A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 44. § (1) bekezdése szerint a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:
a) a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső vagy belső gyakorlóhelyen,
b) a képzési programhoz nem kapcsolódóan, a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége körében a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben.
Ez azt jelenti, hogy az Nftv. két típusú munkaszerződést különböztet meg:
- az a) pont szerinti esetben a hallgató a képzéshez kapcsolódóan gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében végez munkát a hallgatói munkaszerződés alapján. Ez esetben a foglalkoztató a gyakorlati képzés szervezője (a továbbiakban: képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés);
- a b) pont szerinti esetben a munkavégzés nem kapcsolódik a képzéshez. A foglalkoztató a felsőoktatási intézmény vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezet, ahol a hallgató a munkát végzi. Ilyen eset lehet például, amikor a felsőoktatási intézmény a hallgatót a tanulmányi hivatalban, vagy a kari könyvtárban foglalkoztatja (a továbbiakban: képzéshez nem kapcsolódó hallgatói munkaszerződés).
Ki kell emelni, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
A Kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg [Nftv. 44. § (2) bekezdés].
Ez lehetővé teszi tehát azt, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) leírt általános munkajogi szabályoknál a felsőoktatási szaktörvény, illetve annak végrehajtási rendelete a hallgatók számára kedvezőbb szabályokat állapíthasson meg.
Képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés
A képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés esetében a hallgatót a hallgatói munkaszerződésben részletezett módon díjazás illetheti meg, illetve a gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti [Nftv. 44. § (3) bekezdés].
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 4.12.1. b) pontja alapján adómentesnek minősül az Nftv. szerinti hallgató részére a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része.
Ennek értelmében, a képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel a hallgatót megillető díjazás havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbér összegéig mentes az adó alól.
Társadalombiztosítási járulék
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 17. § (2) bekezdése b) pontja alapján a biztosítás nem terjed ki az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.
A hallgató munkavégzésére az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy kormányrendeletben mód van a hallgató számára kedvezőbb feltételek megállapítására. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza a szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő hallgatói munkavégzés feltételeit, valamint a hallgatói munkaszerződés tartalmát. A szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató – a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés teljesítése érdekében – a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. Nem minősül szakmai gyakorlatnak, és így eltérő rendelkezések vonatkoznak arra az esetre, ha a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan kerül sor hallgatói munkaszerződés alapján munkavégzésre (például tanulmányi osztályon adminisztratív tevékenység, könyvtárban kisegítő munka elvégzése, kutatási projekt keretében kutatási tevékenység, tanszéki demonstrátori tevékenység ellátása). Ilyenkor a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg a hallgatót.
A Tbj. 17. § (2) bekezdés b) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra nem terjed ki a biztosítási kötelezettség. Abban az esetben viszont, amennyiben nem a képzés keretében, hanem a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben végez a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján munkát, és díjazásban részesül, úgy a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosítottnak minősül, és járulékfizetésre kötelezett.
Ez azt jelenti, hogy a képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés alapján nem jön létre biztosítási jogviszony, ebből következik, hogy járulékfizetési kötelezettség sem merül fel.
Szociális hozzájárulási adó
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerint nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében –a kifizetőnek az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel.
Ennek okán, a képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel a kifizetőt nem terheli szociális hozzájárulási adó függetlenül a díjazás összegétől, így a személyi jövedelemadómentes összeghatárt meghaladó díjazás után sem.
A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
A Szocho tv. 11. §-a alapján a munkaerőpiacra lépő személyt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.
A képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés napjai – biztosítási kötelezettség hiányában – nem számítanak bele a 92 napba.
A duális képzés szociális hozzájárulási adó kedvezménye
A Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján a szociális hozzájárulási adót csökkenti hallgatónként az Nftv. szerinti duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összege (a továbbiakban: szocho-kedvezmény).
A szocho-kedvezményt az érvényesítheti, aki a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó szocho-kedvezményt, továbbá a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles személy a szocho-kedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.
Havi adó- és járulékbevallás kitöltése
A fentiek alapján tehát a képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgató nem minősül biztosítottnak, jövedelme jellemzően adómentes, a hallgatót megillető juttatás után szociális hozzájárulási adó a kifizetőt nem terheli, így a szakmai gyakorlatát töltő hallgatóra vonatkozóan, ha kizárólag adómentes díjazásban részesül, a ’08 jelű havi adó- és járulékbevallásban járulék(alap), személyi jövedelemadó(alap), szociális hozzájárulási adó(alap) nem szerepel.
Ezzel kapcsolatban kérdésként merülhet fel, hogy a kizárólag adómentes jövedelemmel rendelkező hallgatókat – az adatszolgáltatás érdekében – szükséges-e a ’08 jelű bevallásban szerepeltetni?
A válasz az, hogy igen, tekintettel arra, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. § (2) bekezdés 5. és 15. pontja szerint a havi adó- és járulékbevallás tartalmazza az alkalmazás minőségének, jogcímének kódját, a természetes személy nyugdíjas státuszát, a foglalkozás FEOR számát, a heti munkaidő tartamát, mely adatok a hallgatói munkaszerződés esetében is meghatározhatók, akkor is, ha a hallgató csak adómentes jövedelemmel rendelkezik. Az említett adatok feltüntetése a Központi Statisztikai Hivatal havi létszám- és keresetstatisztikai adatközlésének előállítása érdekében szükséges.
A ’08 jelű bevallás 08M-08 lapján az alkalmazandó foglalkoztatás minősége kód: 900 („a régi Tbj., vagy az új Tbj. szerint biztosítottnak nem minősülő természetes személy”). Továbbá ebben az esetben a „Jelölje, ha olyan természetes személy adatait közli, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak” mezőt is ki kell tölteni.
(Cikkünket teljes terjedelmében az Adózási Módszertani Szemle júniusi számában olvashatják)
dr. Záhonyi Mariann Szilvia (2025-06-02)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
