Ellátásban részesülő tagnak számít tehát a gyermekgondozási díjban (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) nem nagyszülőként részesülő személy. A személyes közreműködés módját és ellentételezését a szövetkezettel kötött tagsági megállapodás tartalmazza.
A tag személyesen közreműködhet a szövetkezet harmadik személynek nyújtott külső szolgáltatásában is. Az ilyen, külső szolgáltatás nyújtásakor a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény-Ptk.) megbízásra vonatkozó, valamint a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény - Mt.) szövetkezetekről szóló törvényben (2006. évi X. törvény) meghatározott szabályait kell alkalmazni.
Személyi jövedelemadó
A tag személyes közreműködése ellenében kapott juttatása nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít [1995. évi CXVII. törvény-Szja tv. 24. § (1) bek. c) pont és 25. § (1) bek.] így az az összevont adóalap részeként adóköteles.
Az Szja tv. az új szövetkezeti forma beiktatásával azonban új, adómentességre vonatkozó szabályokkal is kiegészült.
Ennek megfelelően adómentes
- az ellátásban részesülő tag személyes közreműködésének ellenértékeként juttatott élelmiszer, a szövetkezetben előállított javak, vagy fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel, melyeknek értéke együttesen havonta a minimálbér összegét nem haladhatja meg.
A fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát.
- a szövetkezet által támogatásként vagy segélyként a tagnak juttatott, élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány, legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben.
A juttatott élelmiszerek vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítéskor alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.
Az ellátásban részesülő tag társadalombiztosítási jogállása
A szövetkezet tagja akkor biztosított, ha személyes közreműködése munkaviszonyon, vagy megbízási jogviszonyon, vagy vállalkozási jellegű jogviszonyon alapul [Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pont].
Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra az ellátásban részesülő tagra, aki egyéb jogcímen biztosított, [Tbj. 6. § (1) bekezdés bd) pont] kivéve, ha ez a magánszemély munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint, például megbízási, vállalkozási szerződés alapján vagy választott tisztségviselőként biztosított [Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pont és (2) bek.].
Ha az ellátásban részesülő tag a szövetkezetben végzett személyes közreműködése okán biztosított, akkor a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettséget az ezt megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni.
Szociális hozzájárulási adó
Nem kell szochot fizetni a szövetkezetnek az ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonyra tekintettel kifizetett, az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó-, (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után [2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés k) pont].
Szakképzési hozzájárulás
A szövetkezet szakképzési hozzájárulást nem fizet [2019. évi LXXX. törvény 105. § (2) bek. 7. pont].
Társasági adó
A szövetkezet a társasági adó alanya [1996. évi LXXXI. törvény-Tao. tv. 2. § (2) bek.]. Ugyanakkor ez a szövetkezeti forma a társasági adó alapját nem az általános szabályok szerint, hanem – az iskolaszövetkezetre irányadó (Tao. tv. 10. §) – speciális rendelkezések alapján állapítja meg.
A szövetkezet adóalapja az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá az adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege (a megállapított osztalék)
- csökkentve – többek között – a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségeivel, valamint a bírság és az Art., a Tbj. szerinti jogkövetkezmények elengedése miatt elszámolt bevétellel [Tao. tv. 7. § (1) bek. t) és r) pont];
- növelve – többek között – a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a jogerős határozatban megállapított bírság, az Art., illetve a Tbj. szerinti jogkövetkezményekből adódó ráfordítások összegével [Tao. tv. 8. § (1) bek. d) és e) pont];
- növelve a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követeléssel [Tao. tv. 10. § (3) bek.] (amely eltér az általános előírástól, mert ezúttal nem csak a kapcsolt vállalkozások tartozásának elengedésekor kell a ráfordítással megnövelni az adóalapot).
Ha az eredményt nem osztják fel a tagok között, akkor az eredménytartalék után csak annak tényleges kiosztáskor kell adót fizetni.
Ennek a szövetkezeti formának a jogutód nélküli megszűnésekor az adó alapját az előzőeken túl növeli az adómentesen képződött eredménytartalék összege. Átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogutódnál – ha az nem szövetkezet – növeli az adó alapját a jogelődnél adómentesen képződött eredménytartalék összege.
A szövetkezet mentesül a jövedelem-(nyereség) minimummal kapcsolatos szabályok alkalmazása alól [Tao. tv. 6. § (6) bek. b) pont], valamint adóelőleg-kötelezettséget sem kell teljesítenie [Tao. tv. 26. § (11) bek].
Illeték
A szövetkezet cégbejegyzési eljárása illetékmentes [1990. évi XCIII. törvény 45. § (1a) bek.].
Adópraxis (2021-08-11)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
