Legfrissebb számunk tartalmából

A főállású kisadózók társadalombiztosítása 2021. évben

2020. július 1. napján lépett hatályba az új társadalombiztosítási törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény [a továbbiakban: Tbj.]. A társadalombiztosítási törvény kimondja, hogy biztosított a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben (a továbbiakban: Katv.) meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy. A Katv. 10. § (1) bekezdése eddig is kimondta, hogy a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, és a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.

dr. Futó Gábor

Nők kedvezményes öregségi nyugdíja – jogosultsági idők

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és annak végrehajtási rendelete tételesen felsorolja, hogy a 40 évi jogosultsági időbe milyen jogviszonyok számítanak be, és melyek nem. A részletes felsorolást a Tny. 18. § (2b)-(2c) bekezdése és a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §-a tartalmazza. Ezek azonban – főként a sok jogszabályi hivatkozás és a hatályosság időszaka miatt – nem mindenki számára egyértelműek. Ezért az alábbiakban közreadunk egy listát, milyen időszakok figyelembevétele kerülhet még szóba.

dr. Futó Gábor

Megállapodás nyugdíjra harmadik államban történő munkavégzés esetén

Kérdésként merült fel, hogy az a személy, aki átmenetileg egy külföldi államban folytat keresőtevékenységet, köthet-e megállapodást a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 48. §-a szerint, a magyar nyugdíj biztosítása céljából.

dr. Futó Gábor

A munkaügyi bírságon túl: a kötelezés és az egyebek

A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, ezt a jogszabályt követte a március 10-én megjelent rendelet, melynek szabályai szerint a bírság kiszabása mellett a hatóság a jogszabálysértés megállapítása esetén közigazgatási szankció alkalmazása mellett közigazgatási intézkedést tehet.

Jön az Üvegkapu az építőiparban

Az építőipar „kifehérítésének” legújabb kormányzati eszköze, az Üvegkapunak nevezett informatikai rendszer. A munkavállalók tartózkodását, adatait minden korábbinál összetettebb módon számon tartó nyilvántartás létrehozása a szakma véleménye szerint időszerű volt, ugyanakkor számos adatvédelmi aggályt is felvet.

Munkahelyi megfigyelő szoftverek – az orwell-i jövő?

Akár home office-ban akár vállalati irodában dolgozunk, a munkáltató jogosult megfigyelni alkalmazottait, melyhez többféle technikai eszközt használhat, a szoftveres megfigyeléstől a kameráig. Eközben a munkavállalóról személyes adatok keletkezhetnek, melyeket a GDPR szerint kell kezelni. A megfigyelés egyes munkakörökben megkerülhetetlen, az ellenőrzés akár hatékony is lehet, eltúlzott alkalmazása ugyanakkor a produktivitás csökkenését eredményezheti.

Alkotmánybírósági döntés a munkaidőkeretéről

Országgyűlési képviselők indítványozták a munka törvénykönyve módosításának alaptörvény-ellenességét. Az Alkotmánybíróság 2021. április 27. napján döntött a kérdésben, emellett – külön indítvány hiányában – megállapította a törvény egy további szakaszával összefüggésben is a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet.

Korábbi cikkek >>