Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

Ez a tartalom 115 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2023-12-04 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: A szocho adókedvezmények változásai 2024-től

« Vissza

A szocho kedvezmények érvényesítése

A szociális hozzájárulási adókedvezmények érvényesítésével összefüggésben felmerülő kérdések aktualitását az adja, hogy a Szocho törvény a közelmúltban többször is módosult ebben a kérdésben.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) módosításai az alábbiakban foglaljuk össze.

Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény

A jogszabály 11. szakasza – amely a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezményre vonatkozó szabályokat fogalmazza meg – augusztus 14-től változott, amely révén némileg szigorodtak a munkaerőpiacra lépő személy fogalmára vonatkozó előírások.
A korábbi definíció szerint munkaerőpiacra lépő személynek azt lehetett tekinteni, aki a NAV rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal.
E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, az egyéni-, illetve társas vállalkozói jogviszonyba, a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (továbbiakban anyasági ellátás) folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is.

Az új előírások szerint az anyasági támogatás folyósításának az időszakát csak abban az esetben nem lehet figyelembe venni, ha az érintettnek az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nem állt fenn.

További újdonság, hogy e szakasz szerinti kedvezmény nem alkalmazható – mivel az e körbe tartozók nem tekinthetők munkaerőpiacra lépőknek – a harmadik ország polgárára.

Emlékeztetőül: a Tbj.  4. § 7. pontja értelmében harmadik államnak az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam minősül.

Tehát a fent említett kedvezmény például egy argentin vagy brazil munkavállaló esetében nem alkalmazható, míg egy szlovák (mert EGT állam,) vagy szerb (szociális biztonsági egyezménnyel érintett ország) polgár esetében igen.
E szabály egyébként vonatkozik a Szocho. tv. 12. szakasz szerinti – a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető – adókedvezményre is, hiszen a 11. szakasz rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.

Megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető kedvezmény

A Szocho. tv. 13. szakasza a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos. Ez az egyetlen olyan adókedvezmény, amely az egyéni és társas vállalkozói jogviszony vonatkozásában is alkalmazható, a többi kizárólag munkavállalók után vehető igénybe.

E kedvezmény esetében a kedvezményezettek köre augusztus 1-jétől bővült. Ezt megelőzően a jogszabályi hely alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek az a személy minősült,

A felsorolás kiegészült a fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesülő személyekkel.

Fontos megjegyeznünk ugyanakkor, hogy e változás a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók körét nem érinti!

A szociális hozzájárulási adókedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak, illetve fogyatékossági támogatás, vagy vakok személyi járadékának folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.

Ezzel összefüggésben fel kell hívnunk a figyelmet az Mm. tv. 15/A. szakaszának előírásaira.
A jogszabályi hely (1) bekezdése értelmében a komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.
Amennyiben ez a nap nem az adott hónap első napjára esik, e hónapra a foglalkoztató (vállalkozó) már akkor is jogosult a kedvezményt igénybe venni.
A megváltozott munkaképességű személy a jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt.

Az Mm. tv. 15/A.  § (2) bekezdése értelmében a komplex minősítés időbeli hatálya
a) végleges egészségi állapotú, valamint az 5. § (2) bekezdése, a 19. § (1a) és (1b) bekezdése vagy a 38/C. § alapján a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig,
b) amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében meg kell határozni, a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig, vagy
c) amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében nem kell meghatározni, és az ügyfél részére
- rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,
- rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig
tart.

Ettől eltérően a komplex minősítés időbeli hatálya az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart, ha az érintett újabb komplex minősítésére a fent említett időtartamokon belül kerül sor.

Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.

A megváltozott munkaképességű személyekhez kapcsolódó kedvezmény abban is eltér a Szocho tv. további kedvezményeitől, hogy alapja nem a bruttó munkabér, hanem az adóalap.
A többi foglalkoztatáshoz kapcsolódó (tehát a 10-16. szakasz alá tartozó) kedvezmény esetében a kedvezmény alapja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bruttó munkabér, amely azt jelenti, hogy az említett jogszabály 3. § (7) bekezdés 3. alpontjában taglalt személyi jellegű egyéb kifizetések tekintetében (például betegszabadság idejére járó díjazás) nem élhet a kifizető kedvezménnyel.

Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény

A kutatókra vonatkozó – a Szocho tv.15. §-a szerinti – szociális hozzájárulási adókedvezményre vonatkozó előírások 2024. január 1-jétől módosulnak. A kedvezmény maximális alapja egységesen a minimálbér kétszerese lesz.

A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye

És végül augusztus 1-jétől módosultak a szakképzésben résztvevő vállalkozásokat megillető 17/A. szakaszban taglalt szociális hozzájárulási adókedvezmények.

A módosítás lényege, hogy az adókedvezmény arányosítva vehető igénybe.

Az adókedvezmény megállapításához az arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértékét kell a tárgyhónap munkanapjainak számával (a törvényben meghatározott munkanapok kivételével) és az azokon a szakirányú oktatásnak a teljes napi munkaidőhöz (vagy fiatalkorú munkavállaló esetén napi 7 órához) viszonyított arányszámával megszorozni.
Tehát az adókedvezmény a 8 (illetve 7) órás munkanaphoz viszonyítva kerül megállapításra, így, ha a szakirányú oktatásra fordított idő munkanapon belül csupán bizonyos hányada a teljes napi munkaidőnek, illetve fiatal munkavállalók esetében a 7 órának, akkor a kedvezmény is ilyen arányban jár.  
Fentiek alapján a kedvezmény megállapításának képlete a következő: 1.200.000 /253 = (önköltség egy munkanapra vetített értéke) 4.743 x évfolyamszorzó x szakmaszorzó [a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 332/A. § alapján állapítható meg) /8 (vagy fiatalkorú esetén 7) x képzési óraszám.
Ezzel párhuzamosan hatályát veszítette a jogszabályi hely (2) bekezdése, tehát ugyanolyan elvek szerint kell megállapítani a kedvezményt, ha a képzésben részvevő személy más foglalkoztatónál is biztosítási jogviszonyban áll.

A jogszabály pontosítja a „sikerdíj” feltételeit is: eszerint az adókötelezettséget csökkenti, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett – az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább hat hónapos egybefüggő időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel a fentiekben részletezettek alapján jogszerűen igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeg.
 
A képzéshez kapcsolódó adókedvezménnyel azok a vállalkozások is élhetnek, amelyek egyébként mentesek a szociális hozzájárulási adó fizetése alól.  (Például KIVA hatálya tartozó cégek, kisadózó vállalkozók.)

Széles Imre (2023-09-26)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben