Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

Ez a tartalom 2251 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

« Vissza

A KATA esete a speciális nyugdíjnöveléssel

Tegyük fel, hogy a nők 40 évi jogosultsági idejével nyugdíjazott személy 2014. évben főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként végig fizette a 25 000 forintos tételes adót (KATA). Ez kiváltja többek a között a hatályos TB és nyugdíjszabályok szerinti járulékokat (köztük a nyugdíjjárulékot is). Benyújthat-e a nyugdíjbiztosítási szervhez egy félszázalékos nyugdíjnövelésre irányuló kérelmet?

Benyújthatja, bár nem érdemes ezzel bajlódnia, a kérelmét ugyanis el fogják utasítani. Miért?

A félszázalékos nyugdíjemelés szabályairól

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (Tny.) valóban van egy olyan rendelkezése, miszerint a saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott személyek (munkavállalók), a nyugdíjas, vagyis a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni és társas vállalkozók a 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetése ellenében nyugdíjnövelésben részesíthetők. Annak 0,5 százalékával egészítik ki a már folyósított nyugdíjat, ami után a nyugdíjas 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett!
A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.
A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani.

Mikor nem leszünk főállású kisadózók?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Kata) különbséget tesz a főállású kisadózó és a főállásúnak nem minősülő kisadózó között.

Az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének, nem minősül főállású kisadózónak:

A fentiek alkalmazásával a saját jogú teljes nyugdíjban részesülő személy (ilyen a nők 40 évi jogosultsági idejével nyugdíjba ment személy is) főállásúnak nem minősülő kisadózó lehet, ezért a törvény szerint 25 000 forintos tételes adót köteles havonta fizetni. [Kata 2. § 8. pont, 8. § (2) bekezdés.]

Miért nem jogosult a félszázalékos nyugdíjemelésre a nem főállású kisadózó?

A tételes adó megfizetése – ide értve a 25 000 forint összegűt is – a következő közterheket váltja ki:

– vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó,
– társasági adó, egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelemadó,
– szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás
– járulékok. [Kata 9. § (1) bekezdés.]

A törvény szerint a nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem). A Kata adóalany nem tartozik a Tbj. hatálya alá, a biztosítás hiányában nem lehet jogot szerezni a speciális 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre sem. [Kata 10. § (2) bekezdés.] Álláspontunk szerint azonban a törvényi állítással szemben az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennáll, nem kell külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, hiszen a tételes adó mindenféle járulékot kivált.

(dr. Futó Gábor)

2015-12-06
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben