2025-ben az szja-kedvezmények rendszere továbbra is jelentős mértékben befolyásolja a munkáltatók bérszámfejtési és adóadminisztrációs feladatait. A kedvezmények alkalmazása során a munkáltatónak pontosan ismernie kell a jogosultsági feltételeket és az érvényesítés sorrendjét, mivel ezek közvetlenül meghatározzák a számfejtendő adóelőleg összegét, és hibás alkalmazásuk esetén a felelősség a kifizetőt terheli. Gyakori problémát jelent a jogosultságok egyidejű fennállása, a sorrendiség helytelen alkalmazása, valamint a nyilatkozatok hiányos vagy hibás kitöltése.
A kedvezmények érvényesítési sorrendje
Az szja-előlegének megállapításakor a munkáltatónak a törvényben meghatározott sorrend szerint kell figyelembe vennie az adóalap- és adókedvezményeket. Elsőként a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK), ezt követően a 25 év alatti fiatalok, majd a 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesíthető. Ezután következik a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, végül a családi kedvezmény. Az egyes kedvezmények sorrendje nem felcserélhető, és a jogosultság fennállása esetén a magasabb adóalap-csökkentést jelentő kedvezmény kerül előtérbe.
1. NÉTAK
A NÉTAK teljes szja-mentességet biztosít az érintett magánszemélyek összevont adóalapba tartozó jövedelmei után. A jogosultság feltétele a nevelt vagy már nagykorú, de a kedvezmény szempontjából figyelembe vehető gyermekek száma, amit a munkavállalónak hitelt érdemlően igazolnia kell. A NÉTAK érvényesítése kizárja más adóalap-kedvezmények alkalmazását ugyanabban az időszakban, és csak meghatározott jövedelemtípusokra terjed ki.
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
A 25 év alatti fiatalok kedvezménye havi szinten a mindenkori minimálbér összegéig mentesíti az összevont adóalapba tartozó jövedelmet az szja-fizetési kötelezettség alól. A kedvezményt a fiatal születésnapját megelőző hónap utolsó napjáig lehet alkalmazni. Fontos, hogy ez a kedvezmény nem alkalmazható például táppénzre, végkielégítésre vagy önálló tevékenységből származó jövedelemre. A kedvezmény más kedvezményekkel (pl. első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) együtt is érvényesíthető.
3. 30 év alatti anyák kedvezménye
A 30 év alatti anyák kedvezménye a gyermek születésének hónapjától legfeljebb 24 hónapon keresztül alkalmazható a minimálbér összegéig. Jogosultságot az a nő szerezhet, aki 30. életévét a gyermek születése vagy örökbefogadása előtt még nem töltötte be. A kedvezmény más adóalap-kedvezményekkel együttesen is igénybe vehető.
4. Személyi kedvezmény
A személyi kedvezmény a súlyos fogyatékossággal élő magánszemélyeket illeti meg, és havi összegét a minimálbér egyharmada alapján kell meghatározni. A kedvezmény az összevont adóalap utáni adóból vonható le, és csak a jogosult személy érvényesítheti. A kedvezmény csak orvosi igazolás alapján vehető igénybe, és a jogosultság időarányosan érvényesíthető.
5. Első házasok kedvezménye
Az első házasok kedvezménye a házasságkötést követő hónaptól számított legfeljebb 24 hónapon keresztül vehető igénybe, amennyiben legalább az egyik házastárs első alkalommal köt házasságot. A kedvezmény havi 33 000 forinttal csökkenti az összevont adóalap utáni adót. A jogosultság ideje alatt más adókedvezmények is érvényesíthetők.
Külföldiek adókedvezményének korlátozása
2025-től szűkül a nem belföldi illetőségű magánszemélyek szja-kedvezményeinek köre. A módosítás értelmében azok a külföldi munkavállalók, akik nem minősülnek belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező személynek, a legtöbb kedvezményre nem lesznek jogosultak. A korlátozás célja a kedvezmények célzottabb alkalmazása, és annak biztosítása, hogy azok elsősorban a magyar adórendszerben ténylegesen részt vevő magánszemélyeket illessék meg.
Munkáltatói és kifizetői adómentességek 2025-ben
Adómentesen nyújtható például az állatkertbe, múzeumba vagy színházba szóló belépő, legfeljebb évi 50 000 forintig. A juttatás kizárólag kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosít, és a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója veheti igénybe. Szintén adómentes a lakhatási támogatás. A munkáltató adómentesen támogathatja a munkavállaló diákhitelének törlesztését, legfeljebb a fennálló tartozás erejéig. Az adómentesség utólagos megkérdőjelezése esetén az adókötelezettség és az esetleges bírság a kifizetőt terheli.
Adópraxis (2025-06-03)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
