A Szja tv. 66. §-a alapján osztalékból származó jövedelem – többek között – a
- a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem, valamint a
- a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 114.§ (1) bekezdése alapján az osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felhasználásáról (az osztalék jóváhagyásáról) szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg.
Abban az esetben, ha törvényi korlátozások nem állnak fenn, és a taggyűlés osztalék kifizetéséről dönt, természetesen felmerülnek közteher-fizetési kötelezettségek is. A közterhek különböznek attól függően, hogy „normál” adózást, kisadózást, vagy kiva szerinti közteherfizetést alkalmaz a vállalkozás.
Az osztalékkal kapcsolatban nagyon fontos megemlíteni, hogy ez a jövedelem a kiegészítő tevékenységű tagok esetében is ugyanolyan jellegű és mértékű közteher-fizetési kötelezettség alá esik, mint a főfoglalkozású tagok esetében.
Osztalék „normál” adózás esetén
A magánszemély osztalékból származó jövedelme személyi jövedelemadó, valamint – az adófizetési felső határig – szociális hozzájárulási adó köteles. Főszabály szerint a magánszemélyt terhelő 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót [Szocho tv. 3. § (5) bekezdés] a 15 százalékos személyi jövedelemadóval együtt a kifizető állapítja meg, vonja le és vallja be a magánszemélynek kifizetésre kerülő jövedelméből.
A szocho fizetési felső határ tulajdonképpen a nyereség után fizetendő adó felső korlátja, amely jelenleg a minimálbér 24-szeres összege. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben a szocho alapot képező nyereség típusú jövedelmek után maximum 6.979.200 forint alapulvételével kell megfizetni a 13 százalékos adót. Ebbe a 6.979.200 forintos korlátba pedig az érintett valamennyi jövedelmét be kell számítani.
Osztalék és szochó
Abban az esetben például, ha egy társas vállalkozó főfoglalkozású munkaviszonnyal is rendelkezik, ahol a bruttó munkabére eléri vagy meghaladja a havi 581.600 forintot, a vállalkozásból származó osztalék után szociális hozzájárulási adót már nem kell fizetnie, azaz a kivett összeget kizárólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. (Ez természetesen abban az esetben igaz, ha az érintett munkaviszonya egész évben fennállt, és folyamatosan dolgozott is, azaz pl. nem volt táppénzen.)
A félreértések elkerülésére nyomatékosítjuk, hogy ez a korlát csak a nyereség típusú jövedelmekre, azaz a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme, Magyarországon adóztatható részére vonatkozik. Ha tehát a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme, vagy a társas vállalkozásból származó kivétje haladja meg ezt az összeget, akkor a szochót a tényleges jövedelem után kell megfizetni!!!
A Ptk. előírásai alapján a tulajdonos(ok) osztalékfizetésről csak és kizárólag a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat(nak). Két beszámoló elfogadása között a tulajdonosok osztalékelőleg kifizetéséről dönthetnek.
Az osztalékelőleget – az osztalékkal ellentétben – nem terheli szociális hozzájárulási adó.
A kifizetésre kerülő osztalékelőlegből csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell a kifizetőnek levonnia. A szociális hozzájárulási adó az osztalékelőleg osztalékká válásakor, azaz az adózott eredmény felhasználásáról hozott döntés jóváhagyásának időpontjában válik esedékessé.
Abban az esetben, amikor a jóváhagyott osztalék összege megegyezik a kifizetett osztalékelőleggel, akkor az osztalékká vált összeg után már nem merül fel személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, csak szociális hozzájárulási adó kötelezettség keletkezik. Mivel nem kerül sor újabb jövedelem kifizetésére, így a kifizetőnek nincs lehetősége a szocho levonására. Ebben az esetben a magánszemély köteles a szocho megfizetésére, amit az év végi személyi jövedelemadó bevallásában tehet meg. Ugyanez az eljárás akkor is, ha a jóváhagyott osztalék több lesz, mint az osztalékelőlegként kifizetett összeg, de a különbözet kifizetésére az adóéven belül nem kerül sor.
Amennyiben a jóváhagyott osztalék összege több lesz, mint az osztalékelőlegként kifizetett összeg, és a különbözet (vagy annak egy része) kifizetésre is kerül, a kifizetőnek levonásba kell helyeznie a különbözetet terhelő személyi jövedelemadót, illetve a teljes osztalékot terhelő szociális hozzájárulási adót. Abban az esetben, ha a kifizetésre kerülő különbözet nem fedezi a jóváhagyott osztalékot terhelő szocho összegét, a le nem vont szochot a magánszemélynek kell önadózással rendeznie a személyi jövedelemadó bevallásában.
Kivás vállalkozás tagjának osztaléka
Ne tévesszen meg senkit az a tény, hogy a kisvállalati adó alanya mentesül a szociális hozzájárulási adó alól. Ez ugyanis kizárólag azt jelenti, hogy a kiva alapját képező személyi jellegű kifizetések (pl. bér, megbízási díj,) után az adóalanyt nem terheli szocho fizetési kötelezettség.
Az a szabály se zavarjon meg senkit, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (3) bekezdés b) pont alapján a kiva-alap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét – ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot.
Megjegyzendő, hogy az osztalékelőleg fizetésére tekintettel nem keletkezik adóalap-növelési kötelezettség, tekintettel arra, hogy a végleges eredmény nem feltétlenül ad lehetőséget osztalék megállapítására.
Az osztalék utáni szochó ugyanis a magánszemélyt terheli és nem a kifizetőt!
Abban az esetben tehát, ha egy magánszemély tag részére osztalékfizetést teljesít a kivás vállalkozás, a számfejtés során a 15 %-os szja mellett – természetesen az adófizetési felső határig– le kell vonni a 13 %-os szochot is!
Új különszámunk hamarosan elérhető
„Optimális jövedelem kifizetés jogszerűen” című, első ízben három évvel ezelőtt jelentkező, 2025-re frissített kiadványunkban egy helyen kívánunk választ adni több olyan kérdésre, amely egy társas vállalkozás tulajdonosának, ügyvezetőjének biztosítási kötelezettségével és jövedelemkifizetésével kapcsolatban felmerülhet.
Gyakorlatközpontú összeállításunk felmerülő problémákra és megoldásokra koncentrál, természetesen nem megkerülve a 2025-ös évtől változó szabályok pontos ismertetését.
Összefoglaló kiadványunkban gyakorlati példákkal, számításokkal, összehasonlító táblázatokkal és számos egyéb útmutatóval segítjük az érintetteket, hogy egy vállalkozás vezetőjeként a leginkább előnyös megoldásokat válasszák.
Horváth-Farkas Zsuzsa (2025-04-02)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
