Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

« Vissza

Külföldi illetőségű társas vállalkozó

Egy osztrák munkavállalónak Ausztriában van főállású jogviszonya, ott is biztosított. Magyarországon társas vállalkozó (munkaviszony mellett), de magyar Taj-számmal nem rendelkezik. Származhat-e ebből probléma a későbbiekben?

További felmerülő kérdés, hogy az esetleges osztalék kifizetésekor vagy ingatlan bérbeadásakor hogyan kell adóznia? 

Törvényi oldalról irányadó az Art. (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről szóló törvény) melynek 41.§ a következőképpen rendelkezik.
41. § [Külföldi illetőségű természetes személyek bejelentése]
(1) A jogi személy és egyéb szervezet az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt, a tevékenység megkezdése, illetve – ha a munkavégzés céljából Magyarországra történő utazása ezt megelőzi – a beutazása előtti napon külföldi illetőségű természetes személyt,
a) akinek – a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények alapján – az adóévben az Szja tv., illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy viszonosság értelmében várhatóan személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik,

A hivatkozott jogszabályhely értelmében tehát bejelentési kötelezettség létezik a kérdés szerinti osztrák illetőségű magánszemély esetében a 25T104-es nyomtatvány kitöltésével és az adóhatósághoz történő érkeztetéssel.  Az osztrák adóügyi illetőség igazolása esetén az adózónak be kell csatolnia az A1-es nyomtatványt, amelyet az osztrák adóhatóságtól vált ki. 

Mivel Magyarországon nem lesz biztosított és jövedelemmel sem rendelkezik, ezért nincs magyar taj szám kiváltási kötelezettsége sem.

Osztalék tekintetében irányadó az Szja törvény (Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény) 2. § (4)-(5) bekezdései, melynek értelmében esetünkben az osztrák illetőségű magánszemély adókötelezettsége a jövedelemszerzés helye, vagy a nemzetközi szerződés alapján állapítható meg. Mivel a jövedelemszerzés helye Magyarország lesz, ezért irányadó a 1976. évi 2. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény. Az egyezmény magasabb szintű jogszabály, mint az Szja törvény, ezért ezt az egyezményt kell alkalmazni.

Osztalék adózása

Az osztalékra vonatkozó adókötelezettséget az egyezmény 10. cikkelye szerint kell rendezni.
Mivel a magyar vállalkozás az osztrák adóügyi illetőséggel bíró magánszemélynek osztalékot fizet ki, ebből következően az osztalékjövedelmet főszabály szerint Ausztria, mint az illetőség szerinti országnak lesz jogosultsága az adóztatásra. A nevezett osztalékfizetés korlátozott mértékben Magyarországon is adóztatható lesz, de csak 10%-os mértékben, az Szja törvény 7. számú mellékletéhez igazodóan. A levont adóról bevallási és befizetési kötelezettsége is keletkezik a kifizetőnek, melyet a szokásos módon a következő hónap 12.-ig kell teljesítenie, a 08-as bevallás kitöltésével és érkeztetésével. A levont adót a vállalkozásnak a 08.-as bevallás 08A-01-01 lap 8. sorában kell szerepeltetnie, a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségek között.
Ezen felül a kifizetőnek igazolás kiállítási kötelezettsége is keletkezik a magánszemély felé. Adatszolgáltatást illetően a társaságnak K79 számú nyomtatványt kell kitöltenie és az adóhatósághoz érkeztetnie.

Ingatlan bérbeadása

Ingatlan bérbeadása esetén is az egyezmény lesz az elsődleges, melynek 6. cikkelye (Ingatlanvagyonból származó jövedelem) rendelkezik a bérbeadás bevételének adókötelezettségéról. Ennek (1) bekezdése szerint
„Az ingatlanvagyonból származó jövedelem abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben ez a vagyon fekszik.”, azaz Magyarországon, a magyar bérbeadási jogszabályok alapján kell az adókötelezettséget megállapítani.

Leipán Tibor (2025-04-01)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben