Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle
Ez a tartalom 50 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

« Vissza

A négygyerekes adókedvezmény (NÉTAK) apró betűs szabályai

Még 2019-ben került bejelentésre az az új adójogi szabály, miszerint a négy vagy több gyermekes anyákat életük végéig adómentesség illetné meg. Azóta már tudjuk, hogy az élethosszig tartó mentesség csak adott esetben járhat, valamint, hogy a jogosultság megállapítása már jóval körülményesebb feladat.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 29/D. §-ban kapott helyet a 2020. január 1-től hatályos, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, röviden: a NÉTAK.

Kik jogosultak a „négygyerekes” adókedvezményre?

Az Szja tv. 29/D § (3) bekezdése értelmében jogosult az a nő, aki vér szerinti, vagy örökbefogadó szülőként legalább négy gyermekre tekintettel jelenleg és/vagy legalább 12 évig családi pótlékra jogosult volt. 
Gyakorlati szemszögből, ha rövid választ szeretnénk adni, akkor azt mondhatjuk, hogy a kedvezményt az a nő érvényesítheti, aki legalább négy gyermeket szült és nevel(t). Az élet azonban sajátos helyzeteket képes előállítani... 
Azt viszonylag könnyű megállapítani, hogy egy nő négy gyermeknek adott-e életet, illetőleg azt is, hogy jelenleg négyet nevel (családi pótlékra jogosult), azonban annak megítélése, hogy a nevelésükben is közreműködött-e legalább 12 évig, már nehezebb meghatározni. Az alábbiakban sorra vesszük azokat az élethelyzeteket, melyek figyelembe vehetők vagy éppen figyelmen kívül hagyandók a négy gyermekes anyák kedvezménye szempontjából.

Maga a jogalkotó is kitér rá, hogy nem csak az életet adó édesanya jogosult a NÉTAK-ra, hanem az örökbefogadó is. Nem is kérdés, hiszen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) értelmében az örökbefogadással – akár nyílt, akár zárt esetről beszélünk – a szülői státuszt megszerzi az örökbefogadó, azaz amikor hatályossá válik az örökbefogadási határozat, attól a naptól már a fogadó nőt tekintjük a gyermek anyjának. Ezt a helyzetet viszonylag könnyű megállapítani, hiszen az okirati jelleg a jogosultság alapját és dátumát is igazolja.
Azonban mindenképpen figyelemre méltó az a kérdéskör, amikor is egy mozaik családban lévő anyuka nevel négy vagy több gyermeket. 
A mozaik család úgy alakul ki, hogy mindkét fél hozza előző kapcsolatából a saját gyermekeit, esetenként közös gyermeket is vállalnak. Önmagában az a tény, hogy egy háztartást alkotnak ezek a személyek és ebben a kialakult családban összesen legalább négy gyermek van, illetőleg rájuk tekintettel családi pótlék folyósítás történik, még nem ad jogosultságot a nőnek az adókedvezményre – szándékosan nem anyának nevezzük ezen helyzetben a hölgyet, hiszen a polgári jog szerint a fenti esetben „csak” a saját gyermekei vonatkozásában tekinthetjük édesanyának.

NÉTAK a „család-típusok” szerint

Az élettársak – jelen esetben értem ez alatt a külön nemű párokat –, amennyiben legalább 1 éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, akkor jogosultak egymás gyermekei vonatkozásában a családi pótlékra, mely jogosultság azonban a NÉTAK esetében nem állja meg a helyét. Ugyanis az Szja. tv. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst. tv.) meghatározásánál szűkebb módon határozza meg a családi pótlékra jogosultak körét, amikor is úgy rendelkezik, hogy az a nő jogosult a NÉTAK-ra, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként jogosult a családi pótlékra. Vagyis, attól, hogy nem csupán összeköltöznek, hanem a nyilvántartásba is kérik a felvételüket a szülők, még az anya nem lesz anyai jogállású az élettársa gyermekei felett, azaz nem lesz jogosult a NÉTAK-ra; szükséges, hogy örökbe is fogadja a párja gyermekeit. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy ez esetben is csak az örökbefogadás hónapjától kezdve illeti meg az anyát a kedvezmény, azonban a családi pótlékra való jogosultság 12 éves időszakába beszámíthatók azok az évek is, amikor az anyuka még nem volt örökbefogadó szülő, csak az apuka családi pótlékra jogosult párja.

A bejegyzett élettársak – vagyis az azonos nemű párok – esetében tisztább a szabályozás, hiszen bár a hatályos Ptk. szerint az azonos nemű párokat a házastársakkal azonos vagyoni jogok illetnek meg – kivéve, ha csupán csak élettársi viszonyban állnak –, mégis a családjogaikat illetően úgy rendelkezik, hogy egymás gyermekeit nem fogadhatják örökbe és más gyermek örökbefogadásakor is egyedülállóként kell rájuk tekinteni. Ennek alapján elmondható, hogy csak akkor tekintjük NÉTAK-os édesanyának a hölgyet, ha a gyermekeket ő maga szülte vagy ő az örökbefogadó szülő.
Házastársak esetében már ismét komplexebb a meghatározás, hiszen a polgári jog értelmében pusztán az a tény, hogy házasságra lépnek a felek, még nem ad automatikusan szülői státuszt a társ gyermekei vonatkozásában (!) – bár kétségtelen tény, hogy szélesebb jogkörei lesznek mostohaszülőként, mint egy élettársnak. A Ptk. meghatározza, hogy a házastársak egymás gyermekeit örökbe fogadhatják, éppen ezért, a szülői pozíció betöltéséhez szükséges, hogy az édesanya a házastársa gyermekeit örökbe is fogadja. Bár a Cst. tv.  szerint családi pótlékra a házastárs gyermekei vonatkozásában is jogosult lesz a nő, de az Szja. törvény által meghatározott szűkebb kör miatt – hasonlóan az élettársakhoz – mégis kiesik a NÉTAK jogosultságból. Ennek értelmében szintén, csak akkor beszélhetünk adókedvezményről, ha az édesanya örökbe fogadja a házastársa gyermekeit és a jogosulti idő is ehhez igazodik.

A jogosultság időtartama

Ha már időszakról beszélünk, akkor elmondható, hogy a NÉTAK jogosultság időtartamára vonatkozóan két típust különböztet meg a jogalkotó a jelenlegi szabályozás szerint. Egyrészt beszélhetünk az „aktuális időre szóló” jogról, vagyis, aki az adott hónap(ok)ban nevelt legalább négy gyermeket, az arra a hónap(ok)ra jogosult az adómentességre. Másrészt megkülönböztetünk ún. „örökre szóló” jogosultságot, vagyis amennyiben a jelenlegi szabályozás marad és az anya mind a négy gyermekét legalább 12-12 évig nevelte, akkor élete végéig adómentességben részesül. 
Példával szemléltetve, amennyiben egy család a meglévő három gyermeke mellé örökbe fogad egy negyediket, aki tizenegy éves – azaz rá nem szerezhető meg a 12 év családi pótlékra jogosultság – akkor az anya csak addig minősül NÉTAK-os édesanyának, amíg mind a négy gyermekre családi pótlékra jogosult; azaz csak az aktuális időre jár neki a kedvezmény. Abban az esetben, ha az örökbefogadott gyermekre is meg tudta szerezni a 12 év családi pótlék jogosultságot – feltételezve, hogy a meglévő három gyermek vonatkozásában megszerezte a 12-12 év jogosultságot –, úgy élete végéig, azaz örökre NÉTAK-os anyának tekintjük és teljes adómentességet élvez a megadott jövedelem típusokat illetően.

Mindezeken felül mi a helyzet azzal az esettel, amikor egy anyának a nevelés fennállását sok év távlatából kellene igazolnia? A kérdés elsőre egyszerűnek tűnik és mondhatnánk a válasz is adott rá, miszerint a családi pótlékra való jogosultságot kell alátámasztani. 
Azonban itt rögtön felvetődik a dilemma, hogy a jelenleg hatályos Cst. törvényben foglalt alanyi jogként járó családi pótlék szabályai a 1999. január elseje előtti időszakra is értendőek e vagy sem? Annak ellenére, hogy az Szja. törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely értelmében a hatályos családi pótlék szabályai szerint kellene a jogosultságot igazolni ’99 előtti évek vonatkozásában, mégis a jogalkotói szándékot figyelembe véve az anyának azt kell igazolnia, hogy neveléséből nem kerültek ki a gyermekei. 

És hogyan is kerülhet ki a nevelésből egy gyermek? Legtipikusabb példa erre a bírói ítélet, mint a válás vagy a gyermek családból kiemelésének esete.
Ennek alapján, ha adott egy idősebb korosztályba tartozó nő, aki négy gyermeket nevelt és bár a gyermekekre tekintettel az akkori jogszabályok alapján nem volt jogosult családi pótlékra, de igazolni tudja, hogy neveléséből nem került ki akár egy gyermek is, úgy őt NÉTAK jogosult édesanyának kell tekinteni.
És ha már válás, akkor a ma oly elterjedt felváltva gondozott gyermekek esetéről is kell ejtenünk pár szót. Míg egy családi kedvezmény megállapításakor a felváltva gondozott gyermek csak 50%-ban számít összevont adóalapot csökkentő tényezőnek, addig a NÉTAK esetében teljes, azaz 100%-os „értékkel” rendelkezik; következésképp az édesanya teljes jövedelmét mentesítheti akár a személyi jövedelemadó alól. Ennek értelmében, ha az édesanya legalább 50 %-ban családi pótlék jogosult, akkor jövedelmei tekintetében teljes NÉTAK jogosultnak számíthat, nincs sem jövedelem felezés, sem arányosítás vagy más megkötés. Mindezt a polgári jogban szabályozott szülői jogállás igazolja, hiszen bár a gyermek csak bizonyos időszakban tartózkodik fizikálisan az anyánál, mégis a nevelési döntéseket a két szülő együttesen köteles meghozni, azaz továbbra is a nevelésében van a kicsi.

A gyermekek státusztát illetően sajnálatosan van még egy kategória, amelyről beszélnünk kell, mely nem más, mint az elhunyt gyermek esete. Erre vonatkozóan maga a jogszabály is kitér, miszerint amennyiben a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, úgy mind az aktuális időszakra, mind az élethosszig tartó időtartamra vonatkozóan megilleti a kedvezmény az anyát. Ennek oka a Ptk.-ban keresendő, mely szerint a jogalanyiság az élve születéstől kezdődik, amikortól is jogai/kötelezettségei keletkeznek az embernek és őrá is jog alapítható.
Következésképp, amennyiben a gyermek akár egy percet is élt – azazhogy anyakönyvezésre került –, úgy a családi pótlékra jogosultsága megnyílt az anyának, tehát a NÉTAK tekintetében is figyelembe vehető.

 (Cikkünket teljes terjedelmében az Adózási Módszertani Szemle márciusi számában olvashatják)

Adópraxis (2021-03-24)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben