Érintett vállalkozás magánszemély tulajdonosai részére 15-15 millió Ft osztalékot kíván kifizetni. Hogyan alakul a szocho levonás? Ebben az esetben az osztalék után nem kell szochot levonni a magánszemélytől, mert a kifizetés meghaladja a tárgyévi minimálbér huszonnégyszeresét, vagy csak a huszonnégyszeres összeg feletti részre nem kell a magánszemélynek szochót fizetnie?
Az adófizetési kötelezettséget a kifizetőnek kell megállapítania, ugyanakkor a tényleges adókötelezettség a magánszemélyt terheli.
Az osztalék adója tehát a magánszemélyt érinti attól függetlenül, hogy a levonási bevallási és befizetési kötelezettség a kifizető céget terheli. A 2018. évi LII. törvény 3. § (5) bekezdése visszahivatkozik az 1. § (5) bekezdés c) pontjára, melynek lényege, hogy az adófizetési kötelezettség a magánszemély tekintetében fennáll, tehát a magánszemélytől Szocho adót kell levonni az osztalék kifizetésekor.
Az osztalék elszámolása a következőképpen történik: Szja 15% az osztalék összegéhez igazodóan, amelyet a magánszemélynek fizetnie kell, azaz a kifizetőnek le kell vonnia a számított összeget, amit be is kell vallania és be is kell fizetnie.
Az Szja-t illetően csökkentési lehetőség nincs.
Szocho fizetési kötelezettség is létezik (nyugdíjas esetében is) osztalék kifizetésére vonatkozóan.
Ugyanakkor érvényesül egy fizetési felső korlát is, amely a mindenkori minimálbér 24 szerese.
Ha ezt a magánszemély éves szinten eléri, akkor nincs szocho fizetési kötelezettség. Ha ezt a magánszemély csak részben éri el, tehát az éves szintű jövedelme nem érné el a minimálbér 24 szeresét, akkor csak a különbözet után keletkezik szocho fizetési kötelezettség.
Viszont ebbe a mentesített körbe (tehát a minimálbér 24 szeresébe) beletartozik minden olyan bevétel a magánszemély oldalán, amely után Szja-t kellett levonni. Ilyen lehet pl. a bérbeadás vagy az árfolyamnyereség is. Nem tartoznak bele a mentesített körbe azok az elkülönülten adózó jövedelmek, melyek után a magánszemély kötelezett az adó fizetésére. Megoldás lehet még az, hogy a magánszemély kiad egy írásos nyilatkozatot a kifizető felé, hogy az éves szintű jövedelme eléri/meghaladja a minimálbér 24 szeresét. A kifizetőnek nem kötelezettsége a mögöttes tartalom ellenőrzése. Amennyiben ilyen jellegű nyilatkozat átadásra kerül a kifizető részére, akkor nincs szocho levonási kötelezettsége a kifizetőnek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a magánszemély válik kötelezetté a szocho elszámolását illetően.