Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

« Vissza

A családi járulékkedvezmény különös esete

A családi járulékkedvezmény a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból igénybe vehető. Mi a teendő a családi járulékkedvezmény érvényesíthetőségével a járulékalapot képező jövedelem több alkalommal történő kifizetése esetén?

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 34. §-a szerint a családi járulékkedvezmény a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból igénybe vehető. Garanciális szabályként továbbra is rögzítve van, hogy a kedvezmény érvényesítése nem érinti a járulékkedvezményt érvényesítő személy társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságát, vagyis annak összege emiatt nem csökkenhet.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – a biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.
A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összegét. Vannak olyan esetek, amikor egy munkát végző személy nem fizet társadalombiztosítási járulékot, de 10 százalékos nyugdíjjárulékot igen (pl. a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag).

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi adókedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy
c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy
d) a b) és c) pont szerinti biztosítottak által együttesen
ténylegesen érvényesített családi adókedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.

A családi járulékkedvezményt a jogosultak döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

A családi járulékkedvezmény érvényesített összegét a biztosított az éves bevallásában feltünteti.

A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).

A családi járulékkedvezmény havi összegét a tárgyhavi családi (adó)kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti összege és a tárgyhavi adóelőleg-alap különbözetéből kell kiszámítani. A tárgyhavi adóelőleg-alap egy hónapon belüli több kifizetés esetén a kifizetések együttes összege alapján megállapított adóelőleg-alapot jelenti.
A családi járulékkedvezmény kiszámítása során főszabály szerint a kifizetőnek az összes, az adott hónapban történő kifizetés együttes hatását kell figyelembe venni. Ilyenkor az a helyes eljárás, hogy a kifizető az első kifizetést önmagában véve alkalmazza a családi (adó)kedvezményre és a járulékkedvezményre vonatkozó szabályokat.
A másik kifizetéskor pedig a két kifizetés összeszámított összege alapján határozza meg az adóelőleg és járulékfizetési kötelezettséget az adóelőleg nyilatkozat szerinti családi (adó)kedvezmény, járulékkedvezmény összegének alapulvételével, majd az így kapott nettó összeget le kell csökkenti a korábban már kifizetett nettó összeggel és ez a különbözet illeti meg a magánszemélyt.
Amennyiben az adott hónapban már nincs több kifizetés, a havi adóbevallásban (adatszolgáltatásban) szerepeltetendő adóalap és közterhek megegyeznek az összeszámított összeggel és az ezt terhelő közterhekkel. Ha további kifizetés történne, egy új összeszámítás alapján az előbbi eljárást kell tovább alkalmazni.

dr. Futó Gábor (2023-11-14)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben