Az idén új szervezeti formaként megjelenő kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének fontos szabálya, hogy nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja, valamilyen munkavégzés valamilyen formában kötelező. További szabály ugyanakkor, hogy ez a személyes közreműködés főszabály szerint nem keletkeztet a társadalombiztosítási törvény szerinti biztosítotti státuszt.
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXXV. törvény egy új szövetkezeti formát hozott létre. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Sztv.) III. Fejezete a 2021. július 1-jétől a következő alcímmel egészül ki: „a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete”.
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amelynek célja nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, lehetőséget biztosítva arra, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, illetve abban újra részt vehessenek, közösséghez tartozhassanak. Más ellátás (például gyermeknevelés támogatás, ápolási díj), illetve személy (például nagyszülő) nem jöhet szóba.
A törvényből kiderül, hogy elsősorban a kevésbé tanult kismamákkal számol.
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének kiemelt célja, hogy elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, ezen túlmenően pedig hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez.
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete minden olyan tevékenységet gyakorolhat, amelyet jogszabály nem tilt és egybeesik az előbb meghatározott célkitűzésekkel. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csak természetes személy (ember) tagjai lehetnek. A szövetkezet tagjainak legalább 90 százaléka olyan természetes személy, aki nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja. Tehát valamilyen munkavégzés valamilyen formában kötelező.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint e szövetkezet tagja akkor biztosított, ha személyes közreműködése munkaviszonyon, vagy megbízási jogviszonyon, vagy vállalkozási jellegű jogviszonyon alapul (az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint). Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra a gyed-ben, gyes-ben részesülő tagra, aki egyéb jogcímen biztosított, kivéve, ha ez a magánszemély munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint, például megbízási, vállalkozási szerződés alapján vagy választott tisztségviselőként biztosított.
Az új szabály értelmében tehát a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjának személyes közreműködése főszabály szerint nem keletkeztet a társadalombiztosítási törvény szerinti biztosítotti státuszt.
Ugyanakkor biztosítottnak minősül az a tag, aki nem rendelkezik munkaviszonnyal, vagy más, biztosítással járó jogviszonnyal (időközben megszűnt, vagy nem is volt munkaviszonya, ilyen jogviszonya).
A tag személyes közreműködése ellenében kapott juttatása nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, így az az összevont adóalap részeként adóköteles.
Mentes a személyi jövedelemadó alól:
a) az említett ellátásban részesülő tag személyes közreműködésének ellenértékeként juttatott élelmiszer, a szövetkezetben előállított javak, vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel, melyeknek értéke együttesen havonta a minimálbér összegét nem haladhatja meg (a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát),
b) a szövetkezet által támogatásként vagy segélyként a tagnak juttatott, élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány, legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben.
A juttatott élelmiszerek vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítéskor alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.
Szociális hozzájárulási adó
Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a szövetkezetnek a gyed-ben, gyes-ben részesülő tagjával fennálló jogviszonyra tekintettel kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó-, (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után.
A szövetkezet szakképzési hozzájárulást sem fizet.
A szövetkezet cégbejegyzési eljárása illetékmentes.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle szeptemberi számában olvashatják)
Magyarországon 2024. január 1-jétől életbe lépett az új adó- és társadalombiztosítási szabályozás, amely jelentős hatással lehet a társadalombiztosítási rendszer különböző területeire. Az intézkedések érintik a kiegészítő tevékenységeket, az átlagkeresetek számítását, az adózási szabályokat, valamint egyéb területeket.
Nemzetgazdasági Átlagkereset Szerepe:
A nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmát bevezették, amit a Központi Statisztikai Hivatal tesz közzé. Ennek kiemelt szerepe van a járulékalap meghatározásában a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
Adó-TB Kapcsolat:
Az adóköteles jövedelem számításakor mostantól figyelembe veszik a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet. Harmadik ország állampolgárainak járulékalapján változások történtek, és a szociális hozzájárulási adó szintén érintett.
Egészségügyi Szolgáltatási Járulék:
A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024. január 1-jétől havi 11 300 Ft.
Ezek az új szabályok jelentős változásokat hoznak a magyar adó- és társadalombiztosítási rendszerben, ezért fontos, hogy az érintettek kövessék figyelemmel azokat. A részletes információkért és további részletekért javasolt a jogszabály szövegének alapos tanulmányozása és szakértői tanácsadás igénybevétele.
Fedezd fel az Adó és Tb Különszámot, amit már több mint 10 ezren letöltöttek! Legyen az adózás egyszerű és hatékony számodra. Olvasd el most, és szerezz hozzáférést az új információkhoz!
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.
