Tiszteletdíj elszámolása

A július 1-től érvényes rendelkezés szerint a csed adómentes lett. 

Esetünkben viszont tiszteletdíjról van szó, amelyre a következő szabályok vonatkoznak:

A tiszteletdíj lehetséges elszámolása

A tiszteletdíj kifizetése esetén nagyon körültekintően kell eljárni, a kifizetéseket alaposan át kell gondolni. 

Egy magasabb összegű tiszteletdíj rendszeres (havonta) kifizetése biztosítási jogviszonyt is eredményezhet, annak járulékfizetési kötelezettségével. 

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy a tiszteletdíj kifizetése esetében léteznek-e olyan esetek, amikor a kifizetésnek nem lenne a vonzata a járulékok kötelező megfizetése. Mindezt pedig úgy, hogy a kifizetés lényegében nem alkalomszerű, hanem egy egész adóévre vonatkozó ellenszolgáltatást, javadalmazást jelent, mögöttes jogszabályi háttér betartásával.

Egy összegű éves szintű kifizetés járulékmentesen

Előfordulhat olyan eset is, amikor az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak az éves szintű munkájáért egyösszegű tiszteletdíjat fizetne a gazdasági társaság. Az egy hónapra jutó összeg nem haladná meg a minimálbér 30%-át, de ez nem jelentene megbízásos jogviszonyt. Ebben az esetben kérdéses, hogy létezik-e bejelentési kötelezettség a 1041-es nyomtatványon? További kérdés, hogy a magánszemélytől csak 15% szja-t kell levonni, illetve létezik-e a kifizetőt terhelő 13% szocho-fizetési kötelezettség?

A tiszteletdíj is nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, ezért biztosítási jogviszony létrejötte esetén a T1041-es nyomtatványt be kell adni az adóhatósághoz.

Ebből következően az egyösszegű kifizetéshez igazodó visszamenőleges havi elszámolás elvileg nem lenne lehetséges, mint járulékmentes kifizetés. Azonban itt választott tisztségviselőkről van szó, amely nem teljesen azonos a munkavállalók elszámolásával, ebből következően léteznek eltérések a nem önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása során. 
Ebben irányadó a Tbj. törvény (2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény) 6. § (2) bekezdése, amely többek között a következőket rögzíti:
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője…

A legfontosabb szabály viszont esetünkben a Tbj. 13. § (4) bekezdése, amely a következőket rögzíti:
(4) A 6. § (2) bekezdésében említett választott tisztségviselő, képviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, vagy az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.
Ha esetlegesen biztosítási jogviszony jönne létre, akkor természetesen ezt a 1041-es nyomtatványon be kell jelenteni a NAV-hoz. Mindent egybevetve, a hivatkozott törvényhelyek alapján lehetséges járulékmentes elszámolás az éves szintű kifizetéshez igazodóan. Tehát, amennyiben az egy hónapra jutó összeg nem haladja meg a minimálbér 30%-át, akkor a 1041-es nyomtatványt nem kell beadni, a magánszemélytől csak 15% szja-t kell levonni, a kifizetőt pedig 13% szocho-fizetési kötelezettség terheli.