A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési stratégiája szerint a rendelkezésére álló adatvagyon minél teljesebb kiaknázásával, a kockázatelemzés és az adattudomány módszereinek célzott hasznosításával a kockázatok súlya és az adózók jogkövetési hajlandósága szerint adategyeztetési eljárást, támogató eljárást, jogkövetési vizsgálatot vagy adó-, vámellenőrzést folytat le.
Az adategyeztetési eljárás az adózók által teljesített bevallások és adatszolgáltatások, valamint a NAV rendelkezésére álló adatok közti ellentmondások feltárására és önkéntes rendezésére irányuló eljárás;
amelyet jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés akkor követ, ha az ellentmondásokat az ügyfél nem oldja fel.
A NAV – a rendelkezésére álló adatokat elemezve – 2025. évben is az adózók magatartásához igazodva választja meg az alkalmazott eljárást, ellenőrzési típust. Azon adózóknál, amelyek elmulasztják az adókötelezettségek szabályszerű és önkéntes teljesítését, és/vagy csalárd tevékenységekhez, fertőzött ágazatokba integrálódnak, azonnali, szigorú, határozott hatósági fellépést alkalmaz. Az együttműködő, jogkövető adózókat, amelyek szándéka alapvetően a szabályok betartására, az adókötelezettségek teljesítésére irányul, támogatja az egyedi, kisebb hibák elkövetésének kiküszöbölése érdekében. Mindezekre figyelemmel a tisztességes vállalkozások védelme érdekében célkitűzés a kockázatelemzésen alapuló célzott kiválasztásra épülő adóellenőrzések összes eljáráson belüli arányának növelése, ami a csalárd adózókkal szembeni még fokozottabb fellépést irányozza elő.
Az innovatív eljárás tehát biztosítja egyrészről, hogy a hivatal ellenőrzési kapacitásait a szándékosan mulasztókra koncentrálja, másrészt a csak véletlenül hibázó, egyébként jogkövető adózókat meg is kíméli az ellenőrzési eljárástól.
Az adategyeztetési eljárás általános szabályai
Az adategyeztetési eljárás nem ismeretlen fogalom a magyar jogrendszerben. 2013. január 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/B-D. §-aiban bevezetett adategyeztetési eljárás keretében történik a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok, korkedvezményes idő és keresetek, jövedelmek elismerése a nyugdíj megállapítása során.
Eleddig azonban az adóeljárás nem alkalmazta ezt a fajta jogintézményt. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 2025. január elsejétől hatályos változásai megteremtették ennek lehetőségét.
A kockázatelemzési eljárást követően a feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság
a) adategyeztetési eljárást kezdeményez,
b) támogató eljárást indít,
c) az adózót ellenőrzésre kiválasztja, vagy
d) bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát.
Ahogyan látható, a jogszabály egyfajta fokozatosságot érvényesít a kockázatok kezelése érdekében, lévén eltérő, de következetesen egyre szigorúbb jogkövetkezményekkel járó eljárások alkalmazását teszi lehetővé az adóhatóság részére. Az adóhatóság adatvagyonának bővülésével, illetve a tranzakcióalapú adózói adatátadások teljesítésével egyre több adateltérést tár fel a kockázatelemzés. Jelenleg a revizorok – jellemzően ellenőrzés során – tárják fel, hogy tévedés, elírás vagy szándékos adóeltitkolás áll az eltérő adatok mögött. Az adategyeztetési eljárás tehát egy új jogintézmény, amelynek keretei között az adózók az adóhatósági kockázatelemzés során feltárt eltéréseket gyorsan, könnyen és egyszerűen tisztázhatják.
Ha a NAV az adózó vagy adózók által rendelkezésére bocsátott adatok között eltérést állapít meg, vagy az adózó által szolgáltatott adatokban hiányosságot észlel, úgy felhívhatja az érintett adózót vagy adózókat a feltárt hiányosság, eltérés tisztázására.
Az adóhatóság felhívásában megjelölt adatok tisztázását az adózó köteles a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül elvégezni.
Az adóhatóság az adategyeztetés elvégzéséhez szükséges adatokról az elektronikus felületen, az ún. Ügyfélportálon keresztül tájékoztatja az adózót.
Mit kell tennie az adózónak az Ügyfélportálon?
Mit kell tennie ilyenkor az adózónak?
1. Vegye át a tárhelyére küldött felhívást (az eljárásban történő részvétel kötelező)
2. Lépjen be a NAV Ügyfélportálra
3. Opcionális: ha nem a saját nevében jár el, akkor válassza ki a megfelelő adózót (aki nevében eljár, tehát aki a felhívás címzettje, a csempe ugyanis az állandó meghatalmazottak számára is aktív)
4. Kattintson az „Adategyeztetés” nevű csempén a „Tovább az egyeztetéshez” feliratú gombra
5. A „Folyamatban lévő kampányok” lapfülön kattintson a Adategyeztetés című kampány mellett található „Kitöltés” gombra.
6. Válaszolja meg az összes kérdést!
Lehetőség van a kitöltés megszakítására, mentésre és későbbi időpontban történő folytatására is. Ilyenkor azonban fontos arra figyelemmel lenni, hogy csak az adatszolgáltatás véglegesítése után számít a kötelezettség teljesítettnek. A sikeres kitöltésről a tárhelyre is érkezik értesítés a kitöltő részére, sőt az adatszolgáltatás iratképe az Ügyfélportál Dokumentumtárában is elérhető lesz.
Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság mérlegelés nélkül, 300 ezer Ft mulasztási bírsággal sújtja.
Fontos, hogy bírságolás kizárólag az együttműködés hiánya esetén alkalmazható, az adategyeztetés eredménytelensége esetén nem. Ha az adózó beküldte a válaszait határidőben, akkor ebben az eljárásban nem szab ki terhére mulasztási bírságot a NAV.
Kiemelendő továbbá, hogy a jogszabályi megfogalmazás alapján („sújtja”) a szankció alkalmazása nem opcionális, hanem kötelező, mérlegelési jogköre annak kiszabása során nincs a NAV-nak.
A korábban már többször és súlyosan mulasztó, kockázatos besorolású cégek esetében a mulasztási bírság – magasabb – 390 ezer forint, míg a megbízható adózói minősítéssel rendelkező cégek esetén alacsonyabb, 150 ezer forint.
Ha az együttműködés, a javítás elmarad, revízió is indulhat. Ezért fontos, hogy minden érintett kihasználja az adategyeztetés kínálta előnyöket, és 15 napon belül az újfajta eljárásban tisztázza az adateltérést.
Az adóhatóság a mulasztás esetén bírságol, a kötelező hiánypótlásra felhívás szabályait azonban nem kell alkalmazni, azaz az adózóknak nincs további 15 napjuk az adatszolgáltatás teljesítésére.
A kampány befejezését követően a NAV kiértékeli a válaszokat, és ennek megfelelően dönt a további intézkedésekről. Ha az adózó válaszai nem állnak összhangban a tényleges magatartásával, akkor a NAV további eljárások során fogja tisztázni az eltérést (ez lehet újabb adategyeztetési eljárás, támogató eljárás, vagy adóellenőrzés is). Amennyiben az adateltérés tisztázásra vagy javításra került, úgy további eljárások valószínűsíthetően nem lesznek indokoltak.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Könyvelői Módszertani Szemle májusi számában olvashatják)
dr. Kecsmárik Viktor (2025-04-26)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
