2026. január 1-jétől a Szocho törvény kiveszi a szociális hozzájárulási adó alóli mentesség köréből azokat a saját jogú nyugdíjas személyeket, akik a gyermekek számától függő személyi jövedelemadó kedvezményt érvényesíthetnek és jövedelmük meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét. A jogszabály-változás részleteit értelmezzük.
A Szocho törvény jelzett változtatása nyomán két esetet különít el.
Az egyik eset, amikor a saját jogú nyugdíjas személynek jövedelmet juttató kifizetőnek szocho fizetési kötelezettsége keletkezik, ha az adóévben a természetes személynek juttatott jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem).
A másik eset, amikor szociális hozzájárulási adókötelezettsége keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő saját jogú nyugdíjas személynek (például egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek), ha az általa érvényesített anyák kedvezménye (négy vagy többgyermekes, háromgyermekes vagy kétgyermekes anyák kedvezménye) alapját képező tárgyévi jövedelmei együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, feltéve, hogy ezen jövedelmei nem kifizetőtől származnak vagy kifizetőtől származnak ugyan, de a jövedelemből a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania.
A családi kedvezményekhez kapcsolódó Munkáltatói feladatok és kötelezettségek gyermekes munkavállalókkal kapcsolatban című 76 oldalas különszámunkban 25 gyakorlati kérdésre kap szakmai magyarázatot. Kiadványunkat, már több mint 1000 érdeklődő olvasta.
Mindezek alapján tekintsük át, hogy miként is szól majd erről a fizetési kötelezettségről a Szocho törvény!
1. 2026. január 1-jén lép hatályba az a szabály, amely úgy rendelkezik, hogy szociális hozzájárulási adókötelezettség keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély részére a tárgyévben ugyanazon kifizető által juttatott az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget lenne köteles levonni.
A szociális hozzájárulási adókötelezettség a kifizetőt terheli, aki a szociális hozzájárulási adót a tárgyévet követő év január havi kötelezettségként vallja be és fizeti meg. Egyazon kifizetőnek kell tekinteni a kifizetővel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő más kifizetőt is. Egyazon kifizetők esetén az adókötelezettséget a választásuk szerinti kifizető teljesíti. A kötelezettség teljesítéséért az egyazon kifizetőnek minősülő kifizetők egyetemlegesen felelnek.
2. Szociális hozzájárulási adókötelezettség keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély által megszerzett az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmek nem kifizetőtől származnak vagy a jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget nem lenne köteles levonni.
Az adókötelezettség az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemélyt terheli. Az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az említett magánszemély nem köteles az anyák kedvezménye alapját képező jövedelmeit megállapítani és bevallani, ha az azok alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek együttes összege az éves átlagkereset négyszeresét nem haladja meg.
Értelmezés a fenti szabály kapcsán: