Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

Ez a tartalom 1616 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

« Vissza

A társas vállalkozó járulékkötelezettsége a hallgatói jogviszony szünetelése alatt

Gyakran előfordul, hogy a társas vállalkozó egyidejűleg hallgatói jogviszonyban is áll. Ilyen esetben a társas vállalkozó többes jogviszonyban álló társas vállalkozónak minősül, és ennek megfelelően kell teljesíteni a járulékkötelezettséget. De mi változik, ha a hallgatói jogviszony szünetel?

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 31. § (4) bekezdés b) pontja szerint, amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg
–    a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, illetve
–    az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat,
akkor a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni.

A Tbj. 25/A. § b) pontja szerint nem fizet 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot az a társas vállalkozó, aki
–    a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, illetve
–    az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat.

A hallgatói jogviszony szüneteléséről a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 45. §-a rendelkezik. Eszerint, ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve, ha a hallgató a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.
A felsőoktatási intézmény a hallgató kérelmére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését
a)    két félévnél hosszabb, egybefüggő időtartamban is,
b)    az intézményi szabályzat erre vonatkozó megengedő rendelkezése hiányában az első félév teljesítése előtt is, vagy
c)    a már megkezdett képzési időszak végéig, az adott képzési időszakra vonatkozóan,
feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.
Szünetel továbbá a hallgatói jogviszony:
–    ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától;
–    az önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés időtartamára, amely időszakban a hallgató mentesül a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségek alól.

Fentiek figyelembevételével az állapítható meg, hogy amennyiben a társas vállalkozó a hallgatói jogviszonyát szünetelteti, akkor annak időtartama alatt – a tanulmányok tényleges folytatásának hiánya miatt – nem minősül többes jogviszonyban álló társas vállalkozónak, tehát a járulékfizetési kötelezettséget a főfoglalkozású társas vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. Eszerint a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével kell megfizetni. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.
Minimálbéren:
–    a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét – 2019-ben 149 ezer forint – kell érteni, és
–    a biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét – 2019-ben 195 ezer forint –, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Érdemes megemlíteni, hogy a Tbj. 16/A. § szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is. E rendelkezés azonban a járulékfizetési kötelezettség elbírálása során nem bír jelentőséggel.

dr. Németh Ildikó
jogász és adótanácsadó

 

 

 

 

Dr. Németh Ildikó (2019-10-17)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben