Gyakori, hogy a munkáltató úgy oldja meg a munkahelyi étkeztetést, hogy a munkavállaló munkahelyén elérhető meleg konyha (hotel, étterem) keretében, napi egy adag ételt ingyenesen biztosít minden munkavállalója számára. A felmerülő kérdéseket elemeztük.
A munkahelyen elérhető és biztosított térítésmentes étkeztetés körében rendszerint az alábbi kérdések merülnek fel:
Hogyan számolja el a munkáltató az ételt? Az étel önköltségét milyen jogcímen tudja a munkáltató elszámolni? Mi lesz az alapja az adónak? Bekerülési érték vagy a piaci érték? Áfával növelt?
Milyen nyilvántartást köteles vezetni erről a társaság?
A munkáltató által ingyenesen biztosított étkezés – különösen, ha nem minősül béren kívüli juttatásnak (pl. nem Erzsébet-utalvány, nem SZÉP-kártya stb.) –, munkaviszonyból származó nettóban adott egyéb jövedelemnek minősül. Az Szja tv. szerint a természetbeni adott munkabér főszabály szerint a szokásos piaci érték.
A munkáltató az étel előállításának önköltségét (nyersanyag, rezsi, munkaerő stb.) személyi jellegű egyéb kifizetésként számolhatja el.
Társasági adó szempontból ez elismert költség, mivel az étel a munkaviszony részeként kerül juttatásra.
Adóalap: szokásos piaci érték (bruttó)
Az adókötelezettség alapja viszont nem az önköltség, hanem az étel áfás piaci értéke.
Áfa
A juttatás áfás ügyletnek minősül: a munkáltatónak áfa fizetési kötelezettsége nincs, de levonási joga sincs, mivel az étel juttatása nem kapcsolódik áfaalanyként végzett gazdasági tevékenységhez.
A társaság köteles egyedi nyilvántartást vezetni az étkezést igénybe vevőkről, úgymint:
Ez a bérszámfejtés alapja, és NAV ellenőrzés esetén kérhető.