Legfrissebb számunk tartalmából

A nők 40 évi jogosultsági ideje és a nyugellátás Folyósításának szünetelése munkaviszony esetén

A korhatár betöltése előtt igénybe vehető társadalombiztosítási nyugdíj 2012. január 1-jétől már csak a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi nyugdíj lehet. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-a szerint, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi teljes nyugdíjban részesülő ilyen nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31- éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

dr. Futó Gábor

Adó- és járulékkötelezettség az egyéni és társas vállalkozó „főállású anyák” esetében

Főállású anyának a köznyelv azokat nevezi, akik a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülnek. Ilyen ellátásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

dr. Futó Gábor

Közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként vagy munkaviszonyban érdemes foglalkoztatni a nyugdíjast?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint az öregségi nyugdíj kétféle lehet: • a felemelt nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel megállapított öregségi teljes nyugdíj és öregségi résznyugdíj, illetve • a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi teljes nyugdíj.

dr. Futó Gábor

A kereseti korlát alkalmazása 2019. január 1-jétől

Az Országgyűlés által 2018 júliusában elfogadott nyári adócsomag módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) biztosítottakra vonatkozó rendelkezését, melynek következtében jövőre változik a kereseti korlátra vonatkozó szabály alkalmazása is.

Utólag előkerült járulékbevallási nyomtatványok

Egy betéti társaság tagként biztosított beltagja (társas vállalkozó) évekkel korábban 32 év és néhány nap (ez utóbbi töredékidő, a nyugdíj kiszámításánál figyelmen kívül marad) szolgálati idővel nyugdíjba ment.

Milyen változások várhatók a társadalombiztosítási járulékokban és szociális hozzájárulási adóban?

A szociális hozzájárulási adó és a kötelező társadalombiztosítás kapcsán fizetendő járulékok vonatkozásában két törvénymódosítás is benyújtásra került a Parlamenthez T/625 és T/627. számon. Az alábbi cikkben elsőként a biztosítási jogviszonyokra és a fizetendő járulékokra vonatkozó fontosabb változásokat ismertetem, majd ezt követően bemutatom a szociális hozzájárulási adót érintő változásokat.

A 2019-es adócsomag átalakítja a cafeteria rendszert

A Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a 2019-es adócsomagot, amely a legjelentősebb mértékben a személyi jövedelemadózást alakítja át. Ebben a körben a kifizetők és munkáltatók szempontjából a legfontosabb a béren kívül adható juttatások adózásának változása. Összefoglalónkban e tervezett módosításokat foglaltuk össze.

Korábbi cikkek >>