Ez a tartalom 372 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Kell-e a tagi kölcsön után a kft.-knek kamatot fizetnie? Hogyan kell elszámolni a tagi kölcsön után képződött és megfizetett kamatot?
A tagi hitel esetében a hitelszerződést illetően rendelkezni kell a kamatfizetésről is.
Ez annyit jelent, hogy a kamatot a felek állapítják meg, tehát lehet a tagi hitel kamatmentes is. Elfogadott kamatmérték a mindenkori jegybanki alapkamat + 5%. Ettől eltérő esetben, amennyiben a kamat mértéke alacsonyabb lenne vagy nem is létezne, akkor a vállalkozásnál adóalapot növelő tétel lesz a jegybanki alapkamat + 5%-hoz igazodó különbözet. Elöljáróban viszont rögzíteni kell, hogy a magánszemélynek a hitelszerződésből befolyt és kamatként nevesített jövedelme valójában nem kamat, mivel kamatot csak pénzintézet fizethet a pénzbetét után.
Kamatnak minősül az adós által (pénzintézet) a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is).
Amennyiben a felek (magánszemély és vállalkozás) a tagi kölcsön szerződésben kamatok megfizetésében állapodnak meg, akkor a kamatszámítás szerint képződött jövedelem, hivatkozással a Szja törvény 65. § (1) bekezdésére nem minősül kamatjövedelemnek. Ez a jogszabályhely tételesen felsorolja, hogy mely jövedelmek tartoznak a kamatjövedelmekhez, viszont a tagi kölcsönre vonatkozó kamat nem szerepel a felsoroltak között.
Az előzőekben leírtak alapján a tagi kölcsön után képződött és megfizetett kamatot nem kamatjövdelemként kell elszámolni a magánszemélynél, hanem egyéb bevételként, amely után a magánszemély összevont jövedelemként adózik.
A kamat után ami valójában egyéb bevétel a kifizetőnek levonási (Szja 15%) kötelezettsége keletkezik, amelyről a magánszemélynek igazolást is kell kiállítani. A magánszemély pedig az éves bevallásában szerepelteti az összeget a kifizetőtől kapott igazolás alapján.
Mivel a nevezett kamatjövedelem gyakorlatilag egyéb jövedelemként adóköteles, ezért a megállapított kamat (egyéb bevétel) összege után a kifizetőnek 13% Szocho fizetési kötelezettsége is keletkezik a Szochó törvény 3. § (3) bekezdése alapján.
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.