Hogyan számít bele a nyugdíjba a hat órás munkaviszony?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták [Tny. 37. § (1) bekezdés].

A Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint a törvény alapján biztosított
-    a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt),
-    közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban,
-    ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
-    nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
-    a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló
(a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.

Tehát nyugdíjjogi szempontból a fentiekben tárgyalt munkaviszonyban töltött idő a nyugdíj megállapításánál szolgálati időként kerül beszámításra, akkor is, ha a munkaidő csak részmunkaidős.
Viszont az is igaz, hogy van a Tny-nek egy 39. §-a is, amely az arányos szolgálati idő kiszámításáról rendelkezik. E szerint, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjai, illetve g) pontja és (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. § alkalmazása során – az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

Ami a hivatkozott jogszabályokat illeti:
-    A Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott jogviszony a munkaviszony.
-    A szabályt a Tny. 20. §-ának alkalmazása során kell alkalmazni. Ez a 20. § pedig a következőket tartalmazza:
(1) Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.
(2) Az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó, a 2. mellékletben meghatározott százaléka.

 

Az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok

 

	A	B
1.	Szolgálati idő (év)	Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka
2.	15	43,0
3.	16	45,0
4.	17	47,0
5.	18	49,0
6.	19	51,0
7.	20	53,0
8.	21	55,0
9.	22	57,0
10.	23	59,0
11.	24	61,0
12.	25	63,0
13.	26	64,0
14.	27	65,0
15.	28	66,0
16.	29	67,0
17.	30	68,0
18.	31	69,0
19.	32	70,0
20.	33	71,0
21.	34	72,0
22.	35	73,0
23.	36	74,0
24.	37	75,5
25.	38	77,0
26.	39	78,5
27.	40	80,0
28.	41	82,0
29.	42	84,0
30.	43	86,0
31.	44	88,0
32.	45	90,0
33.	46	92,0
34.	47	94,0
35.	48	96,0
36.	49	98,0
37.	50 vagy több	100,0

 

Tehát a nyugdíjra jogosultság szempontjából (megvan-e az öregségi teljes nyugdíjra jogosító legalább 20 évi szolgálati idő, a nő megszerezte a kedvezményes – még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt igénybe vehető – nyugdíjhoz szükséges 40 évi jogosultsági időt) nem alkalmazzuk az arányos szolgálati idő számítására vonatkozó szabályt, az csak az induló nyugdíjunk összegét befolyásolja.

Azért látjuk, lehet a részmunkaidőnek jelentősége, mert akkor arányosan csökkenthető a minimálbér, ami egyben felhígíthatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet, de az is tagadhatatlan, hogy részmunkaidőben is elérhető a minimálbér többszöröse is. Ekkor a részmunkaidőnek semmi hatása nincs.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben