Milyen módon kivitelezhető, hogy nyugdíj előtti segélyben részesüljön két, tartós betegállományba kerülő, nyugdíj előtt álló cégtulajdonos?
Az 1996 óta működő vállalkozásuknak két ügyvezetője (50-50% tulajdonrésszel), – akik munkaviszonyban látták el feladatukat – gazdasági tevékenységüket befejezték. Tartós betegállományba kerültek, leszázalékolásukra nincs lehetőség (mivel térd-, illetve csípőműtétre várva ez nem indokolt). Az ügyvezetők 2025 decemberében, illetve 2026 januárjában töltik a 60. életévüket.
A céget egyelőre nem szeretnék megszüntetni. Kérdés tehát, hogy ha a tulajdonrészük megmarad a cégben, és sem munkaviszonyuk, sem megbízási jogviszonyuk nem lesz akkor jogosultak lesznek a 3 hónap munkanélküli segélyre, majd ezt követően 65 éves életkoruk betöltéséig a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre (NYES)?
A gazdasági társaság tagja – ha csak tag, azaz nem működik közre semmilyen jogviszonyban a társaság tevékenységében – nem hoz létre biztosítási jogviszonyt. A tagság fennállása nem zárja ki, hogy a kérdésben szereplő személy(ek) álláskeresőnek minősüljenek.
Az az álláskereső igényelheti a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, aki
1. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani; továbbá
2. a kérelem benyújtásának időpontjában
3. a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és
4. rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (azaz a résznyugdíjhoz
minimum 15 év, a teljes nyugdíjhoz minimum 20 év szolgálati idő szükséges), és
5. korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély iránti kérelmet a lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal foglalkoztatási osztályánál kell benyújtani, illetve az ellátás ügyfélkapun keresztül is igényelhető.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani, amely 2025. évben havi 290.800. forint 40%-a, azaz havi 116.320. forint. A nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy az ellátás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
Ha az alábbiakban részletezett álláskeresési járadék alapja a fenti összegnél alacsonyabb volt, a nyugdíj előtti álláskeresési segély összegét ezen alacsonyabb járadékalap alapulvételével kell megállapítani.
Álláskeresési járadék alapja a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, társadalombiztosítási járulék alapját képező havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme.
Megjegyzés: Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja, illetve e-ügyintézés esetén az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.