Meghosszabbodott a részmunkaidő igényelhetősége a kisgyermekes szülők részére
A kisgyermekes munkavállalók 2015 óta kérhetik a munkáltatót, hogy teljes munkaidő helyett részmunkaidőben foglalkoztassák őket. A Munka Törvénykönyve 2020. január 1-jétől meghosszabbította azt az időtartamot, ameddig ezzel a joggal élhetnek a munkavállalók.
A Munka Törvénykönyve 2015. január 1. napjával egészült ki egy olyan rendelkezéssel, amely a kisgyermekes szülők részére lehetőséget biztosít arra, hogy részmunkaidőben dolgozzanak.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 61. § (3) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló ajánlatára köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Fontos kiemelni, hogy a teljes munkaidő csökkentése nem a munkavállaló és a munkáltató megegyezésén, hanem a munkavállaló döntésén alapul. Ha a munkavállaló így dönt, akkor a munkáltató köteles a teljes munkaidőt részmunkaidőre csökkenteni.
A módosítási kötelezettség az egy vagy két gyermeket nevelő munkavállalók esetében a 2019. december 31. napjáig hatályos rendelkezések szerint csak a gyermek három éves koráig, a három vagy több gyermeket nevelő munkavállalók esetében a gyermek öt éves koráig állt fenn. Az Mt. 2020. január 1-jétől történő módosítása a munkáltatói kötelezettséget a gyermek négy éves koráig, illetve három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hat éves koráig meghosszabbította. Az adott életkor betöltését követően a munkáltató már nem köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét.
Az Mt. 294. § (1) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezés szerint három vagy több gyermeket nevelő munkavállalónak az minősül, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
– családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy
– gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.
