Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

« Vissza

Új segítség betegápolás esetén: a gondozói szabadság

A beteg személy, különösen a beteg gyermek, tartós, személyes ápolása testileg, lelkileg nagy feladat. Mivel az állandó felügyelet, ápolás, gondozás legtöbbször a munkavégzés akadályát jelenti, a keresőtevékenységből származó jövedelemszerzés helyébe – szociális ellátásként – az ápolási díj igénybevétele léphet.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 40. §-a szerint az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó, nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az Szt. 41. § (1) bekezdése szerint ápolási díjra jogosult a nagykorú hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, tizennyolc év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
Ha az ápolást végző személy munkaviszonyban áll, részére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 131. §-a szerint a hozzátartozó személyes ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre – kérelmére – fizetés nélküli szabadság jár. Az ápolási díjból nyugdíjjárulék fizetése történik, így az ápolási díj időtartama szolgálati időt jelent a nyugdíjjogosultsághoz. A nők negyven év jogosultsági idő alapján járó, kedvezményes nyugellátásánál jogosultsági időnek számít a nő beteg gyermeke ápolására tekintettel kapott ápolási díjának időtartama.
Önellátásra képtelen, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekéről gondoskodó szülő, örökbefogadó szülő gyermekek otthongondozási díját igényelheti az Szt. 38. §-a szerint. Ez az ellátás is nyugdíjra jogosító szolgálati időt és a nők negyven év jogosultsági idő alapján járó, kedvezményes nyugellátásánál jogosultsági időt jelent.
A tartós ápolás azonban a kedvezmények ellenére is, általában az ápolást végző személy életútjára is kihatással van, mivel munkavégzését és – keresete nagyságrendje révén – későbbi öregségi nyugdíjának összegét is érintheti. Ezen a területen nagyon kedvező változás, hogy az Szt. 44/A. paragrafusával 2018. január 1-jétől bevezették a tartós ápolást végzők időskori támogatását. Az ellátás nem minősül nyugellátásnak.

Tartós ápolást végzők időskori támogatására az a szülő jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha

Nem jogosult tartós ápolást végzők időskori támogatására az ápolást végző személy, ha

A tartós ápolást végzők időskori támogatása havonta ötvenezer forint. Az ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától állapítható meg. Az igény, ha a jogosultsági feltételek már ekkor is fennálltak, visszamenőleg hat hónapra is érvényesíthető. A jogosultság kezdő hónapjára tekintettel is teljes összegben jár az ellátás. Az ellátás iránti igény a kérelmező lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjmegállapító szervéhez nyújtható be az erre a célra rendszeresített adatlapon vagy elektronikus úton. Az ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja azon a folyósítási törzsszámon, amelyen a jogosult öregségi nyugdíját is folyósítják. A folyósítás – azonosan a nyugdíjakkal – tárgyhónapra történik.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés l) pontja, illetve a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 71. § (1) bekezdés l) pontja alapján mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a munkavállaló, illetve a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a vele közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra.

A távollét díjazással nem jár, és ez a tény kihat a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságra is.

Molnárné Dr. Balogh Márta (2025-05-25)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben