Társas vállalkozók és ügyvezetők körében gyakori kérdés, hogyan alakul a járulékfizetés különböző jogviszonyok mellett. Különszámunk részletesen elemzi a munkaviszony, a megbízási és vállalkozói jogviszony, valamint az osztalék adózási szabályait. A tartalmat gyakorlati példák és könnyen értelmezhető táblázatok egészítik ki.
Jogkövető, mégis előnyös döntések – mit kínál a különszám?
A társas vállalkozások tulajdonosai és vezetői számára gyakran merülnek fel összetett kérdések a jövedelem kifizetésének jogi és közteherviselési vonatkozásaival kapcsolatban. Az Optimális jövedelem kifizetés jogszerűen című kiadványunk 2025-ös, aktualizált kiadása ezekre a gyakorlati problémákra ad közérthető, ugyanakkor szakmailag megalapozott válaszokat. Különszámunk célja, hogy segítse a társas vállalkozások tulajdonosait és ügyvezetőit a jövedelmek jogszerű és előnyös kifizetési módjának megválasztásában. Gyakorlati példák, számítások és táblázatok segítik a közteherfizetési szabályok értelmezését és az azoknak megfelelő megoldások kialakítását.
Milyen kérdésekre ad választ a különszám?
Gazdasági társaság vagy társas vállalkozás? - Aki nem megfelelően különíti el a gazdasági társaság szervezeti formáját és a társas vállalkozás biztosítási jogállását, könnyen hibásan állapíthatja meg a jogviszonyt és a fizetendő közterheket.
Személyes közreműködés társas vállalkozóként - A tulajdonos részvétele a vállalkozás munkájában többféle formában is történhet. A választott jogviszony határozza meg a járulékfizetési kötelezettségeket.
A társas vállalkozói jogviszony közterhei - Hogyan számolható a tb-járulék és a szocho főfoglalkozásúként vagy kiegészítő tevékenység esetén? Milyen szerepe van a garantált bérminimumnak?
Járulékkedvezmények és mentességek - Bizonyos esetekben részleges vagy teljes mentesség is érvényesíthető egyes közterhek alól, amelynek feltételeit a jogosult jogállása és a tevékenység jellege határoz meg.
KIVA szerinti adózás társas vállalkozói jogviszony mellett - A kisvállalati adózás esetén a társas vállalkozói jogviszonyból származó jövedelem személyi jellegű ráfordításnak minősül, így közvetlen hatással van az adóalapra és az adófizetési kötelezettségre.
Munkaviszony saját cégben - A munkaviszony keretében végzett ügyvezetés vagy közreműködés kizárólag akkor jogszerű, ha a munkáltatói irányítási jog gyakorlása, az ellenőrzés és az alá-fölérendeltségi viszony ténylegesen megvalósul.
Megbízási jogviszony, mint alternatíva- Ügyvezetés megbízás alapján történő ellátása esetén a biztosítási kötelezettség fennáll, ha a megbízási díj legalább a minimálbér havi összegének 30 százalékát eléri, és a tevékenység nem minősül kiegészítő tevékenységnek.
Osztalékfizetés szabályai - Osztalék kifizetésére csak pozitív mérleg szerinti eredmény és megfelelő saját tőke mellett van lehetőség, a kifizetést pedig 15% szja és 13% szocho terheli.
Ügyvezetők közteherfizetése különböző jogviszonyokban - Munkaviszony, megbízás vagy tagsági jogviszony – mindegyik esetben eltérő szabályok és kötelezettségek érvényesülnek, különösen külföldi állampolgárok esetén.
Gyakorlati kérdések és válaszok - A különszám végén összegyűjtött példák és esettanulmányok a leggyakoribb problémákon keresztül mutatják be az elmélet gyakorlati alkalmazását.
Táblázatok és számítási példák - Segítséget nyújtanak a döntéshozatalhoz, legyen szó minimálbér-alapú közterhekről, járulékalapokról vagy a kivás adózás sajátosságairól.
Kinek ajánljuk különszámunkat?
A kiadvány mindazoknak szól, akik tulajdonosként, ügyvezetőként vagy könyvelőként felelősek a társas vállalkozásban kifizetett jövedelmek jogszerű és költséghatékony kialakításáért. Segítséget nyújt a járulék- és adófizetési kötelezettségek helyes értelmezéséhez, valamint az osztalékfizetés szabályainak gyakorlati alkalmazásához. A különszám számítási példákkal és táblázatokkal támogatja az eligazodást olyan témákban, mint a minimálbérhez kötött közterhek, járulékalapok, illetve a kivás adózás speciális szabályai. A különszám innen tölthető le.
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.