A BÉREN FELÜL ADHATÓ JUTTATÁSOK ADÓZTATÁSA 2019. január 1-jétől jelentősen átalakul a béren kívüli, az egyes meghatározott juttatások és az adómentes juttatások adózása.

Társasági adózást érintő változások

EMELKEDIK A FEJLESZTÉSI TARTALÉK MAXIMÁLIS ÖSSZEGE A Módosító tv. szerint 2019. január 1-jétől a fejlesztési tartalék maximális ösz- szege adóévenként 10 milliárd forint a korábbi 500 millió forint helyett. Lásd: Tao törvény 7. § (1) bekezdés f) pont Hatályos: 2019. január 1. napjától

Utólag előkerült járulékbevallási nyomtatványok

Egy betéti társaság tagként biztosított beltagja (társas vállalkozó) évekkel korábban 32 év és néhány nap (ez utóbbi töredékidő, a nyugdíj kiszámításánál figyelmen kívül marad) szolgálati idővel nyugdíjba ment.

Milyen változások várhatók a társadalombiztosítási járulékokban és szociális hozzájárulási adóban?

A szociális hozzájárulási adó és a kötelező társadalombiztosítás kapcsán fizetendő járulékok vonatkozásában két törvénymódosítás is benyújtásra került a Parlamenthez T/625 és T/627. számon. Az alábbi cikkben elsőként a biztosítási jogviszonyokra és a fizetendő járulékokra vonatkozó fontosabb változásokat ismertetem, majd ezt követően bemutatom a szociális hozzájárulási adót érintő változásokat.

A 2019-es adócsomag átalakítja a cafeteria rendszert

A Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a 2019-es adócsomagot, amely a legjelentősebb mértékben a személyi jövedelemadózást alakítja át. Ebben a körben a kifizetők és munkáltatók szempontjából a legfontosabb a béren kívül adható juttatások adózásának változása. Összefoglalónkban e tervezett módosításokat foglaltuk össze.

A keresőképtelenség visszamenőleges igazolásának új szabálya

Előfordulhat, hogy a biztosított önhibáján kívül, illetve tájékozatlansága miatt kicsúszik a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 45. § (3) bekezdése szerint a keresőképtelenség igazolására rendelkezésre álló 5 napos határidőből. Korábban ilyen esetben, ha kivételes indok állt fenn, akkor a biztosított a Főorvosi Bizottsághoz fordulhatott, és kérhette a keresőképtelenségnek a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra történő visszamenőleges igazolását.

Korábbi cikkek >>
Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.