Foglalkoztatási jogviszony – saját államban is
Az első jellemző esetben a munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá. Ebben az esetben a járulékfizetést és az adatszolgáltatást a munkavállaló biztosításának helye szerinti államban kell teljesíteni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint bevallás teljesítése szükséges – a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint.
Van-e Magyarországon kialakult gyakorlat arra, hogy az intézmények ilyen esetben hogyan járjanak el? Valóban minden tagállam társadalombiztosítási szervénél külön regisztráció, havi adatszolgáltatás és járulékfizetés szükséges?
Nincs statisztikai vagy egyéb rendelkezésre álló információ arról, hogy az intézmények hogyan járnak el a kérdésben leírt esetben.
Minden tagállam maga szabályozta le, hogy miként kell eljárni a kérdésben leírt esetben.
Azaz, ha egy adott tagállam lett kijelölve az A1-es nyomtatvány alapján a biztosítás helyének, így ezen tagállam szabályait kell alkalmazni a tb-közterhek megfizetésére más tagállamban keletkezett jövedelem kapcsán is, akkor ezen biztosítás helyeként kijelölt tagállam szabályait kell alkalmazni. Mindezek alapján nincs egységes szabály a tb-jogviszony bejelentésére, regisztrációra, tb-közterhefizetés módjára a kérdésben leírt esetben, ez tagállamokként eltérhet.
Van-e lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül?
Az ún. big four nemzetközi tanácsadó cégek, illetve egyes nemzetközi könyvelő irodák vállalnak ilyen jellegű tevékenységet, tekintettel arra, hogy több tagállamban vannak alkalmazottaik, akik a helyi adó-, és tb-szabályokat ismerik.
Az elévülési szabályok kapcsán milyen kockázatokkal kell számolni?
Ha a tb-közterhek befizetésére a magyar szabályokat kellene alkalmazni az A1-es nyomtatvány alapján, azonban a másik tagállamban keletkezett jövedelem alapján nem kerül sor a tb közterhek Magyarországon történő befizetésre, akkor a büntető tövénykönyv alapján az elévült követelésnél is fennáll a büntethetőség elévüléséig a következő szabály: A magyar szabályok alapján költségvetési csalást követ el, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Uniós foglalkoztatott távmunkában
Előfordul, hogy a munkavállaló – aki EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán). Ebben az esetben Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat.
Ilyenkor is kötelező vizsgálni, hogy az adott tagállamban biztosított-e? Ha nincs biztosítása az adott államban, az intézménynek van-e bejelentési kötelezettsége az adott állam társadalombiztosítási hatósága felé?
Az Európai Unión belül a biztosítási jogviszony abban az államban áll fenn, ahol a munkavégzés zajlik. Ha például a magyar munkáltató munkavállalója távmunkában Németországból végzi a tevékenységét, akkor Németországban lesz biztosított és a német szabályok szerint kell a tb közterheket bevallani és megfizetni. Ebből adódik az a helyzet, hogy példában szereplő munkavállaló nem rendelkezik magyar taj számmal.
Mindezek alapján a másik – biztosítás helye szerinti tagállamban – az intézmény, vagy a munkavállaló, vagy az intézmény, illetve munkavállaló által bevont külső cég vállalhatja a másik tagállamban létrejött biztosítási jogviszony bejelentésének, valamint az ehhez kapcsolódó bevallások, befizetések ügyintézését.
Tekintettel arra, hogy egy adott munkáltató nem tudhatja biztosan, hogy a munkavállaló más tagállamban is biztosított-e, így mindenképpen javasoljuk az A1-es nyomtatványra történő rákérdezést.
Vonatkozó joganyagok:
- az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete, valamint
- a 987/2009/EK végrehajtási rendelet
