Mi jön a „TB-kiskönyv” után?

A TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXIV. törvény módosítja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvényt. 

A módosítás alapján 2026. január 1-től megszűnik a TB-kiskönyv, és helyette úgynevezett e-TB kiskönyv kerül bevezetésre. Az intézkedés célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, ugyanakkor az is szempont, hogy a TB-kiskönyv tartalma nem volt minden esetben teljes körű, sem az egyes jogviszonyok, sem pedig az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz) tekintetében. Így nem szerepelt például a kiskönyvben az egyéni vállalkozói vagy a társas vállalkozói jogviszony, továbbá a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónál – ahol a biztosítási jogviszonyban állók egészségbiztosítási pénzbeli ellátásait a kormányhivatal folyósítja – az ellátások nem kerültek bejegyzésre a kiskönyvbe.

A TB-kiskönyvben lévő adatok jelenleg két egymástól elkülönülő elektronikus nyilvántartásban szerepelnek. 

Míg a biztosítási jogviszonyokra vonatkozó adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) kezeli, addig a pénzben nyújtott egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos adatokat a Magyar Államkincstár az Egészségbiztosítási Pénzbeli Ellátások szakrendszerben tartja nyilván. A kifizetőhelyek ezekhez a nyilvántartásokhoz nem rendelkeznek közvetlen hozzáféréssel, szükség esetén egyedi adatigényléssel kell fordulniuk a fenti szervekhez. 

Az 1998. évi XXXIX. törvény új, 9/A. § (1) bekezdése alapján 2026. január 1-től az egészségbiztosítási szerv, vagyis a NEAK biztosítottanként elektronikus nyilvántartást vezet a biztosítási jogviszonyokról, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről. Ez a nyilvántartás az e-TB kiskönyv, amely egy olyan elektronikus felület, amely lehetővé teszi a fenti nyilvántartásokban tárolt adatok egy helyen történő lekérdezését. 
A NEAK által működtetett elektronikus lekérdező felületen a kifizetőhelyek elektronikus azonosítást követően lekérhetik a nyilvántartott társadalombiztosítási jogviszony- és pénzbeli ellátási adatokat, a magánszemélyek pedig a Betegéletút szolgáltatáson keresztül férhetnek hozzá a róluk nyilvántartott adatokhoz. Az online felületen a kifizetőhely kizárólag azon biztosítottak adatainak megismerésére jogosult, akik a lekérdezés időpontjában a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál a társadalombiztosítás ellátásaira jogosító jogviszonyban állnak.

Milyen lesz az e-TB kiskönyv?

Az e-TB kiskönyv – a biztosított személyazonosító adatai és TAJ száma mellett – tartalmazza az egyes jogviszonyai vonatkozásában a foglalkoztatójának nevét, jogviszonyainak időtartamát, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz tekintetében pedig az egyes ellátások jogcímét, folyósításának időtartamát, továbbá gyermekgondozási ellátások esetében az ellátásra jogosító gyermek személyes adatait is. A NEAK a nyilvántartásban szereplő adatokat a biztosított halálát követő 10 évig kezeli. Azegészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre vonatkozó adatokat a kincstár adja át a NEAK részére. Az adatszolgáltatás a 2023. december 31. napja után megállapított ellátások adatait érinti.

A 2025. évi XXXIV. törvény módosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szoctv.) is. A módosítást az indokolja, hogy eddig amennyiben a pénzbeli szociális ellátás folyósítása nem az ügyfél számlájára történt, az ügyfél halálát követően jogalap nélkül folyósított szociális ellátás megtérítése nehézségekbe ütközött, mivel problémát jelentett a bankszámla tulajdonos adatainak beszerzése, illetve a számlára jogalap nélkül utalt pénz visszautaltatása. A Szoctv. új, 17/B. §-a ezért kifejezetten előírja, hogy aki a jogosult halála esetén a kiutalt szociális ellátást jogalap nélkül felvette, köteles azt visszafizetni. A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára jogalap nélkül utalt ellátás összegét pedig a számla felett rendelkezésre jogosult személy köteles visszafizetni. Ha viszont nincs a számla felett rendelkezési jogosultsággal rendelkező személy – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – a pénzforgalmi szolgáltató utalja vissza a jogalap nélkül utalt ellátás összegét.

A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásába (PTR) korábban kizárólag a megállapított jogosultságokra vonatkozó adatokat kellett rögzíteni, viszont a nyilvántartás ma már tartalmazza az elutasított kérelmek adatait is. A Szoctv. ugyanakkor csak a rendszerbe rögzített adatoknak a jogosultság megszűnését követő 5 év elteltével történő törléséről rendelkezett. A módosítás ezért kiegészíti a törvényt az elutasított kérelemre vonatkozó adatoknak a kérelem elutasítását követő 5 év elteltével történő törlésének kötelezettségével is (Szoctv. 23. §).