Tegyük fel, hogy a nők 40 évi jogosultsági idejével nyugdíjazott személy 2014. évben főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként végig fizette a 25 000 forintos tételes adót (KATA). Ez kiváltja többek a között a hatályos TB és nyugdíjszabályok szerinti járulékokat (köztük a nyugdíjjárulékot is). Benyújthat-e a nyugdíjbiztosítási szervhez egy félszázalékos nyugdíjnövelésre irányuló kérelmet?
Benyújthatja, bár nem érdemes ezzel bajlódnia, a kérelmét ugyanis el fogják utasítani. Miért?
A félszázalékos nyugdíjemelés szabályairól
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (Tny.) valóban van egy olyan rendelkezése, miszerint a saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott személyek (munkavállalók), a nyugdíjas, vagyis a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni és társas vállalkozók a 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetése ellenében nyugdíjnövelésben részesíthetők. Annak 0,5 százalékával egészítik ki a már folyósított nyugdíjat, ami után a nyugdíjas 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett!
A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.
A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani.
Mikor nem leszünk főállású kisadózók?
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Kata) különbséget tesz a főállású kisadózó és a főállásúnak nem minősülő kisadózó között.
Az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének, nem minősül főállású kisadózónak:
legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.
A fentiek alkalmazásával a saját jogú teljes nyugdíjban részesülő személy (ilyen a nők 40 évi jogosultsági idejével nyugdíjba ment személy is) főállásúnak nem minősülő kisadózó lehet, ezért a törvény szerint 25 000 forintos tételes adót köteles havonta fizetni. [Kata 2. § 8. pont, 8. § (2) bekezdés.]
Miért nem jogosult a félszázalékos nyugdíjemelésre a nem főállású kisadózó?
A tételes adó megfizetése – ide értve a 25 000 forint összegűt is – a következő közterheket váltja ki:
– vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó,
– társasági adó, egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelemadó,
– szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás
– járulékok. [Kata 9. § (1) bekezdés.]
A törvény szerint a nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem). A Kata adóalany nem tartozik a Tbj. hatálya alá, a biztosítás hiányában nem lehet jogot szerezni a speciális 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre sem. [Kata 10. § (2) bekezdés.] Álláspontunk szerint azonban a törvényi állítással szemben az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennáll, nem kell külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, hiszen a tételes adó mindenféle járulékot kivált.
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.
