Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

Ez a tartalom 25 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

« Vissza

Munkahelyi megfigyelő szoftverek – az orwell-i jövő?

Akár home office-ban akár vállalati irodában dolgozunk, a munkáltató jogosult megfigyelni alkalmazottait, melyhez többféle technikai eszközt használhat, a szoftveres megfigyeléstől a kameráig. Eközben a munkavállalóról személyes adatok keletkezhetnek, melyeket a GDPR szerint kell kezelni. A megfigyelés egyes munkakörökben megkerülhetetlen, az ellenőrzés akár hatékony is lehet, eltúlzott alkalmazása ugyanakkor a produktivitás csökkenését eredményezheti.

A munkahelyi megfigyelés és teljesítményelemzés új szintjére lépett a Microsoft azzal, hogy 2020 novemberében egy Productivity Score nevű eszköz adott a csoportmunkát támogató és a járvány óta hazánkban is jól ismert Teams megoldása mellé. A rendszer minden eddiginél összetettebb és részletesebb módon elemezte a munkavállaló minden interakcióját, cselekvését és azokról értékeléseket, számításokat is készített. Az eszköz az alkalmazottakat egy maximum 800 pontos skálán értékelhette és természetesen rangsorolta is. A megoldás egyéni szintre lebontva értékeket társított olyan tevékenységekhez, mint a kommunikáció, csapatmunka és hálózati tevékenység, annak alapján, hogy az adott alkalmazott mennyi időt töltött e-mailek küldésével, üzenetek megválaszolásával vagy belső vállalati posztok írásával. 

A munkahelyi megfigyelő és értékelő rendszert ért kritikák

Az eszköz részletesen elemezte az emberek tevékenységét és pontozta, ha például az alkalmazott bekapcsolta kameráját vagy megosztotta a képernyőjét a megbeszélések alatt. Naplózta az alkalmazottak mobilitását is, figyelte mennyi időt használják a mobil vagy PC-s szoftvert, vagyis a vezetők láthatták, mennyi időt töltenek az asztali gép mellett és mennyit úton.

A gyártó azonnal a kritikák kereszttüzében találta magát, sokan azzal vádolták a fejlesztőt, hogy intézményesíti a munkahelyi megfigyelést, holott a hivatalos kommunikációban mindvégig azt hangsúlyozták, hogy az eszközt nem arra szánták. 

A fejlesztő kitartása egy hónapig volt elég, december elején bejelentette, hogy a teljesítmény értékelését ezentúl név nélkül, csupán csapatszinten összegezik.

Megnőtt a megfigyelő szoftverek iránti igény

A Microsoft jól látta a munkaadók igényeit, hiszen a járvány elején, 2020 áprilisában 87 százalékkal megnőtt az alkalmazottak nyomon követésére alkalmas megoldások iránti kereslet. A Top 10 VPN adatai szerint a kezdeti lelkesedés a júniusi-szeptemberi időszakra 51 százalékos bővülésben stabilizálódott. És nincs is igazán szükség a redmonti gyártó megoldására, hiszen aprólékosan kidolgozott és átgondolt megoldások érhetők el a piacon.

A munka megfigyelését végző szoftverek igazi kémeszközök.

A szoftverek képesek monitorozni a megfigyelt számítógépen használt alkalmazásokat, látják az alkalmazott képernyőjét, nyomon követhetnek minden egyes billentyűzeten beütött betűt, átvehetik távolról a gép irányítását, figyelik az indított hívásokat, a webkamera képét, az email vagy azonnali üzenetküldők forgalmát, regisztrálják az eszköz GPS koordinátáját.

A Top 10 VPN elemzése szerint a 26 legnépszerűbb produktivitást monitorozó megoldás 81 százaléka figyeli a leütött billentyűket, vagyis a vezetők még a személyes jelszavakat is megismerhetik, ha a gyanútlan alkalmazott a megfigyelt eszközön lépne be saját szolgáltatásba. Már ha egyáltalán beléphet, hiszen a megoldás figyelmeztetést küld, ha a kolléga egy olyan szolgáltatást próbál használni, melyet nem produktívnak minősítettek. A megoldások mesterséges intelligencia segítségével követik, hogy a kollégák attitűdje, kedélyállapota és hangulata hogyan változik az adott eszközön. Ennek megfelelően leállíthatnak adott párbeszédeket, reagálhatnak egy nem odaillő kulcsszóra.

Ellenőrzés és megfigyelés – de csak arányosan!

Míg a törvény lehetővé teszi a munkáltatói ellenőrzést, vannak korlátok. A munkáltató ellenőrzési rendszerének működése arányos kell, hogy legyen azzal a céllal, amit el szeretnének érni. Nincs egy általános érvényű munkavállalói ellenőrzési metodika, amely egy atomreaktor dolgozóinál és az óvodai dadus munkájának az ellenőrzésére egyaránt bevethető.
 
A videómegfigyelésen kívül a munkáltató elvileg minden technikai eszközt bevethet annak érdekében, hogy ellenőrizze munkavállalóit, természetesen az arányosság követelményeit betartva, az emberi méltóságot nem sértve. 

Persze minderről előzetesen és minden részletre kiterjedően tájékoztatnia kell a munkavállalót. A munkáltató belenézhet az emailekbe, figyelheti a számítógép-használatot (hogy például annak használata arányos az elvégzett munkával, milyen weboldalakat látogat stb.), illetve olyan részletes dolgokat is korlátozhat, hogy ki milyen eszközöket használhat irodán belül.

A munkára alkalmas állapot ellenőrzése is a munkaadó jogos érdeke, de ez nyilván olyan helyeken jöhet számításba, ahol mások testi épsége és biztonsága függ tőle. Egy öntödében, gyárban fokozottan fontos ennek az állapotnak az ellenőrzése, míg mondjuk az irodai munkánál nem jellemző, egy ittas vagy drogos munkavállaló legfeljebb a saját testi épségét veszélyezteti, a többiekét nem. A szabályok az is előírják, hogy a munkavállaló drogos állapotát csak olyan teszttel lehet ellenőrizni, amely a befolyásoltság pillanatnyi állapotára vonatkozik – egy szombati marihuánás cigaretta hatóanyaga hétfőn is kimutatható a szervezetben, de ezt a munkaadó már nem ellenőrizheti.

A megfigyelés paradoxon

Teljesen érthető, és jogilag is lehetőség van a munkavállaló megfigyelésére. Mindezt azonban átgondoltan tegyük, hiszen a megfigyelés könnyen ellenkező hatást érhet el. Egy kutatás szerint (How Do Controls Impact Employee Trust in the Employer? 2015), ha egy vállalat megfigyeli alkalmazottai minden mozdulatát, akkor ezzel bizalmatlanságot sugall, ami rossz érzéseket kelt a kollégákban. A rossz szájízzel dolgozó munkatársak kevésbé produktívak, hiszen nem azt nézik, hogyan tehetnek valami jót a vállalatnak, hanem hogyan feleljenek meg az elvárt viselkedésnek. Vagyis a megfigyelés paradox módon gyengítheti az etikus viselkedést.


(Cikkünket teljes terjedelmében a Humán Tanácsadó júliusi számában olvashatják)
 

Vass Enikő (2021-06-09)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben