Közszférában nyugdíjasként

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 83/C. § (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas 

• közalkalmazotti jogviszonyban, 
• egészségügyi szolgálati jogviszonyban, 
• költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban,
• rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, 
• honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, 
• kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, 
• politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, 
• köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, 
• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, 
• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy 
• a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban 

áll.

A Tny. törvény végrehajtását segítő 168/1997.(X.6) Korm. rendelet (Tny.R) 73/B. § (1) bekezdése értelmében a nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszony

• szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,
• köznevelési intézményben vagy
• szakképző intézményben

áll fenn.

A fent meghatározott feltételek fennállását a foglalkoztatója nyilatkozatával igazolja. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jogviszony fennállására és keletkezésének időpontjára vonatkozó adatokat, valamint azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a jogviszony az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál áll fenn. Az erre vonatkozó foglalkoztatói nyilatkozat a MÁK honlapjáról letölthető.
Az ellátás folyósításának a szüneteltetése alatt az érintett változatlanul nyugdíjasnak minősül, tehát közszolgálati jogviszonyában vagy esetlegesen létesített más jogviszonyaiban továbbra is kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő, amit a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 4. § 11. pontja is megerősít. 
Ebből következően a közszolgálati jogiszonyban álló személyre e jogviszonyában vagy esetlegesen létesített további jogviszonyaiban (például társas vállalkozóként vagy megbízási jogviszonyban állóként) nem terjed ki rá a biztosítás és nem terheli járulékfizetési kötelezettség.

A biztosítás hiánya azt is jelenti ugyanakkor, hogy az érintett keresőképtelensége esetén (feltéve, hogy munkaviszonyban áll) csak betegszabadságra lesz jogosult, de ezt követően nem illeti meg táppénz.

Üzemi baleset esetén nem jogosult baleseti ellátásra, sőt az emiatti keresőképtelensége alapján főszabály szerint még a betegszabadság sem jöhet szóba. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát viszont mindez nem befolyásolja, amit nyugdíjas státusza biztosít a számára.

A Tny.R. 73/B. szakaszában kivételként meghatározott jogviszonyban álló nyugdíjasok társadalombiztosítási jogállása ezzel megegyező, azzal a különbséggel, esetükben a nyugellátás szünetetetésére nem kerül sor.  

Korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság közszolgálati jogviszony mellett

A korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. (Keny.) törvény 11/A. szakasza értelmében  a Tny. 83/C szakaszának előírásait – a szakasz (3) bekezdésének a kivételével – megfelelően kell alkalmazni a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság mellett közszolgálati jogviszonyt létesítő dolgozókra is a ideértve a Tny.R. kivételekre vonatkozó rendelkezéseit is.
 
Tehát, aki közszolgálati jogviszony mellett korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül, a jogviszony tartama alatt ugyancsak szüneteltetésre kerül az ellátása.

Ugyanakkor ők biztosítottként járulékfizetésre kötelezettek, hiszen a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság nem minősül nyugellátásnak, ami alapján a társadalombiztosítás valamennyi ellátása (pl. táppénz, GYED, stb.) megilleti őket.

Fontos tudni, hogy a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyre kereseti korlát vonatkozik.

A Keny. 11. § (1) bekezdése értelmében, amennyiben a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (2025-ben 18 x 290.800=5.234.400 forintot), akkor az ezt követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell.

Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. Az éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor a kifizetett társadalombiztosítási járulékalapot képező keresetet, jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra vonatkozóan azt kifizették.
Így például, ha egy szolgálati járandóságban részesülő személy 2024. évi megbízási díja 2025 márciusában kerül kifizetésre, akkor azt a kereseti korlát számítása tekintetében 2024. évre kell figyelembe venni.

A korhatár ellátásra vonatkozó kereseti korlát számításánál nem kell számolni az ellátás szüneteltetése alatt szerzett járulékalapot képező jövedelemmel. 

(Cikkünk folytatását a Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle májusi számában olvashatják)

Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben