Ez a tartalom 992 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A veszélyhelyzet egyik legjobban körüljárt munkajogi témája alighanem a távmunka és home office értelmezésének és alkalmazásának kérdésköre. A közelmúltban újabb jogszabály jelent meg a távmunka július 3-ától alkalmazandó legújabb szabályairól.
A köznyelvben (megtévesztő módon) csak home office-nak nevezett. távmunkavégzés veszélyhelyzeti szabályait a 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet határozta meg.
A védelmi intézkedések folyamatos feloldása új megvilágításba helyezte a közelmúlt népszerű foglalkoztatási formáját. Figyelemmel arra, hogy a köznevelési intézmények és a szakképző intézmények valamennyi évfolyama 2021. május 10. napjától rendes munkarendben működik, a Kormány már nem ajánlotta a „home office” alkalmazását a vállalkozások számára.
A veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletet egészíti ki a 393/2021. (VII. 2.) Korm. rendelet 2021. július 3-tól számos új szabállyal.
A kormányrendelet az Mt. szabályaitól eltérő szabályokat határoz meg a távmunkával kapcsolatban.
A rendelet alapján távmunkának nem csupán a számítástechnikai eszközzel végzett tevékenység minősül, hanem minden, a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzett munka.
A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.
Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a távmunkavégzés során a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, ellenőrzési jogát pedig távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja. Ha azonban a munkáltató az ellenőrzési jogot a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. A munkáltatónak a távmunkavégzés során is biztosítania kell, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalókkal kapcsolatot tartson, de a távmunka keretében foglalkoztatott munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmadában köteles munkát végezni.
A kormányrendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Mvt.) szabályaitól eltérő szabályokat állapít meg a távmunkavégzéssel kapcsolatban a veszélyhelyzet idejére a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében. Az Mvt. 86/A. § (1) bekezdése alapján a távmunkavégzés a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz biztonságos állapotáról, ennek fenntartásáról pedig a munkavállaló gondoskodik. A kormányrendelet ezt a szabályt azzal egészíti ki, hogy a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető állapotáról is köteles meggyőződni.
A kormányrendelet kiegészül az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel végzett távmunkára vonatkozó szabályokkal. Az ezekkel végzett otthoni munka esetén a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól (például a munkavégzés során használt asztalra, székre, vagy a megfelelő megvilágításra vonatkozó előírásokról). A munkavállaló a munkavégzés helyét ennek a figyelmeztetésnek a figyelembevételével választja meg. A kormányrendelet alapján a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról is ellenőrizheti, a felek azonban ettől megállapodásukban eltérhetnek.
A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről. Ebben az esetben tehát a munkavégzés helyét nem a munkavállaló választja meg.
A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható. Az Mvt. előírásával összhangban a rendelet kimondja, hogy a távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.
A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Ez a szabály a számítástechnikai eszközzel és a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetében egyaránt irányadó. A kormányrendelet alapján a munkáltató vagy megbízottja a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére beléphet. Az Mvt-vel összhangban azonban ehhez a munkavállaló beleegyezése szükséges.
A kormányrendelet előírja azt is, hogy a hatósági ellenőrzés a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal köteles tájékoztatni. A belépéshez szükséges hozzájárulást a munkáltató legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig köteles beszerezni a munkavállalótól. A kormányrendelet alapján a munkaviszonyban álló felek a rendeletben meghatározott munkavédelmi rendelkezésektől eltérhetnek.
A kormányrendelet alapján – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseitől eltérően – veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta a minimálbér 10%-ának megfelelő összeg, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben más költséget nem számol el. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része minősül költségként elszámolható tételnek.
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.