Ausztriai kapcsolt vállalkozástól nulla értéken kapunk eszközöket. A kapott eszközöket belföldi nyereményjátékon belföldi nyertesek megkapják. Milyen adóalap után kell adózni a nyereményt átadó belföldi cégnek?
Az átadott eszközöknek létezik piaci ára, a térítésmentes átvételt követően, amely piaci érték bevételnek minősül, ezért ezzel a piaci értékkel meg kell növelni az adóalapot.
Amennyiben magánszemélyek lennének a nyertesek, akkor a következő az irányadó: Az Szja törvény 76. § (5) bekezdése rögzíti, hogy ha a vetélkedő, verseny nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett, akkor a nem pénzben kapott díj után az adókötelezettség – az Szja törvény 76. § (3) bekezdése szerint – a nyeremény juttatóját, vagyis a kifizetőt terheli.
A magánszemély által megszerzett nyeremény utáni adókötelezettség a kifizetőt terheli. Az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa, amelynek 15 százaléka az adó összege.
A kifizetőnek bevallási (08-as) és befizetési kötelezettsége léteik, mert különben nem stimmelne az adófolyószámla. A magánszemélyeknek nincs adófizetési kötelezettsége.
Ha egy cég lenne a nyeremény jogosultja, akkor a cégnél a nyeremény összege egyéb bevételként lesz adóköteles. Az egyéni vállalkozó pedig bevételként számolja el az esetleges nyereményét.
A nyereményt kibocsátó cég esetében az a kérdés adójogi szempontból, hogy a nyeremény besorolható-e a promoció közé.
A kérdésben foglaltak alapján nehezen dönthető el, hogy a juttatás megfelel-e az Szja törvény 1. sz. melléklet 8.14. pontja alatt meghatározott üzletpolitikai célú adómentes juttatásnak, vagy sem. Az üzleti forgalom növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta az Szja törvény 1. számú melléklete 8.14. pontjának b) alpontja alapján adómentes juttatásnak minősül, és mint ilyennek a piaci – áfát is magában foglaló – értékét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni.
A promóció lényege az eladásösztönzés. Így a promóciós cél a kérdésben foglaltak szerint létrejön vagy sem azt az adott esetben a vállalkozásnak kell bizonyítania, vagyis azt, hogy üzletpolitikai célú árumintáról van szó, ezért a vállalkozás az Szja törvény 1. számú melléklete 8.14. pont b) alpontja szerint jár el.
Amennyiben az Szja törvény szerint térítés nélkül átadott ajándék nem minősíthető üzletpolitikai célú árumintának, akkor az átadott ajándék az egyes meghatározott juttatások közé tartozónak minősül, és az Szja törvény 76. § feltételei mellett vagy csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelemnek, vagy ingyenes termék révén juttatott adóköteles bevételnek tekintendő. Ebben az esetben a térítés nélkül átadott termék piaci (áfát is tartalmazó) értékének 1,18 szorosa lesz az adóalap, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulást kell fizetni, illetve a gazdasági eseményt lekönyvelni. Az átadott termékekről számviteli bizonylatot kell készíteni, kellő részletezettséggel, mely tartalmazza az átvevők nevét (lehetőség szerint) és a darabszámot is.
Az egyes meghatározott juttatások után az adót a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.
A 2508. számú bevallást a juttatást követő hónap 12-ig kell benyújtani. Az egyes meghatározott juttatások után a kifizetőt terhelő adó összegét a 2508A-01-01 lap 2. sorában kell szerepeltetni, valamint a fizetési kötelezettséget is ezen időpontig kell teljesítenie a kifizetőnek.