Amikor egy munkavállaló ellen végrehajtási eljárás indul, a munkáltatónak pontosan, a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell meghatároznia a levonás alapját, teljesítenie a kifizetéseket, valamint dokumentálnia az intézkedéseket. A 2025. július 1-jétől hatályba lépett mentességi szabálymódosítás – amely szerint a családi adókedvezmény összege nem vonható le – előírja, hogy a munkáltató a letiltás alapját a kedvezménnyel csökkentett nettó bér figyelembevételével határozza meg, és ennek megfelelően módosítsa mind a számítási, mind a nyilvántartási folyamatait.
Az új mentességi szabály részletei
A 2025. július 1-jén hatályba lépett módosítás – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 74. § l) pontja – kimondja, hogy a családi adókedvezmény nettó összege mentesül a munkabérből történő letiltás alól. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a letiltás alapjának meghatározásakor a nettó bér azon részét figyelmen kívül kell hagyni, amely a családi adókedvezmény érvényesítésével keletkezik. Ezt a mentességet csak azokra az eljárásokra kell alkalmazni, amelyek 2025. július 1-jén vagy azt követően indultak, míg a korábban indult ügyek esetén a családi kedvezmény összege még beleszámíthat a letiltás alapjába.
A letiltással összefüggő további változás, hogy a nettó jövedelem levonás alól mentes része 60?000?forintról a minimálbér nettó összegének 60?százalékára emelkedik. Ez 2025-ben 116?029?forint. Ezt az összeget az adósnak mindenképpen kézhez kell kapnia.
Miért nem értesít a NAV? Hogyan készüljön fel a munkáltató?
A NAV a jogszabályváltozásokról, így a 2025. július 1-jétől hatályos új mentességi szabályról sem küld külön értesítést a munkáltatóknak. A kifizetőknek saját maguknak kell nyomon követniük a vonatkozó törvények módosításait, és ezeknek megfelelően alakítaniuk a bérszámfejtési és levonási folyamataikat. A jogkövető eljárás érdekében célszerű belső tájékoztatási protokollt kialakítani, jogi vagy bérszámfejtési tanácsadóval egyeztetni, valamint a változásokat beépíteni a bérszámfejtési és nyilvántartási rendszerbe.
Folyamatban lévő letiltások módosítása az új szabályok szerint
A 2025. július 1-jén vagy azt követően indult végrehajtási eljárásoknál a családi adókedvezmény összege mentes a letiltás alól. A korábban indult eljárások esetében ez a mentesség nem alkalmazható, azonban a minimálbér nettó összegének 60%-ára vonatkozó új védett összeg már ezeknél az eseteknél is érvényes. Ezért a munkáltatónak minden folyamatban lévő letiltást felül kell vizsgálnia, és ha az új mentesített sáv alkalmazása miatt csökken a levonható összeg, a módosítást haladéktalanul végre kell hajtani, valamint szükség esetén tájékoztatni kell a végrehajtót.
A munkabér letiltás új rendje 2025 július 1-től
2025. október 6-i szakmai napunkon Dr. Dombi Gergely, a NAV Fizetésképtelenségi és Végrehajtási Főosztályvezetője bemutatja a munkabér letiltásokkal összefüggő munkáltatói feladatokat, a 2025. július 1-jétől hatályos szabályok gyakorlati alkalmazását, valamint azokat a pontokat, ahol a NAV tapasztalatai szerint a leggyakrabban fordulnak elő hibák, például:
- Milyen gyakorlati lépések szükségesek a munkáltatói oldalon egy végrehajtási eljárás során?
- Hogyan kell módosítani a már folyamatban lévő jövedelemletiltásokat a 2025. július 1. utáni szabályok szerint?
- Milyen munkáltatói mulasztások járhatnak bírságkockázattal, és hogyan biztosítható az ellenőrzésálló megfelelés?
- Milyen változás lépett életbe 2025. július 1-jétől a munkabérből történő letiltások mentességi szabályai terén?
- Melyek a NAV által leggyakrabban észlelt hibák a munkabér letiltások során, és hogyan kerülhetők el?
- Milyen adminisztratív és dokumentációs kötelezettsége van a munkáltatónak egy letiltással kapcsolatban?
- A NAV miért nem küld értesítést a szabályváltozásról, és hogyan kell ennek ellenére jogszerűen eljárnia a munkáltatónak?
- Mit jelent pontosan, hogy a családi adókedvezmény összege mentes a letiltás alól, és hogyan kell ezt figyelembe venni a nettó jövedelem számításakor?
Tipikus hibák és megelőzésük
A NAV tapasztalatai szerint a munkabér letiltások során gyakran előfordul, hogy a munkáltató hibásan határozza meg a levonás alapját, például nem veszi figyelembe a mentességi szabályokat, vagy tévesen számolja ki a védett összeget. Gyakori mulasztás az is, hogy a folyamatban lévő ügyeket a jogszabály változásakor nem vizsgálják felül, illetve a végrehajtót nem tájékoztatják időben a módosításokról. Bírságkockázatot hordoz, ha a levont összeg késve vagy hiányosan kerül átutalásra, ha pontatlan az adminisztráció.
