A társas vállalkozások tagjai megválaszthatják, hogy milyen jogviszonyban végeznek munkát a saját cégükben. A megbízási szerződés általában akkor kerül szóba, ha a közreműködés alkalomszerű, az ennek alapján kifizetett díjazás csak bizonyos esetekben esik járulékfizetési kötelezettség alá. Megbízási szerződés alapján ráadásul nem kötelező a díjfizetés, a munka végezhető ingyenesen is, és nincs minimum járulék fizetési kötelezettség sem.
A Tbj-tv. 6. §-ának f) pontja értelmében a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személy akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.
A megbízási jogviszony ugyan tipikusan az önálló tevékenységek közé tartozik, az Szja-tv. 24. § (1) bekezdés c) pontja alapján azonban a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése nem önálló tevékenységnek minősül, így a kifizetett megbízási díj teljes összege a tag jövedelmének minősül.
A Tbj-tv. 12. § (1) bekezdése szerint a megbízás keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
A törvény ezen rendelkezése alapján a megbízott részére ugyanabban a hónapban kifizetett megbízási díjakat minden esetben össze kell számolni, és – amennyiben a biztosítási kötelezettség így megállapítható – a járulékot meg kell fizetni.
Ez 2025-ben azt jelenti, hogy ha a megbízott ugyanannál a foglalkoztatónál egész hónapban dolgozik, és az adott havi összes járulékalapot képező jövedelme eléri a 87 240 forintot, akkor a személyi jövedelemadón túl a társadalombiztosítási járulékot is le kell vonni, be kell vallani és meg kell fizetni.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a megbízónak a Szocho tv. szerinti 13 százalékos szociális hozzájárulási adót mindenképpen meg kell fizetnie akár biztosítottá válik a megbízott, akár nem.
Nézzük meg, hogy mi történik például, ha 2025. évben egy könyvelő társas vállalkozás tagja – alkalmazottjának betegsége miatt – egy hónapig személyesen végzi egyik fontos ügyfele könyvvezetését megbízási szerződés keretében, és ezért 70.000 forint megbízási díjban részesül!
A költségek elszámolására 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozik.
Ebben az esetben a személyi jövedelemadó előleg alapja 70.000-7.000=63.000 forint lesz, és ez után az összeg után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót is. Biztosítási kötelezettség hiányában viszont társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni, hiszen a járulékalap megegyezik az szja előleg alapjával, amely a költséghányad levonása után már nem éri el a minimálbér 30 százalékát, azaz a 87.240 forintot. Abban az esetben viszont, ha a havi megbízási díj 96.933 forint, vagy ennél magasabb, a biztosítási, és ezzel a járulékfizetési kötelezettség is létrejön.
„Optimális jövedelem kifizetés jogszerűen” című, első ízben három évvel ezelőtt jelentkező, 2025-re frissített kiadványunkban egy helyen kívánunk választ adni több olyan kérdésre, amely egy társas vállalkozás tulajdonosának, ügyvezetőjének biztosítási kötelezettségével és jövedelemkifizetésével kapcsolatban felmerülhet.
Gyakorlatközpontú összeállításunk felmerülő problémákra és megoldásokra koncentrál, természetesen nem megkerülve a 2025-ös évtől változó szabályok pontos ismertetését.
Összefoglaló kiadványunkban gyakorlati példákkal, számításokkal, összehasonlító táblázatokkal és számos egyéb útmutatóval segítjük az érintetteket, hogy egy vállalkozás vezetőjeként a leginkább előnyös megoldásokat válasszák.